Mire jó Czeglédynek harmincöt nap mentelmi jog?
Április 19-én vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság Czeglédy Csabát, mint a DK EP-képviselőjelöltjét, jelöltté válása pedig április 22-én emelkedett jogerőre. Azóta él a bűnszervezetben elkövetett hatmilliárdos költségvetési csalással vádolt ügyvéd-politikus mentelmi joga. Joggal merül fel a kérdés, hogy a magát ártatlannak való Czeglédy miért követ el mindent annak érdekében, hogy kivonja magát a büntetőeljárás alól. Büntetőügye óta másodszor lett képviselőjelölt valós képviselői ambíció nélkül. Az országgyűlési képviselőjelöltségtől vissza is lépett, amint megvonták mentelmi jogát. Most pedig az utolsó pillanatban került fel még csak nem is saját pártja, az MSZP, hanem a DK listájának abszolút esélytelen, 36. helyére. Hacsak valami csavarral nem juttatják Brüsszelbe, a Gyurcsány-házaspár harmincöt nap mentelmi joggal ajándékozta meg hűséges ügyvédjét. De mire lehet jó Czeglédy Csabának ez a néhány nap?
Egyelőre a tapasztalt jogászok is csak találgatnak, hiszen nemhogy itthon, az európai politikai történetben sincs precedens, sehol nem volt még példa arra, hogy valaki ilyen súlyos köztörvényes bűncselekmény vádjával, vádemelést követően, mentelmi joggal érte volna el, hogy megszüntessék az ellene folyó büntetőeljárást és ne kelljen bíróság elé állnia. Azért, hogy Magyarországon ne is ismétlődhessen meg a jog és képviselőjelöltség intézményének megcsúfolása, már a nyári szünet előtt törvény születhet. Kósa Lajos és Kocsis Máté már be is nyújtották a Lex Czeglédynek keresztelt javaslatot; eszerint nem illetné meg mentelmi jog azt a képviselőjelöltet, aki ellen már jelöltté válása előtt köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás volt folyamatban.
Czeglédy Csaba a törvényjavaslatot "erős hiszti jeleit mutató akciónak" titulálta a közösségi oldalán. Persze azonnyomban nyilatkozott is. Ki másnak, mint a HVG-nek, amely oly lelkesen mentegeti, mosdatja már lassan két teljes éve. Azt mondta, esetében "a mentelmi jog fenntartása nem az eljárást akadályozta, hanem azt biztosította, hogy végig tudja dolgozni a kampányt".
Dobrev Klára, a DK listavezetője a HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy "a mentelmi jog május 26-ig szól, mielőtt valaki nagyon elájulna ettől". Ez a kijelentés is arra utal, hogy május 27-én elméletileg folytatódik a Czeglédy elleni büntetőeljárás. Sokan mégsem hisznek ebben. A közösségi médiában hozzászólások tömege veti fel, hogy a választás után valaki visszaadja majd a mandátumát, eredménytől függően akár maga Dobrev, aki kisgyermekes anyaként végül itthon marad. A baloldali pártok és elsősorban a Gyurcsány-házaspár a büntetőeljárás kezdete óta kampányüzenetnek használja a Czeglédy-ügyet. A szombathelyi ügyvéd-politikust a gonosz fideszes hatalom áldozataként állítják be.
Ehhez a gondolatmenethez illeszkedik Gyurcsányné okfejtésének folytatása a HVG-interjúban, amikor azt mondja: "Czeglédy Csaba előre megkonstruált, koncepciós eljárás részese".
Ha egy diktatúrában harcolunk, akkor vigyázunk azokra az emberekre, akik ennek az áldozatai
- fogalmaz.
Dobrev kiállása azonban messze nem mondható érdektelennek. Személyes kapcsolata messze túlmutat azon, hogy Czeglédy Gyurcsány, az MSZP és a DK ügyvédje. Először a sajtóban jelent meg, hogy több alkalommal, több tízmillió forint kölcsönt nyújtott az Altus Czeglédy cégének azokban az években, amikorra a büntetőeljárás is korlátozódik. Dobrev Klárát később személyesen ki is hallgatták a Czeglédy-ügyben.
