II. Rákóczi Ferenc lesz a jövő év szellemi iránytűje – Minden frakció támogatta Lomnici kezdeményezését

Az emlékév kezdeményezője a jelenleg a végéhez közeledő Mátyás király-emlékévhez vagy a korábbi Szent László-emlékévhez és Aranycsapat-emlékévhez hasonlóan idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A kezdeményezésnek több apropója van. Jövőre lesz 315 éve annak, hogy II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották – ezzel az évfordulóval kezdődne az emlékév, az eseményei pedig egészen 2020. szeptember 17-ig tartanának, amikor Rákóczi egész Magyarország vezérlő fejedelmévé választásának lesz a 315. évfordulója. Lomnici javaslatát Semjén Zsolt és Németh Szilárd terjesztette be a plénum elé.

Lomnici hangsúlyozta, hogy a fejedelemnek óriási az elfogadottsága az anyaországban és a külhoni magyar közösségeknél is, idehaza szinte minden településen van róla elnevezve közterület, még az Országház előtt is ott áll a lovasszobra. A tisztelete pedig három elcsatolt területhez is szorosan kapcsolódik:

A kárpátaljai magyarság most eleve megkülönböztetett figyelmet kap Magyarországtól (és sajnos Ukrajnától is – a szerk.), az erdélyi magyarság helyzete pedig amiatt különleges, hogy a románok most fogják ünnepelni (december 1-jén) Erdély száz évvel ezelőtti Romániához csatolásának kikiáltását, illetve ahogy ők nevezik, Románia és Erdély egyesülését. Emellett a román történelemfelfogás előszeretettel elvitatja a törökök által szétvert Magyar Királyságból kivált Erdélyi Fejedelemség magyar mivoltát, és valamiféle román államalakulatként tekintenek rá.

Rákóczi, a magyar jellem

Az emlékév célja a magyar öntudat erősítése és a történelmi tények megismertetése a fiatalokkal. Ebben a katolikus egyház közreműködésére is számít a javasló, hiszen II. Rákóczi Ferenc maga is hithű katolikus volt, aki minden napját szentmisével kezdte.

– hangsúlyozta Lomnici, utalva arra, hogy Rákóczi megtarthatta volna valamennyi birtokát, ha hűségesküt tesz a Habsburgoknak, de erre nem volt hajlandó. A Rákóczi által vezetett szabadságharc ugyan nem járt sikerrel, de azt világossá tette az uralkodóház számára, hogy Magyarországot nem fogják tudni osztrák örökös tartománnyá tenni, ahogy Csehországgal megtették nyolc évtizeddel korábban.

Állandóak a külhoni magyarok elleni jogsértések

Lomnici bízik benne, hogy a parlament elfogadja a feles döntést igénylő javaslatot, ahogy annak idején a Rákóczi-emléknapról szóló javaslata ellenszavazat nélkül, egyhangúlag ment át. Azt is elárulta Lomnici Zoltán, hogy azért a fejedelem március 27-i születésnapja lett az emléknap, mert a szabadságharc kezdete, június 16. már „foglalt” Nagy Imre újratemetése napjaként. A PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy szívesen részt venne az általa javasolt emlékév lebonyolításában is, természetesen az eddigiekhez hasonlóan társadalmi munkában.

Az ilyen eseménysorozatok jelentőségével és a magyar öntudat erősítésével kapcsolatban visszautalt az állampolgársági ügyre Tamás Ilonka nénivel és a többi érintettel, az erdélyi egyházi ingatlanok ügyére, a temerini fiúk ügyére, és a Szőcs–Beke-ügyre Erdélyben, nem is beszélve a román kormányfő akasztással fenyegetőzéséről és a kárpátaljai magyarok államilag szervezett megfélemlítéséről, érzékeltetve, hogy csak a közelmúltban mennyi jogsértés érte a külhoni magyarokat.

– ismételte meg nekünk is a minap, a Vereckei-hágónál tartott megemlékezésen elmondott szavait.

A vezető képen Lomnici Zoltán beszédet mond a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület ünnepségén, az Országház előtti Rákóczi-szobor előtt 2015-ben. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt