A magyar érdekek érvényesítése is része a nemzetek Európájának
Budapesten is bemutatták azt a cseh történészek által írt könyvet, amely az első Csehszlovák Köztársaság 1918–1938 közti nemzetiségi politikáját tárja fel. A korábban titkos dokumentumokat is feldolgozó szakmai kiadvány Csehországban mérsékelt sikert aratott a tabudöntögető jellege miatt. A kötet budapesti bemutatóján részt vevő politikusokat a jelenlegi magyar kisebbségi ügyekkel és a célként kitűzött nemzetek Európájában járható utakkal kapcsolatban kérdeztük.
A könyv egyik szerzője a magyar szülőktől Csehországban született Tóth Endre, aki Gál Kinga fideszes és Csáky Pál MKP-s EP-képviselő, valamint Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a könyvet kiadó Pro Minoritate Alapítvány alapítójának társaságában mutatta be Budapesten a magyar nyelven tavaly megjelent kötetet. A művet a fordítást kezdeményező és a magyar változatot szerkesztő Csáky Pál már korábban kimerítően méltatta, ez ITT olvasható, míg a könyv tavalyi, pozsonyi bemutatása ITT.
Alapos cseh történészek mondják ki benne, hogy sok viszonylatban mennyire hamis és kétarcú volt az utókor által gyakran túltömjénezett első Csehszlovák Köztársaság kisebbségpolitikája
– írta róla több, mint egy éve, és nem nehéz észrevenni a hasonlóságot azzal, ahogy az Európai Unió viszonyul az őshonos nemzeti kisebbségekhez.
Azt már maradéktalanul bebizonyította az Európai Bizottság és az Európai Parlament, hogy nem az egyszerű európai polgárok oldalán áll, hanem a kellő lobbierővel fellépő multinacionális nagytőkének kedvez, ahol csak tud. Minden liberális propaganda és nacionalizmus-ellenes rettegés dacára nyilvánvaló, hogy a jelenlegi uniós vezetés csak szövegel a jogállamiságról, de esze ágában sincs foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak bebiztosításával.
Senki se lehessen másodrendű a nemzetek Európájában!
A konzervatív, szuverenista erők olyan parlamentet várnak a választások eredményeként, amely többségében elutasítja a tömeges bevándoroltatást és az – egyre kevésbé lopakodó – birodalomépítést. Magyar részről viszont ugyanezek a konzervatívok, tehát a Fidesz-KDNP és külhoni szövetséges pártjai abban is bíznak, hogy az új EP jobban törődjön a kisebbségi sorban élő magyarokkal, és erőteljesen lépjen fel a jogsértések ellen, a mostani maszatolás és felelősségkerülés helyett. Összeegyeztethető-e a két szándék, miközben a kisebbségi ügyekben éppen például az a Szlovákia van a másik oldalon, amely Magyarország fontos külpolitikai szövetségese? – ezt kérdeztük a könyvbemutatón jelen lévő EP-képviselőktől, a fideszes Gál Kingától és az MKP-s Csáky Páltól.
Gál Kinga mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy szembemennek a hagyományos nemzeti kisebbségek jogait és az újonnan érkező, illetve az elmúlt évtizedekben érkezett bevándorlók jogait összemosó brüsszeli igyekezettel. Szavai szerint ez a hozzáállás alapjaiban veszélyezteti a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek létét. A nemzetek Európája koncepcióról azt mondta:
annak lényege, hogy minden európai nemzet egyenlő elbánásban részesüljön, senkit ne kezeljenek másodrendű állampolgárként, és ebbe a nemzeti kisebbségek is beletartoznak.
Az esélytelennek kikiáltott ügyeket is meg lehet dolgozni
Csáky Pál felidézte, hogy öt évvel ezelőtt két olyan téma megnyitásától intették a kollégái, amelyekben eleve esélytelen bármit elérni: a Beneš-dekrétumok és az őshonos nemzeti kisebbségek ügye.
Ehhez képest már van egy határozatunk, amely védendő európai értékként ismeri el az őshonos kisebbségek jogait, továbbá a Petíciós Bizottságtól már két levél ment ki a szlovák parlament elnökének, azt kérve, hogy fontolják meg a bocsánatkérést a kollektív bűnösség Beneš-dekrétumok alapján alkalmazott elve miatt
– mondta, kifejezve reményét a konzervatív fordulat iránt, amely a nemzetiségi jogok ügyét is képes lesz megoldani az európai értékek talaján. Mint kifejtette, a Fidesz-KDNP, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és a felvidéki Magyar Közösség Pártja egységes magyar képviseletben gondolkodik attól függetlenül, hogy melyik állam polgárai az adott képviselők, nemzet alatt pedig a kultúrnemzetet értik, amelynek tagjai akár több államban élhetnek. Mint mondta, a schengeni határokkal bíró, egységes Európában ettől nem kell félni, és megítélése szerint a szlovákok kezdenek is rádöbbenni erre:
Ezt jelzi, hogy a nacionalista hangok jóval gyengébb fogadtatásra lelnek a körükben, mint akár csak tíz évvel ezelőtt.
A nemzeti érdek szerint fog eljárni a néppárti magyar tömb
A felvidéki képviselőt arról is megkérdeztük, hogy mi várható az MKP-tól, ha a Fidesz és az Európai Néppárt valóban szakít egymással. Csáky hangsúlyozta, hogy komolyan veszik a Fidesszel kötött megállapodást a koordinált működésről, amely akár 18 magyar mandátumot jelenthet az EP-ben, de ez nem jelenti szükségszerűen, hogy ugyanaz lesz a döntésük a néppárt viszonylatában, mert a nemzeti érdek szerint fognak eljárni. Felvillantotta azonban azt a kevésbé sarkos lehetőséget is, hogy Macron pártja esetleg nem a balliberális ALDE frakciójába csatlakozik, hanem létrehoz egy ettől jobbra helyezkedő liberális frakciót, mert az felszívhatja a jelenlegi néppárt balszárnyát adó Benelux és skandináv pártokat, ami visszatolhatja az EPP-t jobbra – oda, ahol eredetileg volt.
Mindez azonban egyelőre csak feltételezés, bármi is lesz, arról júniusban fogunk dönteni, az eredmények ismeretében
– tette hozzá.