A lista sereghajtóinak ritkán vannak saját arcképpel ellátott plakátjai. Czeglédynek persze van. A Dobrevvel közös plakátokon is az áll: "Támogassa Dobrev Klárát EP-listavezetőt (sic!), álljon ki Czeglédy Csaba mellett, szavazzon a DK-ra!"
Czeglédy Facebook-oldalán olyan bátor, lelkes támogató is akad, aki nyíltan kiírta a megoldást: visszaadott mandátummal képviselővé kell tenni Czeglédyt.
Több oka is lehet Czeglédynek, amiért ennyire kell neki a mentelmi jog
Ha jóhiszeműek vagyunk és azt mondjuk, Czeglédy kikampányolta magát és a polgárpukkasztás is megvolt, akkor is több lehetséges forgatókönyv léphet életbe május 26-a után.
Kerestük a Csongrád Megyei Főügyészséget, de ők nem akartak "előrerohanni". Az valószínűsíthető, hogy azonnal intézkednek a Czeglédy-ügyben, amint az EP-választás eredménye jogerőre emelkedik. Az azonban komoly és hosszú jogi viták tárgya lehet, hogy miként és melyik szakasztól folytatódjon az eljárás. Ugyanis konkrétan nem rendelkezik jogszabály arról, hogy egy ilyen esetben mi a teendő.
Az is lehet, hogy meg kell ismételni a vádemelést
Visszaállhat a korábbi vád, erről viszont a Szegedi Törvényszéknek kell döntenie, amelyik a mentelmi jog okán, végzésében megszüntette Czeglédy ellen az eljárást. Az a lehetőség is fennáll, hogy meg kell ismételni a vádemelést, amivel Czeglédy nemcsak további időt nyer, hanem felvetődhet egy újabb jogi kiskapu, méghozzá a "kétszeres eljárás alá vonás tilalma". Eszerint ugyanazért a bűncselekményért nem lehet valakit kétszer büntetőeljárás alá vonni, hacsak új körülmények, új bizonyítékok nem kerültek elő. Bár a törvény betűje szerint - amely nemzetközi egyezményen alapul - jogerős ítélettel kell zárulnia egy adott ügynek ahhoz, hogy e tilalom alá essen. Ugyanakkor az elmúlt két évtizedben többször is adódott e körben jogértelmezési vita. A strasbourgi és a luxemburgi bíróság többször foglalt úgy állást, hogy megszüntető határozat is eshet ítélettel azonos megítélés alá. A fentiek további olyan jogviták lehetőségét vetik fel, amelyek minimum időhúzásra alkalmasak. Az idő múlása pedig a hazai joggyakorlatban gyakran kerül fel az enyhítő körülmények listájára.
A vádirati tényállás szerint akár húsz év börtön is várhat a politikusra
Márpedig a vádiratot tekintve Czeglédy Csabának minden enyhítő körülményre szüksége lehet, ha a bíróság végül jogerősen bűnösnek találja. Míg a különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás még megáll a kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztésnél, a bűnszervezetben való bűnelkövetés rögtön egy kettes szorzó, azaz húsz év börtönbüntetéssel fenyegetett a politikus. A bűnszervezetben elkövetett cselekményért elítélt személy még kedvezményben sem részesülhet, a kiszabott büntetését le kell ülnie.
