Száz éve nevezték el a hazai kommunisták szellemi vezéréről Budapest könyvtárát
Ma kereken száz éves a magyarországi kommunisták legidőtállóbb projektje. Habár ezt manapság nem nagyon hangsúlyozzák róla, Szabó Ervin a hazai kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége volt, akinek a szociológusi és könyvtárszervezői munkássága is a szélsőséges eszmék terjesztéséről szólt. Éppen egy évszázada nevezték el róla (először) a Fővárosi Könyvtárat, amelyet a Horthy-korszakban természetesen megváltoztattak, de 1946 óta mindmáig ennek a bolsevik agitátornak a nevét viseli az ország legnagyobb nyilvános könyvtárhálózata. Mintha nem lenne olyan magyar, aki méltóbb lenne erre...
Akár a hazai kommunisták egyik mártírja is lehetett volna Szabó Ervin, ha megvalósította volna a Tisza István korábbi miniszterelnök, az akkori magyar jobboldal legtekintélyesebb vezetője ellen tervezett merényletét. A merénylet a körülmények miatt meghiúsult, a kommunista orgyilkosok hoppon maradtak, Tiszát mások (?) gyilkolták meg 1918. október 31-én, Szabó viszont ezt már nem érte meg, elvitte a spanyolnátha-járvány még szeptemberben. Addig viszont egész életét a kommunizmusnak szentelte.
Szabó Ervin társadalomtudós a Galilei Kör (szélsőbaloldali, ateista, haza- és nemzetellenes értelmiségi társaság – VKL) tagja, a magyarországi Tanácsköztársaság könyvtárügyének gyökeres átszervezője, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű nyilvános könyvtárrá. <…> Széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni az intézményt, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetűekre
– írja róla a Wikipédia, nem kifejtve a valóság minden elemét. A később a Tanácsköztársaság idején, sőt a Rákosi-rendszerben vezető helyzetbe került kommunisták elmondásai Szabó Ervin döntő hatásáról tanúskodnak a magyarországi földalatti kommunista mozgalom megszervezésénél.
Utólag lett felépítve az a manipulált kép, amellyel Szabóból a szellem szférájában mozgó, a gyarló kommunistákat távolról figyelő értelmiségi héroszt faragtak. A kommunista elvtársak még következetesen az ő hatását látták mindenhol. <…> Jól tudjuk, hogy éppen ilyen emberek álltak a ravaszt meghúzó, a kötelet megszorító kezek mögött, legyen szó vörös vagy barna terrorról, nácikról vagy kommunistákról
– fogalmazott a PestiSrácok.hu-n Mező Gábor egy éve. Szabó könyvtárszervező munkássága is arról szólt, hogy minél szervezettebben és hatékonyabban juttassa el a kommunista ideológiát a széles néptömegekhez, ezzel fellázítva őket a fennálló rend ellen.
Budapest máig a kommunista főszervező előtt tiszteleg
A Népszava 1919. március 28-i száma közölte, hogy „a marxizmus tudományos művelésén és a magyar proletariátus szocialista öntudatának nevelése körül” szerzett érdemeiért a Forradalmi Kormányzótanács kiadja Szabó összegyűjtött műveit, és róla nevezi el a fővárosi nyilvános könyvtárat. Azt, amelyiket már az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben is a gyilkos kommunista eszmék terjesztésére használt. A Tanácsköztársaság mindössze egy hete létezett ekkor, vagyis a bolsevik terroristák egyik első dolga volt hálával tisztelegni Szabó Ervin előtt. Aligha ok nélkül.
És ennek a „szellemi szférában mozgó értelmiségi hérosznak” a nevét viseli mindmáig a Fővárosi Könyvtár, valamint az intézmény melletti tér is a Kálvin tér tőszomszédságában. Pusztán a könyvtárszervezői munkássága miatt, figyelmen kívül hagyva az állam- és nemzetellenes munkásságát. A névváltoztatásra voltak és vannak kísérletek, de egyelőre kitart a kommunista példakép a demokratikus Magyarország szívében. A játék kedvéért képzeljük el, hogy Corvinus helyett mondjuk Budapesti Imrédy Béla Egyetemnek nevezték volna el a főváros legfontosabb közgazdaságtudományi egyetemét a névadó kiemelkedő pénzügyi munkássága előtt tisztelegve! Vajon azt is ilyen nyugodtan tűrné a közhangulat, vagy egy szélsőjobboldali politikus sokkal zavaróbb lenne, mint egy szélsőbaloldali?
Nincs más, akiről el lehetne nevezni?
De van. Nem is kell elszakadni a könyvtártudománytól, és találunk olyan, kimagasló magyart, aki ugyanezen a szakterületen alkotott maradandót, ugyanakkor nem terjesztett tömeggyilkos ideológiát, nem akart meggyilkolni egyetlen állami vezetőt sem. Pray György jezsuita szerzetes nevét onnan ismerik a legtöbben, hogy ő találta meg a legkorábbi egybefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet.
Pray az értékes történetírói munkássága mellett a korszerű könyvtártudomány magyarországi megalapozója is: ő alakította ki az első katalogizált, az újonnan megjelenő tudományos kiadványok kötetes példányaival folyamatosan bővített magyarországi könyvtárat 1780-ban. 29 évvel a kommunizmus hivatalos felszámolása után időszerű lehetne, hogy az ország legjelentősebb közkönyvtárát ne egy kommunista agitátorról, hanem az első, tudományos igényességgel dolgozó magyar könyvtárosról nevezzék el.
