Pesti Srácok

Sikerek és teendők - Kásler Miklós az egészségügy reformjáról

Sikerek és teendők - Kásler Miklós az egészségügy reformjáról

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere sajtóbeszélgetésen tájékoztatta a média képviselőit az egészségügyben zajló folyamatokról. A miniszter komoly sikerekről számolt be a sürgősségi ellátás, a rákszűrés és a várólisták csökkentése terén. Emellett felvázolta, miként alakítanák át az egészségügy rendszerét, hogy még hatékonyabban szolgálhassa a betegek gyógyulását. Szó volt prevencióról, a kórházak gazdálkodásáról, valamint a magán- és állami egészségügy viszonyáról is.

Kásler Miklós a sajtó képviselőinek elmondta: hatalmas fába vágták a fejszéjüket, hiszen a céljuk a teljes egészségügyi rendszer átalakítása. Mint mondta, egy modern egészségügyi rendszerben a prevencióra és a betegségek korai felismerésére helyezik a hangsúlyt. Ezért a kormány célja, hogy járásonként szervezzék meg az egészségügyi ellátást. Helyi szinten (6-10 orvosból álló) ún. praxisközösségeket kívánnak létrehozni, hogy a családi orvosok a megfelelő minőségű ellátásban részesíthessenek mindenkit. Kásler Miklós elmondta: ennek a rendszernek az is az előnye lesz, hogy nem maradnak többé betöltetlen álláshelyek.

A miniszter elmagyarázta: azért döntöttek e struktúra mellett, mert a diagnózisok 80-90 százaléka felállítható lenne helyi szinten is. Az egész országra kiterjedő elektronikus rendszer révén pedig a fennmaradó diagnózisokhoz nem kell a betegnek kórházba mennie; elég, ha a helyi orvost értesítik a beküldött leletek alapján végzett vizsgálatok eredményeiről. Így a betegeknek csak azokban az esetekben kell kórházba menniük vizsgálatra, amikor az feltétlenül szükséges. Kásler kijelentette: ez egy grandiózus szervezési feladat, de - mint mondta - a sürgősségi ellátást is annak ellenére sikerült hatékonyan megszervezni hazánkban, hogy sokan nem hittek benne, hogy az átalakítás lehetséges. Pozitív példaként említette továbbá, hogy lényegében megfeleződtek a várólisták hazánkban, amivel kapcsolatban szintén sokan szkeptikusak voltak, mondván, olyan régóta nem sikerült komoly eredményt elérni ezen a téren. A miniszter mellékesen megjegyezte: mindig megdöbbenti, hogy azok az ellenzékiek, akik 8 évig, amíg kormányon voltak, lényegében semmit nem tettek az egészségügy átalakításáért, most fél év alatt csodálatos fejlődést és látványos eredményeket várnának el.

Meg kell szüntetni a visszaéléseket a magán-egészségügyben

PestiSracok facebook image

Az állami és magán-egészségügy viszonyáról Kásler Miklós elmondta: úgy véli, hogy a magán szolgáltatásoknak igenis van helyük a magyar egészségügyi rendszerben, de a visszásságokat mindenképpen meg kell szüntetni. Törvényes viszonyokat szeretne ezen a területen a miniszter. Sajnos sokszor a magánpraxist is folytató orvosok ingyen kihasználják az állami infrastruktúrát. Ezért Kásler szerint tisztázni kell, hogy ki és mikor dolgozik magán keretek között, és milyen feltételek mellett vehetik igénybe az állami kórházak infrastruktúráját a magánorvosok. Jelenleg azért nem tiszták a viszonyok, mert a magánorvosok ódzkodnak, hogy az országos elektronikus nyilvántartásba regisztráljanak. A miniszter ismertette, hogy amíg a gyógyszertárak mindegyike használja az elektronikus rendszert, és szinte az összes kórház is alkalmazza, addig a magánintézmények közül sokan kerülik a rendszer igénybevételét.

Felülvizsgálják a kórházak finanszírozását is

A kórházak finanszírozásával kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy az az alapelv, hogy mindig annak az intézménynek térítse meg a költségeket az állam, ahol a kezelés ténylegesen megtörténik. Jelenleg ugyanis alapvetően lélekszám alapján zajlanak a kifizetések. A kilencvenes évek közepén alakították ki a ma is meglévő finanszírozási rendszer alapjait, amely rendszer azóta sokat torzult. Ez nem meglepő Kásler szerint, aki saját tapasztalataira hivatkozva elmondta, hogy a gyógyítás módja - az orvostudomány rohamos fejlődése miatt - rendkívüli mértékben átalakult. A finanszírozási rendszer említett torzulásai miatt jöhetett létre az a helyzet, hogy a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdetnek meg várhatóan számos kórházban vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást. A PestiSrácok.hu megkérdezte a minisztert, hogy az állami intézményeknél is szankcionálni kívánják-e az anyagi visszaéléseket, amire a miniszter kijelentette, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kell kezelni a forrásokat. Kásler Miklós elmondta: eddig az volt a gyakorlat, hogy a tartozást felhalmozó kórházak adósságát az év végén az állam konszolidálta. Azon dolgoznak a minisztériumban, hogy előre, a megfelelő helyeken tegyék be a pénzt a rendszerbe, és ne utólag kelljen reparálni a helyzetet.

A rákszűrés élvonalában vagyunk

Megkérdeztük Kásler Miklóst a prevencióról. A miniszter válaszában elmondta, hogy a "primer prevenció" ügyében sok még a teendő. Az embereket kényszeríteni nem lehet az egészséges életmódra, de bátorítani igen. A családi orvosokat és más egészségügyi szakembereket ezért anyagilag is motiválni szeretnék, hogy az egészséges életmód fontosságára hívják föl betegeik figyelmét, és nyújtsanak konkrét segítséget nekik, hogy átalakíthassák életvitelüket. A szekunder prevenció, a tényleges szűrések esetében az egészséges emberek rendszeres vizsgálatáról van szó, amelynek célja a betegségek kialakulásának megelőzése, illetve a baj korai stádiumban történő fölismerése. Kásler Miklós elmondta: hazánkban a központilag szűrhető daganatos megbetegedések esetében a vizsgálati rendszer komplett. Az emlő-, méhnyak- és vastagbél-, végbélrák szűrése terén Európa élvonalához tartozunk.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)