Büntetőjogi tényállásokat meríthetett ki, amit az ellenzék művelt az Országházban
Nagyon szeretné az ellenzék, hogy az ő kifogásairól szóljon az Országgyűlésben szított mai balhéjuk, azonban a helyzet ennél komolyabb. Amilyen jogi következmények felmerülhetnek az ellenzék botrányos viselkedésével kapcsolatban, az nagyságrendekkel súlyosabb ügy, mint az, hogy van-e ellenzéki jegyző az ülésen, illetve kártya nélkül is szavazhattak a képviselők. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta, hogy az ellenzék viselkedése jó néhány büntetőjogi következményt is felvethet.
Politikai értelemben az alkotmányos rend aláásásáról van szó, mert a demokratikusan megválasztott, legitim Országgyűlés munkáját akarták ellehetetleníteni az ellenzéki képviselők – közölte Szánthó, hozzátéve, hogy ennek a magatartásnak a baloldal részéről jelentős történelmi előzményei vannak. Példaként a ’68-as romboló, rendzavaró attitűdöt említette, de felhozta azt is, amikor Károlyi Mihályék 1912-ben szétverték az üléstermet, miután Tisza István letörte az obstrukciójukat. Az Alapjogokért Központ igazgatója emlékeztetett: az elmúlt hónapokban többször felröppentek hírek a Soros-hálózat Magyarországon járt aktivista „oktatóiról”, akik azért jöttek, hogy kitanítsák az itteni aktivistákat a rendzavarás módszertanáról.
Ahogy Kövér László házelnök is jelezte, ki kell vizsgálnia az ügyrendi bizottságnak, hogy milyen parlamenten kívüli jogi tényállások merülnek fel az ügy kapcsán. A parlamenti fegyelmi jogi következmények ezeknél egy fokkal enyhébbek:
a rendbontás és az Országgyűlés munkájának ellehetetlenítése miatt pénzbüntetést róhatnak ki az elkövető képviselőkre, illetve kizárhatják őket az ülésnapról, legsúlyosabb esetben felfüggeszthetik a képviselői jogaik gyakorlását.
Fontos kérdés persze, hogy fizikai agressziónak számít-e, hogy nem engedték fel például a pulpitusra Latorcai Jánost, az Országgyűlés alelnökét. A házszabály szerint a fizikai erőszak alkalmazása, illetve azzal fenyegetés számít agressziónak, és a Házbizottság javaslata nyomán majd az Országgyűlés dönthet arról, hogy a levezető elnök távoltartása a pulpitustól kimeríti-e ennek fogalmát.
Szánthó Miklós szerint a parlamenti jogon kívüli, büntetőjogi tényállások közül
az emberi szabadság elleni, a köznyugalom rendje elleni, közbiztonság elleni, állam elleni vagy hivatalos személy elleni bűncselekmények gyanúja is felmerülhet.
Ezek ügyében az illetékes nyomozó hatóságok járhatnak el – mondta, hozzátéve, hogy ezek sokkal súlyosabb kérdések, mint amiket az ellenzék kifogásol. Kifejtette egyúttal, hogy a képviselői kártyák vonatkozásában a házszabály nem tartalmaz előírást, és ellenzéki jegyző közreműködése nélkül is levezethető az Országgyűlés ülése.
