Hiába állítják az ellenkezőjét a haladók, szárnyal a magyar gazdaság

Az ellenzéki oldalon már régóta kognitív disszonancia érzékelhető. A kormányellenes sajtó, értelmiség képviselői, az ellenzék politikusai nem értik, hogy miközben minden rossz, hogy lehet, hogy a kormánypártok töretlenül népszerűek, és az állampolgárok nem kezdenek azonnal forradalomba, hogy elzavarják az őket megnyomorító, életüket ellehetetlenítő „rezsimet”. Úgy tűnik, hogy az ellenzéken és az általuk befolyásolt szűk körön kívül senki sem hiszi el, hogy mennyire rossz 2019-ben az élet Magyarországon. De miért is nem fogja fel az istenadta nép, hogy rettenetes a helyzete? A KSH tanulságos infógrafikát készített a magyarországi nettó átlagkeresetek alakulásáról az elmúlt tizenöt évben. Az adatokat böngészve néhány érdekes tanulságra lelhetünk, amelyek részben talán azt is megmagyarázzák, hogy miért nem uralkodik el pánikhangulat az ország lakosságán.

Gyönge balliberális bizonyítvány

Az ábrából nemcsak az derül ki, hogy a jelenlegi kormány alatt a nettó keresetek gyorsabb ütemben nőnek, mint a MSZP-SZDSZ kormányzás idején. Azt is láthatjuk, hogy nemcsak a válság miatt teljesítettek gyengébben a baloldali kormányok. 2008 előtt sem tudtak a baloldal gazdaságpolitikusai komoly lendületet adni a keresetek növekedésének. 2005 és 2007 között, még a válság előtt a nyolc évig tartó balliberális kormányzás közepén sem nőttek a keresetek jelentősen. A KSH infógrafikájából kiderül, hogy ebben az időszakban a vállalkozások által fizetett keresetek alacsonyabbak voltak, és lassabb ütemben emelkedtek, mint a költségvetés forrásaiból fedezettek. Ez meglehetősen szokatlannak tűnik egy kapitalista gazdaságban. A jelenségnek számos ok állhat a hátterében.

Az egyik tényező lehet, hogy az emberek ebben az időszakban fizetésük nagyobb hányadát kaphatták feketén, és így a keresetük egy része nem jelent meg a statisztikákban. Az MSZP-SZDSZ-kormány tehát úgy tűnik, nemigen tudta rávenni a vállalkozásokat, hogy adózzanak a munkavállalók után. Ennek oka vagy a kormányzat gyengekezű politikája és rossz érdekérvényesítő képessége lehetett, vagy az a tény, hogy olyan adóterheket határoztak meg, amiket a vállalkozások nem tudtak kigazdálkodni, és ezért választották inkább a tisztességtelen utat. Az is lehetséges, hogy nem a vállalkozások által fedezett keresetek voltak alacsonyak, hanem a költségvetésből fedezett kereseteket tartották valamiért az ország teljesítőképességéhez képest magasan. Ennek a hátterében az állhat, hogy amíg a költségvetés ideig-óráig fedezheti hitelek segítségével a kereseteket, a vállalkozások nem fogják vállalni ennek a kockázatát. Ezt a magyarázatot alátámasztani látszik az a tény, hogy nyolc évnyi MSZP-SZDSZ kormányzás alatt minden évben emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított százalékos aránya.

Ezért is nőhettek a keresetek a Fidesz kormányzása alatt

A Fidesz-kormány idején azonban átalakult a keresetek eloszlása. A vállalkozások átlagosan magasabb juttatásokat kínáltak a dolgozóknak, mint amit a költségvetés tudott. A magánszektorban dinamikusan nőni kezdtek a keresetek, ami részben nyilván az adópolitika átalakításának is köszönhető. A feketegazdaság fehérítése és a béreket terhelő járulékok csökkentése lehetővé tették a fejlődést. Azt is fontos megjegyezni, hogy a KSH ábrája nem mutatja a családi adókedvezmény hatását, ami azt jelenti, hogy a nagycsaládosok számára még kedvezőbben alakultak a keresetek az ábrázoltnál 2010 után.

Érezhető a különbség

Az ellenzék nem érti, hogy miért nem fogják föl az emberek, hogy rossz nekik. Magyarázatként csak azt tudják a kormányellenes erők elképzelni, hogy a magyar emberek tudatlanok és ostobák, akiket meg lehet vezetni a sorosozó, migránsozó propagandával, és közben nem tűnik föl nekik, hogy rosszabbul élnek. Magyarul az ellenzék ahhoz, hogy a saját helyzetértékelése téves voltát ne kelljen elismernie, hülyének kell, hogy nézze a választókat. A valóság azonban az, hogy az emberek pontosan tudják, érzik, hogy a helyzetük jelentősen könnyebb, biztatóbb, mint a balliberális kormányok idején volt. Az adatok is ezt tűnnek alátámasztani. A jó hír tehát az, hogy a magyar választópolgárok egyáltalán nem hülyék.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS