Pesti Srácok

DÉ-KÁ, azaz a patyolatmúltú Dobrev Klára lett a DK listavezetője

DÉ-KÁ, azaz a patyolatmúltú Dobrev Klára lett a DK listavezetője

Dobrev Klára vezeti a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti listáját; a döntést a DK ügyvezető alelnöke és EP-képviselője jelentette be pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Molnár Csaba közölte: "Dobrev Klára – Gyurcsány Ferenc pártelnök felesége – a DK alapító tagja, és soha nem volt kérdéses, hogy alkalmas a politikusi szerepre. Niedermüller Pétert viszont nélkülöznünk kell a következő európai parlamenti ciklusban." Bár Gyurcsanyék szócsöve, a Nyugatifény.hu "decens, okos, karakán üzletasszonyként" és volt "first ladyként" jellemezte a DK névadó nagyasszonyát, valójában Dobrev Klára nem tett mást, mint hogy anyjával és férjével ügyesen fialtatta az 1956 utáni véres megtorlás egyik kommunista vezéralakja, Apró Antal örökül hagyott (természetesen lopott) vagyonát és kapcsolati tőkéjét a rendszerváltozás zűrzavarában, később a Horn-kormány rablóprivatizációja idején, majd a saját maguk kormányzása alatt.

Molnár Csaba szerint a DK helyi szervezeteinek vezetői, szavazói és támogatói hatalmas nyomást fejtettek ki annak érdekében, hogy vállaljon ilyen szerepet; Dobrev Klára ezt korábban visszautasította, de a tavalyi parlamenti választás után úgy gondolta, hogy ideje eleget tenni a kérésnek. Molnár ismertette a választási lista első tíz helyén szereplő neveket. A második helyen ő maga áll, őt Rónai Sándor, a DK szóvivője, Ara-Kovács Attila, a DK külügyi kabinetének a vezetője, Horváth Jácint, a párt nagykanizsai önkormányzati képviselője, Eörsi Mátyás jogász, Ráczné Földi Judit székesfehérvári önkormányzati képviselő, Sebián-Petrovszki László pártigazgató, Glázer Tímea győri önkormányzati képviselő, valamint Király Miklós egyetemista követi.

Niedermüller Péter, aki jelenleg szintén EP-képviselőként dolgozik, úgy döntött, hogy nem vállal egy újabb uniós ciklust, ezért nem szerepel a listán – közölte Molnár Csaba, és hozzátette, hogy a politikus továbbra is a párt alelnöke marad és ő felel majd a DK külpolitikájáért. A további helyekről később döntenek. A politikus a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az EP-választásnak történelmi tétje van Magyarország és az egész EU szempontjából. Az egyik oldalon azok a politikai erők állnak, akik erős, egységes Európát akarnak, akik az európai egyesült államok létrehozásában látják a jövőt. A másik oldalon állnak az Orbán-félék, akiknek az az egyetlen céljuk, hogy minden egyes ellopható eurót kiszedjenek az unióból, és amikor felelősséget kellene vállalniuk, akkor akadályozzák az európai együttműködést – jelentette ki Molnár, aki kérdésre elmondta: kifejezetten csalódottak lennének, ha a tavaszi EP-választáson nem szereznének újra legalább két mandátumot.

PestiSracok facebook image

– adta hírül Dobrev indulását a történtektől komoly izgalmi állapotba került Nyugati Fény, Gyurcsányék hivatalos közlönye, amely felidézte, hogy Dobrev Klárát férje miniszterelnökségének idején ismerte meg a szélesebb közvélemény, amely

tartja számon az új aspiránst. Legalábbis a Nyugati Fény szerint, amely igyekezett hangsúlyozni, hogy a döntés nagyon demokratikusan született a DK-ban, amelyet amúgy Gyurcsány egymaga kézivezérel, így elképzelhető, ahogy nagyon demokratikusan kinevezte a feleségét listavezetőnek. A negyvenhét éves Dobrev Klára közgazdasági, illetve jogi diplomát szerzett, angol, bolgár, német és orosz nyelvekből van felsőfokú nyelvvizsgája. Huszonöt éve él együtt Gyurcsány Ferenccel, akivel három gyermekük született.

