Hamis tanúzásért jogerősen két év börtönre ítélték a romagyilkosságok koronatanúját

F.-né Ny. Éva a négy elítélt munkaadója volt a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen. Az asszony, aki szerelmi viszonyban állt az elsőrendű vádlottal, Kiss Árpáddal, a hat halálos áldozatot követelt romák elleni támadássorozat elsőfokú büntetőperén többször is ellentmondásba keveredett tanúvallomásaiban és alibit igazolt a vádlottaknak a tiszalöki gyilkosság idejére. Kiss Árpád szeretője még az elsőfokú tárgyaláson azt állította, 2009. április 22-én, szerdán – amikor a vád és a későbbi ítélet szerint Kiss meggyilkolta az éjjeli műszakba induló Kóka Jenőt Tiszalökön – estig dolgoztak, ugyanis egy előre meghirdetett zenei programot akartak tartani, de az elmaradt, és másnap is munkába álltak. Viszont este nyolc órakor a Kiss testvérek Csontos Istvánnal együtt útban voltak Tiszalök felé, a halálos lövést este tíz előtt adták le, Csontost pedig este tizenegy óra után Polgáron igazoltatták. Az ügyészség álláspontját később a bíróság is bizonyítottnak találta, részben éppen a koronatanú nyomozati szakban tett elmondásai alapján, hiszen a nő akkor még részletesen beszélt a tiszalöki gyilkosság éjjelén történtekről: arról, hogyan nyújtott segítséget a romagyilkosoknak, amikor autójuk elakadt a sárban a menekülő útvonalon. A nő a saját autóján visszavitte a testvérpárt Debrecenbe, a Perényi 1-be, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket, ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd egy traktorral kihúzták a járművet. A koronatanú csak a segítségnyújtást ismerte el, de állítása szerint fegyvereket nem látott, és nem volt azokról tudomása. Az ügyészség szerint azonban a hölgy ebben sem mondott igazat.

Két év letöltendő börtön

A Pesti Központi Kerületi Bíróság még 2018 áprilisában hamis tanúzás bűntettében bűnösnek találta, s ezért három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a nőt, mivel a bíróság igazoltnak látta, hogy F.-né Ny. Éva a Budapest Környéki Törvényszéken több alkalommal is valótlan állításokat tett a romagyilkosságok miatt indult büntetőeljárás során. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2018. november 28-án kihirdetett jogerős ítéletében azonban mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, így a terheltet két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A végrehajtandó szabadságvesztés mellett a másodfokú bíróság két év közügyektől eltiltással is sújtotta a vádlottat. A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az első fokon megállapított tényállást, valamint annak jogi minősítését egyik fél sem támadta meg, ezért a most eljáró tanácsnak azt kellett mérlegelnie, hogy az enyhítő és súlyosító körülményekkel arányban áll-e a korábban kiszabott büntetés. A Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa szerint az alap-bűncselekmény kiemelt tárgyi súlya (előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben gyermekek ellen elkövetett emberölés bűntette stb.) olyan mértékű, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés nem alkalmas a büntetési célok elérésére, azaz arra, hogy a jövőben akár a vádlottat, akár mást hasonló bűncselekmény elkövetésétől visszatartson, valamint az igazságszolgáltatásba vetett hit megőrzését elősegítse. Indokolásában a bíróság fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, s a ténybeli beismerő vallomását enyhítő körülményként figyelembe véve látott lehetőséget arra, hogy méltányosságból a terhelt – büntetése fele részének letöltése után – feltételes szabadságra bocsátható legyen.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS