Pesti Srácok

Sajtóklub: Károlyit mondanak, de Kun Bélára gondolnak és a kommünt sírják vissza az ellenzékiek (videó)

Hogyan veszi a bátorságot a Jobbikkal kiegészült baloldal, hogy összemossa az 1956-os forradalmárokat az 1918-19-es csürhével? - teszik fel a kérdést a legutóbbi Sajtóklub adásának beszélgetőpartnerei, Bencsik András, Huth Gergely, Stefka István és Szentesi Zöldi László.

Élek a gyanúperrel, hogy itt már nemcsak Károlyi Mihály, hanem Kun Béláék mosdatása is elkezdődött a Soros-féle Mérce.hu-n, a Népszavában és az október 23-i, Bem téri ellenzéki tüntetésen, de hogy ebbe belekeverik 1956-ot, attól még az én sokat látott gyomrom is felfordul - vetette fel Huth Gergely, aki Bayer Zsolt helyett vezette a legutóbbi Sajtóklubot. Megjegyezte: a baloldal újra és újra bebizonyítja, hogy bolsevik gyökerekből táplálkozik. Stefka István szerint megbocsáthatatlan, hogy Károlyi egyszerűen átadta a hatalmat a kommünnek. Hasonlóan viselkednek a szocialista és liberális politikusok ma, akik Brüsszelben úgy árulják a nemzeti érdekeket, mint Károlyi Mihály tette és mint a kommunisták tették, amikor 1956-ban behívták a szovjeteket.

Szentesi Zöldi László szerint a balosok mai törekvése éppen olyan, mint a Forradalmi Ifjúsági Napok voltak az átkosban, amikor az ifjú gárdisták március 15-től április 4-ig vörösben feszítettek. Ennek ellenére nem adjuk oda a baloldalnak '56-ot Wittner Máriával és Pongrátz Gergellyel, mert a szabadságharc tisztaságát meg kell őrizni ezektől. Károlyit és Kun Bélát viszont vigyék, az az övéké - tette hozzá.

Bencsik András szerint sem a jobboldal, sem a baloldal nem sajátíthatja ki '56-ot. A magyar néplélekben évszázadok óta benne van, hogy az igazságosságot helyre kell állítani. Erről szólt a Rákóczi-szabadságharc, 1848 és 1956, de 1918-19-nek ehhez az akarathoz, örökséghez az égvilágon semmi köze. Bencsik András szerint ugyanakkor 1956 öröksége a 2010-es alkotmányos forradalom is. Huth Gergely felelevenítette, hogy Kövér László a Magyar Időkben ugyancsak erre a következtetésre jut, a közösen írt, Orbán Viktor által 1989. június 16-án elmondott beszédének felidézésével, amely már akkor utalt rá, hogy legalább két évtizedig kell küzdeni a rendszerváltás befejezéséért.

PestiSracok facebook image

Ezt a kérdéskört helyezi fókuszba a PestiSrácok.hu két napos, csütörtök-pénteki történelmi fesztiválja, amely a Modellváltás '89 - Tetszettünk volna...? címet viseli. Az ingyenes rendezvény a valamikori Vörösmarty moziban, a Premier Kultcaféban lesz a fővárosi Kálvin térnél. Részletek ITT.

Forrás: Echo TV

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.