Pesti Srácok

„Máskor ne igyon fellépés előtt” – Lemondásra szólította föl az auschwitzozó Szanyit a HVG

„Máskor ne igyon fellépés előtt” – Lemondásra szólította föl az auschwitzozó Szanyit a HVG

Szanyi Tibor egy „felelőtlen, stupid holokauszt-relativizáló”, akinek le kellene mondania európai parlamenti képviselőségéről, amiért a déli határkerítést „Auschwitz light”-nak nevezte – írta a hvg.hu-n Seres László. Egyebekben utalt arra is, hogy a szocialista politikusnak kevesebbet kéne innia. Mi viszont a Seres-cikk után többet fogunk inni – kávéból.

Csak nem csillapodnak a hullámai annak a kriptokomcsi összejövetelnek, amelyet a hétvégén tartott az Európai Baloldal Horányban. Ezen – mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt – Moldova György író a Tanácsköztársaságot és a kommunista terrort a legnagyszerűbb dolognak nevezte, egy bizonyos Mihalik Angelika „pogány bálványnak” titulálta a Szent Koronát, Szanyi Tibor, az MSZP szájkommunistája pedig auschwitzezett egy jóízűt. Szanyi szó szerint azt bírta mondani:

A magyar adófizetők pénzéből működtetett tranzitzónákat is ócsárolta, azt hazudva, hogy borzalmas állapotok vannak ott, az embereket „étlen-szomjan” tartják. Amúgy pedig – tette hozzá a szocialista EP-képviselő – a határkerítésnek semmi értelme, mivel „eddig minden kerítést az első jelentősebb nyomás elsöpört”, például a Kínai Nagy Falat is.

PestiSracok facebook image

Seres kiakadt

Alaposan fölhúzta magát Szanyi auschwitzozásán Seres László, a hvg.hu publicistája, aki hétfő délután keresetlen szavakkal küldte el melegebb éghajlatra a szocialista politikust. Többek között azt írta:

Az ellenzéki publicista emlékeztetett, „1944 májusa és júliusa között 437 ezer magyar állampolgárt deportált a saját állama lengyel földre, a többség – kisebb kitérők után – a fenti létesítményben végezte. Aki mindezt tudja, többnyire nem szórakozik Auschwitzcal, nem tagad, nem relativizál, nem hasonlít minden csip-csup repressziót Auschwitzhoz”. Majd így folytatta a feddést:

És miután alkalmatlan, ezért föl is kell őt szólítani lemondásra, amit Seres László szerencsére meg is tett:

Szanyinak a metakommunikációja is kiváló; Fotó: Alfahír.hu

Rutinos ámokfutó

Átlagos nemzeti-jobboldali honpolgár már föl sem veszi Szanyi Tibor éppen aktuális kirohanásait, pedig az esetek 99 százalékában a jobboldalt csepüli. Nagyon hosszú lenne azt a sok kreténséget, káromkodást, parlamenti mutogatást visszaidézni, amit az elmúlt években összehordott, de ha van hozzá türelmük, kukkantsanak bele a Szanyi-archívumunkba. Ugyanakkor a határkerítés ügyében egy-két korábbi nyilatkozatát azért érdemes idecitálni. Idén júliusban az Echo TV Mérleg című műsorában például még azt mondta: nem Orbán Viktor határkerítésének köszönhető, hogy a migrációs nyomást mára sikerült a 2015-ös mértékének az 5 százalékára lecsökkenteni, hanem például az európai határvédelem megerősítésének. Közölte: a Frontex földközi-tengeri ténykedése játszott ebben kulcsszerepet, továbbá Angela Merkel német kancellárnak köszönhető, hogy „a törökök leeresztették a sorompót”.

Szanyi, persze, ekkor is keverte a szezont a fazonnal, hiszen a magyar határkerítés (első védvonala) 2015. augusztus 29-én készült el, míg az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás csak hét hónappal később, 2016. március 20-án köttetett. Tehát a balkáni útvonalon a migrációs nyomás csak hét hónappal azután kezd(het)ett csökkenni, hogy a kerítés már állt. Ha nem állt volna, azalatt a hét hónap alatt további százezrek csörtettek volna át hazánkon, tarolták volna le a magyar gazdák földjeit, gyümölcsöseit, és a Keleti pályaudvar is maradt volna „közel-keleti pályaudvar”. Szanyit a brüsszeli diplomatanegyed valamelyik söntésében mindez nyilván kevéssé érdekelte volna – minket, itt élőket annál inkább.

2017. szeptemberében az InfoRádióban azt ecsetelte, hogy sajnálja azt a sok pénzt, amit Magyarország a határvédelemre költött, ezért nem bontaná le teljesen a kerítést, csak felszabdalná, hogy a vadállatok – például a földikutyák – szabadon átjárhassanak a határon. Pár nappal később a Kossuth Rádióban pedig azt állította:

Ha délről tényleg nincs migráció, akkor kiket tart fogságban a magyar rezsim „étlen-szomjan” „Auschwitz light”-ban? – kérdezhetnénk Szanyitól. De inkább ne zavarjuk szegényt ilyenekkel, hátha épp a lemondó nyilatkozatát körmöli...

Vezető kép: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.