Elhallgatott történelem - Herhoff Mária az agyonlőtt szabadságharcos bátyjáról (PS-Videó)
Herhoff György az '56-os szabadságharc mártírja. Államellenes szervezkedés miatt került börtönbe, mert a csoportban volt egy besúgó. 1953-ban 13 év börtönre ítélték. A forradalom előtt amnesztiával szabadult, de ahelyett, hogy a Németországban élő rokonokhoz szökött volna (a Herhoff család félig magyar, félig sváb származású), inkább csatlakozott a forradalmárokhoz. November 4-én a Vérmezőn érte a halálos lövés. Hogy élte meg egy '56-os hős testvére, Herhoff Mária bátyja elvesztését, a rendszerváltozást? Hogy éli meg a jelent és mit gondol a jövőről? Erről szól ez az interjúrészlet.
Herhoff Mária életét is meghatározta testvére 1956-os szerepvállalása. A család szikvízüzemét államosították, a házukat lebontatták és valahogy ők kapták a legkisebb kártérítést az utcában. Rendes munkához nem juthatott, újra és újra "utánanyúlt" a párt. A rendszerváltáskor ő is tele volt reménnyel. Szerette volna, ha egy nagyobb békásmegyeri utca viseli a testvére nevét. Ezt Tarlós István, akkori helyi polgármester támogatta is, de elmondása szerint Demszky Gábor akkori főpolgármester csak egy jelentéktelen mellékutcát "engedélyezett".
Az utcában Herhoff György emléktáblája gondozatlan, még az ott lakók sem tudják, kiről lett elnevezve az utcájuk. Az egyik lakó egyenesen csőcseléknek titulálta az '56-os forradalom mártírjait. Herhoff Mária szerette volna kideríteni, hogy ki lehetett testvére csoportjának árulója. Fiatalok segítségével kutatásba kezdett, ám az nem hozott eredményt. Erről film is készült Nemzetidegenek címmel, melyet 2017-ben a Magyar Filmdíjra is jelöltek. Egy interjú a hallgatásról, a felejtésről és arról, hogy miért is kellene emlékeznünk a múltunkra.
A videót László Petra készítette.
