A robotok elveszik a munkahelyeket, mert a kormány tönkreteszi az Akadémiát – érvel az ellenzék
Az Akadémia tönkretétele és Paks II miatt lefolytatott aggódás, választási fenyegetőzés, a robotizáció miatti munkahelymegszűnések, Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor családjának haszonkulcsa – csak néhány rettentően izgalmas téma, amelyekkel az ellenzéki képviselők lázban tartották az országot az Országgyűlés keddi ülésnapján. Meghiúsult az ellenzéki hadoszlopként fellépő Országos Bírói Tanács kísérlete is, hogy kirúgassa Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal éléről.
Varju László, a DK drámai színészóriása igazságosztóként oktatta a kormánypárti képviselőket, miszerint azt hitték, hogy mindörökké büntetlenül marad az, amit kilenc éve Budapesttel tesznek, hogy évről évre egyre több pénzt vonnak el a fővárostól. A DK-s politikus szerint azonban az ellenzék most izgalmas és valós versenyben fogja eldönteni, hogy az előválasztás pazarabbnál pazarabb főpolgármester-jelöltjei közül ki győzze le Tarlós Istvánt. Varju belengette a kudarc évét a kormánypártok részére, vagyis az ellenzéki közlések szintjén Orbán Viktor várhatóan idén is meg fog bukni, ahogy 2011 óta minden évben többször. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára „a hatalomért éhezők viadalaként” jellemezte az előválasztást, és a négyes metró ügyét hozta példaként arra, hogy mire lehet számítani a baloldalt éppen bekebelező Gyurcsány Ferenc csapatától.
Az MSZP az Akadémiáért aggódott Hiller István szájával.
Értsék meg, hogy az MTA nem a kormányé - alapítása óta nem volt soha egyetlen kormányé -, hanem széchenyiistváni értelemben vett közvagyon, és a nemzeti identitás egyik nagyon fontos pillére
– rimánkodott a nemzetközi szocializmus híve a konzervatív Széchenyire hivatkozva. Az MSZP egykori elnöke szerint az Akadémia kutatóhálózata Európa legjobbjai közé tartozik, és nincs szükség az átalakítására, Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azonban nemzetközi tudásközpontokra és az Európai Bizottságra hivatkozva elmondta, hogy a magyar tudományosság rendszere komoly kihívásokkal küszködik, és a kormány hatékonyabb közpénz-felhasználást akar a kutatásoknál, miközben senki sem csorbítja a tudomány szabadságát. Megjegyezte, hogy nincs szó államosításról, hiszen a kutatóhálózat most is állami kézben van.
Az LMP-s Demeter Márta a Paks II. beruházás ügyében, a csúszásra hivatkozva rossz szerződést, rossz koncepciót és nemzetbiztonsági kockázatot emlegetett – utóbbihoz bizonyára különösen jól ért a januárban a NATO parlamenti közgyűléséből, februárban pedig a honvédelmi bizottságból is kirúgott politikus. Süli János Paks II.-ért felelős tárca nélküli miniszter válaszában elmondta, hogy a 22 hónapos csúszást a projekt brüsszeli felfüggesztése és annak következményei eredményezték, valamint az, hogy az oroszoknál szigorúbb magyar követelmények teljesítéséhez több ponton áttervezésre szorul az erőmű. A hiteltörlesztés megkezdését firtató felvetésre hozzátette, hogy az eddigivel ellentétben nem dátumhoz, hanem a blokk üzembe helyezéséhez lesz kötve a törlesztés megkezdése.
Handó Tünde marad, a robotok elveszik a munkánkat
Az Országgyűlés keddi ülésén a napirend elfogadása után megerősítette tisztségében Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, miután az Országos Bírói Tanács (OBT) indítványozta a tisztségétől való megfosztását.
Szilágyi György (Jobbik) nyíltabb közbeszerzési eljárásokat követelt, mert szerinte a kormányoldal a „haveroknak” játssza ki ezeket a forrásokat. Ehhez kapcsolódva azt is megkérdezte, miért nem támogatja a kormány Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Orbán Balázs válaszában elmondta, hogy a kormány az adminisztratív terhek csökkentésével csábítaná be a közbeszerzésekbe a kis- és közepes vállalkozásokat, az átláthatóságot pedig az elektronikus rendszer bevezetése is segíti.
Az MSZP-s Szabó Sándor a 363 betöltetlen háziorvosi praxis ügyében kérdezett a kormánytól, jelezve, hogy félmillió ember nem jut megfelelő módon egészségügyi ellátáshoz. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte, hogy mindenki megkapja azt a kezelést, amire szüksége van. Az államtitkár arra is emlékeztette a szocialista képviselőt, hogy az MSZP kormányon hatezer egészségügyi dolgozót bocsátott el, míg a mostani kabinet például letelepedési támogatással segíti az alapellátó orvosokat.
Oláh Lajos, a DK képviselője a robotizáció miatt megszűnő munkahelyekért aggódott, majd egy merész kanyarral innen tért rá az MTA-ra, hiszen szerinte az összeszerelő üzemek helyett az innovatív cégeket és a kutatás-fejlesztést kellene támogatni, a kormány viszont ehelyett tönkreteszi az Akadémiát. Cseresnyés Péter azt kérte a DK-tól, hogy ne riogasson, mert a kormány új munkahelyeket és termelésnövekedést hozó lehetőségként tekint az emberi munkaerőt felértékelő robotizációra.
Keresztes László Lóránt, az LMP korábbi társelnöke azt kérdezte, miért nézi tétlenül a kormány az egyre rosszabb állapotú vidéki mellékutak pusztulását. Ennek kapcsán vitatta a kormány vidékfejlesztési szándékát is. Cseresnyés Péter úgy válaszolt, hogy a kormány a gyorsforgalmi utak fejlesztésével nyitja meg a vidéki térségeket a fejlesztések előtt. Szólt az alsóbbrendű utakról is, amelyekből közel 20 ezer kilométernyi szorul azonnali beavatkozásra, de szavai szerint ez nem megy egyik évről a másikra, viszont 2024-ig 3200 milliárd forint szerepel az útprogramban.
Minden megyeszékhelyre és nagyobb városba négysávos út fog vezetni
Az interpellációk során Tordai Bence (Párbeszéd) Orbán Viktor családjának és Mészáros Lőrincnek a haszonkulcsát firtatta, Cseresnyés Péter viszont azt válaszolta, hogy Tordai inkább a saját háza táján söprögessen, hiszen az ÁSZ komoly szabálytalanságokat talált a Párbeszédnél. Selmeczi Gabriella interpellációjára válaszul Novák Katalin államtitkár a családtámogatási ráfordításokat részletezte. A 2020-ban a családokra fordítandó összeg 11 százalékkal meghaladja majd az ideit is, és két és félszerese lesz a 2010-esnek.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatások ügyében szólalt fel, Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azonban elmondta, hogy az adós az eljárás szinte minden szakaszában kérhet részletfizetést, jogorvoslat esetén lehetőség van a végrehajtás felfüggesztését kérni, ráadásul segítségért lehet fordulni a település szociális osztályához is. A KDNP-s Földi László ugyancsak az utak állapotával kapcsolatban interpellált, amire Cseresnyés Péter részben megismételte a Keresztes László Lórántnak adott válaszát, de azt is kifejtette, hogy a megyeszékhelyeket, nagyobb városokat és fontosabb ipari parkokat bekötik a gyorsforgalmi úthálózatba, és még idén 200 km gyorsforgalmi utat adnak át, amelyet jövőre 225 km gyorsforgalmi és főút követ.
