Rendőrszemmel a világ - Öt évvel halála után jelent meg Fülöp Valter verseskötete

Fülöp Valter dandártábornok utolsó állomáshelye a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság volt, amit ő vezetett. Én Budapestről ismertem. Csoportja kapta el a szökésben lévő viszkis rablót, de más emlékezetes elfogása is volt. Nagyon jó barátok nem voltunk, de nagyon jó haverok igen. Ez azt jelenti, hogy nem jártunk sűrűn össze, de ismertük egymás családját, volt, hogy elvittem a gyerekeimet rendőrnapra, ahol ő volt a házigazda. Alábbi képet is ezen az évtizeddel ezelőtti rendőrnapon készítettem róla.

Sokáig voltam bűnügyi tudósító, Valter pedig évekig vezette a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi részlegét. Innen ered a munkakapcsolatunk, ami hasonló világnézetünk által hamar jó ismeretséggé változott. Szerettem benne, hogy egy igazi harcos volt, semmi más nem érdekelte, csak az igazság. Nyilván voltak személyes ambíciói, de aki a szakmájában szeretne jól teljesíteni, attól ez nem áll távol és attól még megmaradhat embernek. Utóbbi tulajdonsága miatt kedveltem leginkább.

Pedig egy hierarchikus szervezetben ritka az ilyen vezető, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a versei. Egy olyan férfi megnyilatkozásai ezek, aki nem szégyellte gyengeségeit sem, holott a munkája nem éppen gyengéknek való. Papírra vetette hazaszeretetét, szülővárosához fűződő emlékeit, két lányáról írt még, de akadnak szerelmes versei is. Az egyik írását a Kossuth-díjas Koltay Gergely zenekara, a Kormorán zenésítette meg. Amikor pedig megbetegedett, testi és lelki fájdalma lett verseinek témája. De sosem panaszkodott, igazából ő tartotta a lelket azokban, akik aggódtak érte. Végül az egyik legutolsó verséből tudható: elfogadta, hogy neki fájdalmasan kevés, 42 év jutott az életből. Halála után öt évvel jelent meg a Leltár, amit a bemutatón Terdik Tamás dandártábornok, Budapest rendőrfőkapitánya mutatott be, a kötet előszavát pedig Papp Károly egykori országos rendőrfőkapitány írta. A könyv bevételét a rendőrárvák kapják majd. Megvásárolható a rendőrségeken.