Nemi erőszakkal hálálta meg Magyarországnak az oltalmazotti védelmet az afgán férfi
Oltalmazottként van Magyarországon az az afgán férfi, aki Budapest belvárosában egy gyorsétteremben megerőszakolt egy nőt ma hajnalban.
A korábbi hír menekültstátuszról szólt, azonban a BRFK szóvivőjének tájékoztatása szerint oltalmazotti státusz jogcímén tartózkodik Magyarországon az afgán Sarhadi Bilal Ahmad, aki vasárnap hajnali három órakor „szexuális aktus eltűrésére” kényszerített egy nőt egy V. kerületi gyorsétterem mosdójában. A szóvivő elmondása szerint a most 18 éves férfi 2017 nyarán érkezett, vagyis már a megerősített határvédelem működési idejében folyamodott védelemért. Ahmad oltalmazotti védelemben részesült Magyarország részéről.
Az oltalmazotti státuszt az kaphatja meg, aki nem jogosult rá, hogy menekültként ismerjék el. Ez azt jelenti, hogy nincs kitéve a hazájában faji, vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldöztetésnek, de fennáll a veszélye, hogy halálbüntetés, kínzás, embertelen, megalázó bánásmód, erőszak, illetve büntetés fenyegetné, és veszélyben lenne az élete vagy a testi épsége, ha visszatérne.
A rendőrségnek arról nincs tudomása, hogy miért van szüksége a férfinak védelemre, és miért fogadta be Magyarország. Nem tudni tehát, hogy Afganisztánban miféle embertelen, megalázó bánásmód vagy erőszak fenyegetné, ettől függetlenül ő minden további nélkül követett el itt embertelen és megalázó bánásmódnak számító nemi erőszakot.
Ő tehát szabályosan átment a menedékjogi eljáráson, az érintett hatóságokkal együttműködve. Ilyen értelemben nem is mondhatjuk rá, hogy gazdasági migráns, hiszen valószínűleg igazolni tudta az afganisztáni üldöztetését, ha oltalmazotti státuszt kapott. Az eset nemcsak arra világít rá, hogy milyen különbség van távoli (például a magyar és az afgán) kultúrák között, és mennyire másként ítélik meg többek között a nemi erőszak kérdését. Az is fontos kérdés, hogy ha így viselkedik az, aki be mer lépni a tranzitzóna bejáratán, és szóba áll a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, akkor mire számíthatunk azoktól, akik a magyar hatóságokat kikerülve, a zöldhatáron át próbálnak beszökni az országba? Érdemes emlékezni rá, hogy a sokat támadott Stop Soros törvénycsomag ellen olyan szervezetek ágálnak, akik ezeket az idegenrendészeti eljárást megkerülő migránsokat pátyolgatják.
Magyarország az elmúlt hatvan évben mindig is különösen biztonságos helynek számított. Az elmúlt harminc évben voltak rosszabb periódusok ugyan, de egy olyan biztonságot szoktunk meg, ami a világ nagy részén ismeretlen.
Ezzel más európai népek is így voltak, de ők a vezetőik hibájából az elmúlt néhány évben szinte napok, hetek alatt veszítették el ennek a biztonságnak a jelentős részét. És most is napi szinten élik át, ahogy a maradék egyre csak fogy. Valójában a lehetséges biztonság megszokottsága és a félelemérzet hideg valósága között végtelen nagy távolság van. A mindennapok biztonsága hirtelen tűnik el. Generációk nőttek fel nálunk ebben a biztonságban. A mi felelősségünk, minden értelmes ember felelőssége, hogy a következő generációk se tapasztalják meg ennek a biztonságnak a hirtelen megszűnését. Jól látszik, hogy az emberségességet és a saját jogos biztonságigényünket a továbbiakban nem a liberális elvek betartásával kell összeegyeztetnünk.