A karakán, okos üzletasszony, azaz Dobrev Klára a család elhíresült cége, a rablóprivatizáció egyik legfőbb nyertese, azaz az Altus Zrt. vezetője, és büszke arra, hogy bármiért beperel bárkit, aki írni merészel üzleti ügyeikről.

Interpol-körözés, vádlott elvtársak, baráti kölcsönök

Az Altus neve nemrég újra felvetődött abban az ügyben, amelyben immár az Interpol is körözést adott ki Dobrevék bolgár kapcsolata, a maga által vezetett banktól hatszázmillió forintnyi összeget elsikkasztó Cvetan Vaszilev ellen. Bár a cégadatok szerint Vaszilevék és Gyurcsányék kapcsolata még jelenleg is aktív, Dobrev Klára a körözés hírére úgy nyilatkozott, hogy nem ismerik, nem is látták soha üzletfeleiket, majd mindenkit elkezdett beperelni, aki firtatni merte a kérdést. A PestiSrácok.hu nemrég azt tudakolta az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy Vaszilev körözésének ügyében Gyurcsányék közül bárkit meghallgattak-e. Válaszában a hatóság sem igent, sem nemet nem mondott; azt közölték, hogy a meghallgatásról csak az érintettek írásos beleegyezésével adhatnak felvilágosítást.

Egyik videós bejegyzésében Dobrev Klára nemrég azzal hencegett, hogy szinte az összes sajtóperüket lazán megnyerik a jobboldali médiával szemben; ehhez képest nemrég komoly pofonba szaladtak bele, amikor a Fővárosi Törvényszék kimondta: kijelenthető, hogy a több százmilliós csalások miatt büntetőeljárás alatt álló MSZP-s Czeglédy Csaba pénzelte a DK-t - az a Czeglédy, akinek amúgy Gyurcsányék adtak korábban kétszázmillió forintos kölcsönt, és ezt el is ismerték.

Rablóprivatizáció, olajmaffia, uniós júdáspénz

Az Altus neve mindenkinek ismerősen csenghet, hiszen ez a cég Gyurcsány Ferenc az Apró-családtól kapott hozományaként vált ismertté; a gond csak az, hogy (miként a legtöbb dúsgazdaggá vált bolsevik dinasztia esetében) a javakat nem Apróék, hanem a Kádár-rezsim alattvalói és kisemmizettjei teremtették elő. Az Altus-csoport a Horn-kormány idején hatalmasat kaszált, Gyurcsány (aki a KISZ-vezetői, kollégiumi besúgói múltját lezárva akkoriban épp nem készült politikai pályára) még el is hencegett egy, a Népszabadságnak adott, A gyors hal eszi meg a lassút címet viselő nagyinterjúban avval: nem tehet róla, hogy az állam ilyen borzasztóan rossz üzleteket köt vele. Az ország összes bauxitbányáját például - a vörösiszapperben elítélt Malosokkal együtt - egy budai családi ház áráért privatizálhatta ki, de a többi, egyenként milliárdokat érő üzemért is csak töredékárat fizetett. Az Altus azután összefonódott a kilencvenes évek olajmaffiájával is (amit ITTés ITT és ITTírtunk meg oknyomozó cikkekben), hogy 2010 után az időközben családon belül Dobrev Klárának átadott vállalkozás sorba álljon Brüsszelben a júdáspénzért is. Ez 2015-ben egy ötmillió eurós megbízásban testesült meg, a homályos célú projektben a minden gyanú alatt álló házaspár cége az Orbán-kormányzat uniós pénzköltéseit monitorozhatja. Ezt Deutsch Tamás annak idején botránynak és nyílt provokációnak nevezte a PestiSrácok.hu-ban.

Forrás: MTI/Nyugati Fény/PS; Fotó: Népszava

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.