Pesti Srácok

Morvai Krisztina megtámadta az RTL Klub sorozata, "A mi kis falunk" forgatási engedélyét

Morvai Krisztina megtámadta az RTL Klub sorozata, "A mi kis falunk" forgatási engedélyét

Pilisszentlélek egy alig 300 lelkes, kulturális, művészeti és természeti értékekben gazdag kis falu a Duna-Ipoly Nemzeti Park és Esztergom város közigazgatási területén. Minden adott itt a csendes, nyugodt, békés élethez, pihenéshez. Azaz csak volt, három évvel ezelőttig, amikor is az RTL Klub éppen ezt a települést, településrészt nézte ki magának egyik napi sorozata, a "rendkívüli kulturális értéket hordozó" A mi kis falunk forgatási helyszínéül. Azóta folyamatos a nagy létszámú stáb jelenléte, járművek, műszaki eszközök dübörgése. A helyi lakosok mozgásukban korlátozott, megtűrt biodíszletek lettek a német tulajdonú televíziócsatorna élő stúdiójában.

Az RTL Klub pechjére Morvai Krisztina tavaly nyáron éppen Pilisszentléleken vett egy kis hétvégi házat. A harcos jogász, európai parlamenti képviselő rögtön átlátott a szitán és felismerte a jogsértéseket. Egy darabig tűrt, aztán felvette a kesztyűt és minden létező fórumon megtámadta az RTL Klub forgatási engedélyét. Állítja, hogy a három éve tartó forgatássorozat korlátozza a mozgásszabadságot és a személyes szabadságot, továbbá az ingatlantulajdonosok tulajdonosi jogait is. Beadványában úgy fogalmazott, a lakók nem mozoghatnak szabadon a saját településükön, csak akkor beszélhetnek az utcán, ha ezzel nem zavarják a forgatást, a stáb az ingatlanokon folyó életet is korlátozza, akadályozza az ott folyó munkákat, hiszen mindennek a forgatáshoz kell igazodnia. Akkor zárnak le utcát, amikor akarnak, akkor rendelnek el csendet és kijárási tilalmat, amikor akarnak. Nem egy épített stúdióban, valahol a semmi közepén, hanem egy élő településen, ahol a gyerekek iskolába járnak, az emberek dolgozni, az idősek boltba, vagy épp dolgozgatnának a kertben.

Morvai Krisztina szerint az RTL sorozata primitív, népbutító és nemzetromboló, a falut pedig élhetetlenné teszik a forgatások - MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
PestiSracok facebook image

- írta levelében Morvai Krisztina, amit Völner Pál országgyűlési képviselőnek, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetőjének, valamint az esztergomi önkormányzat minden illetékesének megküldött.

Pilisszentlélek a béke szigete volt a forgatás előtt - Fotó: wiciloc

A jogász a 2004. évi II. törvényre és egy 2016-os kormányrendeletre hivatkozva kéri, hogy a települési önkormányzat által vélhetően forgatáshoz megadott hozzájárulást haladéktalanul vonják vissza és a továbbiakban hasonló hozzájárulást Pilisszentléleken történő rendszeres, illetve huzamos filmforgatáshoz se "A mi kis falunk", se más film vonatkozásában ne adjanak ki. Morvai Krisztina beadványában hosszasan sorolja azokat a jogsértéseket, amelyek alapján szerinte egyáltalán ki sem lett volna szabad adni az engedélyt egy, a helyiek mindennapi létét ennyire korlátozó és zavaró tevékenységhez. Szerinte érthetetlen és megdöbbentő, hogy "pont ezt az emelkedett hangulatú, kiemelkedő nemzeti kincset jelentő települést szemelték ki egy ilyen »primitív« sorozat forgatási helyszínéül".

Pilisszentlélek olyan páratlan kulturális értékekkel rendelkezik, mint a pálos romok - Fotó: wiciloc

"Ízléstelen, népbutító, primitív sorozat"

A jogász, EP-képviselő megjegyzi azt is, hogy ez a produkció egyszerre sérti a nemzeti büszkeséget, az emberi méltóságot és a hely szellemét. Mégsem ez a lelki motiváció, hanem egészen gyakorlatias okok indokolták, hogy megpróbálja jogi eszközökkel ellehetetleníteni az RTL sorozatát. Morvai Krisztina szerint a helyi lakosság korlátozása, hogy a forgatócsoport kénye-kedve szerint zárja le az utakat, teszi lehetetlenné a közlekedést, áruszállítást. A megállítások, várakozások, forgalomkorlátozások kiszámíthatatlansága miatt egyes fuvarozók, például bútorszállítók már nem is vállalnak szállítást a településre.

