A gesztuspolitika nem való az ukránoknak

Ukrajna szinte minden konfliktusa visszavezethető a kisebbségeivel való viszonyához – legalábbis erre lehet következtetni Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének szavaiból. Az elnök az "Ukrán oktatási törvény" című csütörtöki pódiumbeszélgetésen felidézte, Ukrajna függetlenedési törekvéseinek idején az ukránok még figyelembe vették a vallási és nemzetiségi sokszínűséget, és igyekeztek alkotmányi szinten is minél szélesebb körű jogokat biztosítani az oktatás, a nyelv-, és jelképhasználat területén. Hozzátette, Janukovics távozása után nacionalista fordulat állt be, részben ennek is köszönhető a Krím elcsatolása. Az öngerjesztő folyamatban egyfajta nacionalista, orosz- és kisebbségellenes hisztéria lett úrrá a politikában, amelyet az oligarchák által pénzelt média is táplál. A politikus szerint ennek részben az is a célja, hogy az ország valós problémáiról elterelődjön a figyelem. Brenzovics László arról is beszélt, bár a magyar kisebbség aláírásgyűjtésbe kezdett az oktatási törvény tervezett módosítása ellen, és ezzel párhuzamosan Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország is rendkívül éles kritikákat fogalmaztak meg, ennek ellenére sem az Európai Unió, sem az USA nem nyilatkozott a kérdésben, sőt, az amerikai nagykövetasszony még üdvözölte is az oktatási törvény megváltoztatását. Megjegyezte, úgy látja, az USA-nak jelenleg nem egységes a külpolitikája, és „Donald Fjodorovics Trump” nincs abban a helyzetben, hogy beavatkozzon az ukrán belpolitikába. Hozzátette, a KMKSZ irodájának felrobbantása kapcsán az amerikai nagykövetasszony nem fejezte ki sajnálatát, vagy felháborodását, az integráció fontosságára viszont rendszeresen felhívja a magyar kisebbségi vezetők figyelmét. A kárpátaljai poltikus szerint továbbra sem várható, hogy a nagyhatalmak fellépnek majd a kisebbségek védelmében, a nacionalista ukrán vezetés pedig minden bizonnyal lesöpri majd az ellenzék által elkészített módosító javaslatot. Marad tehát a kormány javaslata, amely lényegében egy halasztott kivégzés, mivel csak fokozatosan vezetnék be a törvényt.

Brenzovics arról is beszélt, az elnökválasztás és parlamenti választás alatt a közvéleményt belelovalták a kisebbséggyűlöletbe, a nacionalista közhangulatban jelenleg nehezen képzelhető el változás. Miközben a társadalomnak csak pusztán három százalékát érdekli a nyelvi kérdés, egy hangos kisebbség a politikai megosztásra játszik, oroszpártisággal, szeparatizmussal vádolva ellenfeleit. A politikus szerint ugyanakkor nehezen várható el az asszimiliáció és a beilleszkedés a kisebbségektől, ha az integrációhoz szükséges iskolát, kulturális intézményeket felszámolják. Ukrajna továbbá azzal sem számol, hogy a belpolitikai hatáskeltés ellenére a jószomszédi kapcsolatok visszaállítására továbbra sem lesz semmilyen esélye, ameddig nem kezeli a kisebbségi kérdést. Brenzovics kitért arra, az ukrán nacionalista vezetés viselkedésének európai vetülete is van, hiszen Ukrajna látványosan nem tartja be a kisebbségeket érintő nemzetközi és bilaterális egyezményeket. Ez azonban sajnos más országok számára is követendő példa lehet, éppen ezért is fontos, hogy a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés Európa figyelmét is a kisebbségvédelem felé fordítja.

Az ukrán vezetés gyors asszimilációt kínál

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora elöljáróban megköszönte a magyar kormány határozott kiállását. Elmondta, a jelenlegi ukrán vezetés tulajdonképpen Ukrajna népét csapja be, ugyanis korábban létezett egy olyan társadalmi szerződés a vezetés és a kisebbségek között, hogy amennyiben a kisebbségek támogatják Ukrajna függetlenségét, cserébe az állam biztosítja a jogaikat, és ezt 1991 novemberében törvényben is lefektették. Ezt a szerződést az ukrán nacionalista vezetés megszegte. Ráadásul a kárpátaljai magyarok a legutóbbi választáson 64 ezer szavazattal támogatták Petro Porosenkot, ha cserébe aláírja a kisebbségek jogait biztosító törvényervezetet: az államfő ezt az ígéretét is megszegte. Orosz Ildikó arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnában harminc éve akut probléma a kisebbségi kérdés, a megoldás helyett azonban Ukrajna a gyors asszimilációt kínálja nemzetiségeinek, amely 2020-ra le is zajlana: megszüntetnék az anyanyelvi oktatást, a tankönyvnyomtatást, a tanárképzést. Az ukrán állam ráadásul mindezt úgy akarja elérni, hogy egyáltalán nem segíti a nyelvtanulást: nincs iskolai kisszótár, a magyar állam segítségével adták ki az egyetlen, Kárpátalján összeállított szótárat, akadémiai szótár pedig egyáltalán nincs. Jellemzőnek nevezte továbbá, hogy az ukrán vezetés szakmai helyett politikai problémát generált ebből a kérdésől, és ilyen szinten nem is érdeke az értelmes párbeszéd.