Súlyosító körülmény Czeglédy esetében rögtön akad kettő. Ugyanis kétszer volt "elítélve" adócsalás és okirathamisítás miatt, méghozzá ugyancsak iskolaszövetkezetes ügyben. Akkor, húszas évei elején még ő maga állt a Rébusz iskolaszövetkezet élén, amely rendszeresen több milliós fiktív számlákkal csökkentette adóterheit. 2000-ben még megúszta ügyészi megrovással, majd 2003-ban már jogerősen 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték, amit 3 évre felfüggesztettek.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint is tartogathat még meglepetéseket az ügy
A Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti ellenzéki párt EP-jelölti listájának 36. helyén helyet foglaló esete több tekintetben precedens nélküli ügy lehet, hiszen még ha az EP-képviselőjelölt 2019. május 26-án nem is szerez mandátumot, a későbbiekben egy sajátos jogi helyzet állhat elő
- mondta megkeresésünkre ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Hangsúlyozta, hogy bár jelen helyzetben az érintett párt jelölti listájának 36. helyéről mandátumot szerezni matematikailag is - Magyarországnak összesen 21 EP-jelöltet delegálhat - és politikai értelmében is képtelenség, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló, ide vonatkozó törvénye mégis árnyalja a képet.
A jogszabályban ugyanis kitérnek az EP-képviselői hely megüresedésének esetére: „A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.” Vagyis a volt MSZP-s politikust a saját listájára tevő pártnak még lehet jogi mozgástere a későbbiekben. Megjegyzendő, hogy a törvény azt is kimondja, hogy „az EP tagjainak választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti”.
Annak a lehetősége ifjabb Lomnici Zoltán szerint nem áll fenn, hogy a kettős eljárás tilalma miatt ne lehessen majd lefolytatni a büntetőeljárást Czeglédy ellen:
A kétszeres eljárás vagy értékelés nemzetközi tilalma az ügyben nem áll meg, ugyanis a mentelmi jog miatti eljárás megszüntetés nem minősül ítéletnek. A kétszeres eljárás tilalma akkor érvényes, ha a terheltet a büntetőeljárásban a bűncselekmény vádja alól jogerősen felmentették, avagy büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították; ilyen esetekben, ugyanazon tényállás és bizonyítékok alapján nem folytathatnak ellene büntetőeljárást, büntetőjogi felelősségét nem állapíthatják meg, vele szemben büntetést nem szabhatnak ki
- mondta az alkotmányjogász. Hozzátette, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény inkább szűkíti ezt a lehetőséget.
Az Egyezmény hetedik kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikke alapján például a strasbourgi ítéletekben azt is többször kimondta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy nem valósul meg az Egyezmény sérelme, ha valakit jogerősen felmentenek, de később a rendkívüli perorvoslattal ezt megváltoztatják – feltéve, hogy az adott ország joga lehetővé teszi, hogy súlyos jogsértések, illetve új bizonyítékok esetén az ügyben perújítás történhessen
- fogalmazott.
Lomnici Zoltán szerint bár a nemzetközi jogi fórumok, az EJEB, vagy a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság esetleges beavatkozása elnyújthatja az eljárást, ugyanakkor az időmúlás relatív, nem mindig enyhítő körülmény. Felidézte, hogy például a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi, 12. számú irányelve általános szempontrendszert rögzítve – a súlyosító és enyhítő körülmények értékeléséről – kimondja, hogy az időmúlás általában enyhítő körülmény, de csak ha a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el. Alapesetben minél súlyosabb valamely bűncselekmény, annál hosszabb az az idő, amely időmúlás címén enyhítőként értékelhető, azonban az irányelv leszögezi, hogy lényegesen csökken, sőt, adott esetben figyelmen kívül marad az időmúlás jelentősége, ha az elkövető magatartása okozta azt, az hiúsította meg a büntetőeljárás időben való jogerős befejezését.
Az érintett ügyben tehát az időlegesen jogi „egérutat” biztosító képviselőjelölti listán szerepeltetés (a mentelmi jog által biztosított úgynevezett sérthetetlenség) a legfőbb bírói fórum állásfoglalása szerint ronthatja az időmúlásból fakadó enyhítő körülmény alkalmazásának esélyét
- fogalmazott az alkotmányjogász.
Vezető kép: MTI