Íme, egy köztéri szobordíszlet, ami "ékesíti" a települést a szinte mindennapos forgatásokon... Fotó: Morvai Krisztina

Csendet kérünk, forgatás van!

A hétköznapi életet is ellehetetlenítik a forgatások. Beadványában Morvai Krisztina azt írja:

Morvai szerint az RTL stábja még ennél is tovább megy. Állítólag arra is képesek, hogy magántulajdonok területére engedély nélkül behatoljanak, ott folyó munkákat korlátozzanak. "A tulajdonhoz való jog, a mozgásszabadsághoz való jog és egyéb alapvető (emberi) jogok szükségtelen és aránytalan korlátozása akkor is megengedhetetlen, ha akár csak egyetlen embert érint"- jegyzi meg a jogász politikus. Jelen esetben pedig háromszáz helyi lakosról van szó, akik gyakorlatilag csak a hátrányát érzik annak, hogy falujuk filmstúdió lett. Kivéve persze azok, akik Morvai szerint rá vannak szorulva, hogy a statisztadíjért elviseljék, hogy egy "végtelenül ízléstelen, primitív, népbutító sorozat" használja őket.

Ha nem vonják vissza az engedélyeket, Morvai polgári engedetlenségi akciót szervez

A politikus abban bízik, hogy beadványa az önkormányzatnál, illetve a kormányhivatalnál meghallgatást talált és eredményt ér el. Ha viszont mégsem, akkor kilátásba helyezi, hogy kész akár polgári engedetlenségi akciót is szervezni.

- fogalmaz a dokumentumban.

Torz kép a magyar vidékről

Nem ez az első alkalom, hogy kritika éri az RTL Klub "sikersorozatát", amelynek gyártója egyébként a Content Lab Factory külső produkciós iroda. Több blogposzt szólt már arról, mennyire torz az a kép, amit a magyar vidékként aposztrofál a sorozat, egy világvégi zsákfaluban, ahol természetes a kilátástalanság. A vidék szépségei, értékeinek bemutatása helyett minden epizód egyfajta lekicsinylést sugall, olcsó, buta poénokkal. Egy tévés blog információi szerint a korábbi, 8-8 részes évadok után idén 17 rész készül "A mi kis falunkból", a forgatás pedig még ősszel is folyamatos lesz az egyébként szlovák licenc alapján készülő sorozatból.

Kérdéseinket az ügyről elküldtük az RTL Klubnak, amint megérkezik válaszuk, azt is közöljük.

Vezető kép: Origo

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Alsós diákoknak tervezett bemutató órát tart a Labrisz – Országszerte képzik a tanárokat is az LMBTQ-anyagok iskolai terjesztésére

Exkluzív 2023 július 14.
Fittyet hánynak a magyar jogszabályokra, törvényi tiltásra a Soros-hálózat által finanszírozott LMBTQ-lobbiszervezetek, és mindent bevetve dolgoznak azon, hogy általános iskolák alsó tagozatában oktassák a nézeteiket, többek közt arról, hogy "az általános nemi szerepek felcserélődhetnek és kibővülhetnek", álljanak ki a szabadságuk mellett. A Meseország Mindenkié és annak munkafüzete a tananyag, de több felkészítő segédanyagot is készítettek már a pedagógusoknak, akiket éppen egy Európai Bizottság által támogatott kétéves projekt keretében képeznek országszerte. A Pride kísérőrendezvényei között a Labrisz Leszbikus Egyesület három olyan rendezvényt is szervez, amelyen arra ösztönöznek, hogy meséken keresztül hogyan lehet becsempészni az LMBTQ témát az oktatási intézményekbe. Pedagógusoknak, pedagógus hallgatóknak még egy alsós diákoknak tervezett bemutató órát is megtartanak, melynek témája két fiú szerelmét bemutató történet lesz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Klebersberg Központhoz fordult.