Az amerikai nagykövet a gyors asszimilációt javasolta a magyar kisebbségnek

A rektorasszony kitért arra, az egyetlen kisebbség, amely kiemelt státuszt élvez, a krími tatárság, őket tekinti egyedül őshonos kisebbségnek az állam. Az alapelv ugyanis az, hogy csak az számít őshonos kisebbségnek, amelynek nincs anyaországa. Amelynek van, azokra úgy tekintenek, mint akik bejöttek Ukrajnába, kvázi migránsokként. Felidézte, az amerikai nagykövet, Marie Yovanovitch több tárgyaláson is azt hangoztatta, a kárpátaljai magyarságnak az az érdeke, hogy minél előbb integrálódjon az ukrán társadalomba, ráadásul példaként saját kivándorló családjának történetét hozta fel példának. Orosz Ildikó hozzátette, a nagykövetasszonynak akkor az érzékletesség kedvéért úgy fogalmazott, hogy a kárpátaljai magyarság a helyi indiánok, akik hiába kértek rezervátumot, mert nem kaptak, és jelenleg is alapvető jogaikért küzdenek.

Az ukrán vezetés manipulálta a Velencei Bizottságot is

Juhász Hajnalka, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg három érvényes kisebbségvédelmi dokumentumcsoport is van: egyrészt érvényes nemzetközi, másrészt bilaterális megállapodások, harmadrészt maga az ukrán alkotmány. Hozzátette, mindezek tudatában valójában Ukrajna is érezte a nemzetközi nyomást az elfogadhatatlan oktatási törvény kapcsán, éppen ezért is küldte meg azt véleményezésre a Velencei Bizottsághoz - igaz, hogy nem az egész törvénytervezetét, hanem ravasz módon csak a kiragadott és vitatott 7-es cikkelyt. Juhász Hajnalka hangsúlyozta, a magyar külügy számára az alapvető minimum, hogy a határon túli kisebbségek szerzett jogai ne csorbuljanak. Hozzátette, intő jel lehet Ukrajna számára a júliusban, az EU-Ukrajna csúcstalálkozó után elfogadott dokumentum, amely kifejezetten felhívja az ország figyelmét arra, hogy a nemzetközi és bilaterális szerződésekben foglalt vállalásait be kell tartania. Juhász Hajnalka hangsúlyozta, Magyarország továbbra is következetesen gátolni fogja a NATO és uniós csatlakozási tárgyalásokat, amíg az említett jogi garanciák nem biztosítottak. Úgy vélte, Magyarország nemzetpolitikai kiállása és diplomáciai fellépése példaértékű volt az említett időszakban, nehéz helyzetből indultak, ugyanakkor végig kitartottak álláspontjuk mellett.

A gesztuspolitika nem vált be az ukránoknál

Buhajla József ungvári főkonzul úgy vélte, Magyarország példaértékű gesztuspolitikája Ukrajna irányában egyáltalán nem talált visszhangra. Emlékeztetett, hazánk az elsők egyikeként ismerte el Ukrajna függetlenségét, támogatta a vízummentességi törekvéseket és az uniós-, valamint a NATO-csatlakozást. A magyar állam segítségével 18 vesebeteg ember élete menekült meg, vakcinaszállítmányokkal segítettük a kanyarójárvány megfékezését, legutóbb Hennagyij Moszkal kormányzó kérésére az ivóvíz tisztítására szolgáló klór szállításával segítettünk. Mindezek mellet ugyanakkor úgy látta, a gesztuspolitika nem viszi előre az ukrán-magyar kapcsolatokat. Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul szerint a kijevi sajtót terheli a felelősség a nacionalista kampány miatt. A regionális, megyei sajtó sokkal toleránsabb és megértőbb megközelítést alkalmaz.

Vezető kép: MTI