A nyelvvizsga ellen tüntetnének - Az ájfonproletárok saját maguk alatt vágják a fát
Forradalmi hangulatra számíthatunk április 26-án, ugyanis utcára vonulnak a sanyargatott sorsú ájfonproletárok. A diáktüntetés „tudni és tudatni” szeretné a kormánnyal, milyen nehéz is a középiskola, és elmagyarázni: semmi szüksége nyelvvizsgára egy egyetemistának a XXI. századi Európában - mindezt teszik az oktatás modernizációjának jegyében. Mivel azonban a rendezvény egyik főszervezője az MSZP EP-választási pártlistáján is szereplő Kálló Dániel nevével fémjelzett „Független” Diákparlament, nem kizárt, hogy ez sokkal inkább egy kampányrendezvény lesz a májusi választások előtt. Ezt bizonyítja az is, hogy éppen április végére sikerült megszervezni a demonstrációt, a mintegy éves tüntetési csendje után. Mindenesetre a hivatalos kommunikációban a tavalyi 12 pont újbóli meglebegtetése és az alapvető nyelvtudási kötelezettség elvetése szerepel.
Kiderült, mit jelent egyes diákoknak az oktatás megreformálása. Míg az nyílt titok, hogy valami nagyon nincs rendben az oktatással - már csak az egyre silányabb PISA-teszt eredmények alapján is -, a megoldást nem sikerült még megtalálni.
A kormány ugyanakkor már kezdi felismerni a jelenséget, és meg is tette az első lépéseket a versenyképesebb tudás szolgáltatása felé.
Ilyen például a 2 hetes külföldi nyelvkörnyezeti akklimatizáció, ami ugyan nem tűnik hosszúnak, de szóbeli vizsgára való felkészítőnek tökéletes lehetőség. Ezzel szemben a diákok egy teljes százalékát mozgósítani képes „Független” Diákparlament és testvérszervezetei úgy gondolják: az oktatás reformja azt jelentené, hogy az oktatási intézmények kötelesek lennének elvárások nélkül „versenyképes” tudást adni.
A versenyképesség 50 árnyalata
Figyelembe kell tehát vennünk, hogy mi határozza meg a tudás versenyképességét. Közelről nézve az oktatás minőségét nevezhetnénk meg, mint determináló tényezőt. Ez azonban önmagában még kevés az oktatás sikerességéhez; hogy meglássuk a hiányzó láncszemet, hátrébb kell lépnünk egyet, és máris kitűnik, hogy az elsődleges mérőszáma egy modell sikerességének a tanulmányok végeztével kapott oklevél értéke. Ennek csak egy részét teszi ki az oktatás minősége, amelyet az állam felelőssége biztosítani.
A másik felét a követelményrendszer adja, ennek teljesítése, illetve az ehhez való alkalmazkodás már a diákok feladata. Egy oktatási rendszer tehát akkor tökéletes, ha az állam biztosít naprakész tananyagot, felkészült oktatókat, és megfelelő állapotú és felszereltségű intézményeket.
A naprakész tananyagnak egyik kardinális eleme az idegennyelvek tanítása, ismerete, a kiállított oklevelek minőségének javítása érdekében pedig annak számonkérése.
Ezt tette most az Orbán-kormány, nem mellesleg egyedülálló tanulási lehetőségeket biztosítva akár a már említett külföldi nyelvi gyakorlattal, vagy a hosszú évek óta működő diplomamentő program futtatásával.
Jobb kibukni?
Az áprilisban utcára vonuló tanulók nem vehetők komolyan - maguk alatt vágják a fát, ha még az egyetemi felvételihez sem akarnak nyelvvizsgát.
Ha felütünk egy álláskereső portált, gyakorlatilag nem találunk olyan hirdetést, ahol ne kérnének legalább egy középfokú nyelvvizsgát. Ugyanis - szemben az őskommunista értékrenddel - a kapitalista piac, ahol nekik el kell helyezkedniük, már csak így működik: az kapja a munkát, aki kínálatával ki tudja elégíteni a keresletet.
Nem véletlen tehát, hogy a nyelvvizsgát kötelezővé tették a diplomaszerzésre, reagálva a munkaerőpiaci változásokra. Felveti azonban a kérdést, hogy ha egy egyetem elvégzéshez szükséges a nyelvtudás, miért várnak a felsőoktatási tanulmányok végéig a számonkéréssel?
Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár indoklása szerint érdemesebb már a felvétel előtt meggyőződni a diákok nyelvtudásáról, hiszen így nem érhet senkit sokként 3 vagy 5 év egyetem után, hogy nem sikerült megcsinálni a nyelvvizsgát és nem kap diplomát az illető, ezért kötik a papírhoz a felvételit.
Mi a szívfájdalom, avagy beszéljenek a számok!
Az utcára vonuló diákok egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy hány embert fog ellökni az új szabályozás az egyetemi helyektől. A valóság azonban az, hogy az Oktatási Hivatal legfrissebb (2017-es) adatai szerint akkor 71500 diák lépett a felsőoktatásba, és több, mint 78 ezer 14 és 24 év közötti fiatal (középiskolás és egyetemista korúak) tett sikeres nyelvvizsgát. Ez fejenként 1,1 nyelvvizsgát jelent.
Ha csak a középiskolás korú fiatalok körében vizsgálódunk, azt látjuk, hogy csak 2017-ben 46 ezer 14 és 19 év közötti nyelvvizsgázó volt. Ez a tárgyévi belépők 65 százaléka, azonban ne feledjük: ebbe az adatba nem tartoznak bele azok, akik még 5 évvel a továbbtanulás előtt álltak - így még van idejük -, illetve azok, akik középiskolai tanulmányaik során, a korábbiakban már szereztek bizonyítványt.
Mindebből kiviláglik az is - bár erre teljesen egzakt statisztika nem létezik -, hogy a felsőoktatásba belépők 65 százaléka mindenképp, de valószínűsíthetően 75-80 százalékuk már a sikeres felvételi időpontjában rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával.
A biztos, a 65 százalékos arány ugyan kevésnek tűnhet, azonban egyrészt a felsőoktatásba bekerülők több, mint 35 százaléka egyébként is lemorzsolódik a képzés során, továbbá ez egy újabb motivációt jelenthet a még csak anyanyelvükön beszélő, de egyetemre vágyakozó fiataloknak.
Politikai hangulatkeltés?
Tehetetlen vergődésnek tetszik tehát az egész tüntetés, különös tekintettel arra, hogy a KISZ Független Diákparlament az egyik szervezője a demonstrációnak. A szervezet ugyan nevében pártatlan, a valóságban azonban az MSZP utánpótlási tagozataként működik. Legújabb üdvöskéjük Kálló Dániel, aki szerepel a szocialista párt EP-listáján.
A Soros-fiúk időzítése is árulkodó. Ahogy tavaly, úgy idén is véletlenül pont a választások előtt kezd fájni nekik Orbánék drákói szigora, amellyel kényszeríti az egyébként is túlterhelt szegény diákokat, hogy használható tudással lépjenek a munkaerőpiacra.
Kiemelt kép: MTI
