Úzvölgyi temetőgyalázás: törvénytelen és etnikailag elfogult a román bírság
Minden elemében jogsértő az a bírság, amelyet a román csendőrség vetett ki az úzvölgyi magyar katonatemetőt békés élőlánccal védő egyik székelyföldi magyar politikusra, Grüman Róbertre – derül ki a portálunknak nyilatkozó jogászok, ifjabb Lomnici Zoltán és Gaudi-Nagy Tamás állásfoglalásából. A székely politikus akár kártérítési pert is indíthat a román karhatalom ellen a törvénytelen büntetés miatt.
Civilizált országokban nemigen fordulhat elő olyasmi, ami keleti szomszédunknál: a Hargita Megyei Csendőrség 3000 lejes (több mint 200 ezer forintos) pénzbírsággal sújtotta Grüman Róbertet, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét, amiért őt tartják az úzvölgyi katonatemetőt múlt csütörtökön békés élőlánccal védő gyülekezés szervezőjének. A csendőrség szerint ugyanis két nappal előbb be kellett volna jelenteni a megmozdulást.
- Az aljasság és a barbarizmus netovábbja, hogy eközben a csendőröket és a temetőt békésen védő magyarokat bántalmazó, a temetőt megrongáló, sírokat meggyalázó román csőcselék egyetlen tagját sem vették őrizetbe, nem bírságolták meg, holott egy európai jogállamban már több tucat támadónak előzetes letartóztatásban kellene lennie – hiszen Úzvölgyében egy etnikai alapú, (államilag) szervezett, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett gyűlöletbűncselekmény történt.
Grüman Róbert bicskanyitogató megbírságolása kapcsán a PestiSrácok.hu két jogász álláspontját kérte ki. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint „számon tartani is nehéz hány jogi normát sértett és sért meg Románia az úzvölgyi történésekkel összefüggésben”. Mint fogalmazott:
A bírság az ügy eddig megismert részleteinek fényében aligha tekinthető jogosnak és ésszerűnek, a román alkotmány és törvények szellemében sem tekinthető megalapozottnak, továbbá semmilyen nyomós társadalmi szükséglet nem igazolta a gyülekezési jog gyakorlása miatt kirótt büntetés súlyosságát.
A hatósági büntetés jogossága azért is megkérdőjelezhető, mert az érintett önkormányzati politikus szerint úgy állították ki az ő nevére a jegyzőkönyvet, hogy a csendőrség vélhetően azt feltételezte, a háromszéki önkormányzat gyülekezését ő szervezte – vagyis ezt a vélelmet elegendő indoknak tartották a büntetéshez. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 11. cikkének 1. pontja szerint „Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.” Ezen jog gyakorlásának a korlátozása bizonyos esetekben lehetséges, ha például veszélyt jelentene a közbiztonságra nézve, de
az Úzvölgyében történt temetődúlást megelőző békés magyar gyülekezés éppen hogy a közbiztonság megvédésének kísérleteként értelmezhető. A gyülekezési szabadság olyan alapvető demokratikus jog, amelyet nem lehet megszorítóan értelmezni, és az ezen alapvető emberi jog gyakorlása miatt kirótt, önkényes jellegűen aránytalan büntetés az alapvető jogával élni kívánó személy súlyos jogsérelméhez vezethet
– hangsúlyozta ifjabb Lomnici Zoltán.
Strasbourgban is megtámadható
Románia alkotmánya elvileg garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvhasználati jogát, ennek ellenére az új közigazgatási törvénykönyv tervezetéből kivették a kisebbségek anyanyelvhasználatát bővítő rendelkezéseket – mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. Az alaptörvényük része továbbá a nemzeti kisebbségek komplex védelme, amelyet a román fél szintén „hatályon kívül helyezett” múlt csütörtökön. Az uniós alapszerződés, az Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is védi a nemzeti kisebbségek jogait – ezt a román hatóságok ugyanúgy figyelmen kívül hagyták, mint azt a 2008-as hadisírokra vonatkozó kétoldalú megállapodást, amelyet egyébként – úgy tűnik, egyoldalúan – Magyarország az elmúlt években következetesen betartott. Itt ráadásul nem csupán egy üres bilaterális egyezségről van szó, hiszen a dokumentum hivatkozik a háború áldozatainak védelmére vonatkozó 1949-ben kelt genfi egyezményre is. És akkor még nem beszéltünk a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961-es bécsi szerződésről, amelyet Románia nagykövete útján is megsértett – emlékeztetett az alkotmányjogász.
A fentiek alapján a román hatóság eljárása jogsértő lehetett, és Grüman Róbert nem vagyoni kártérítésre is igényt formálhat a jogsérelem bírósági kimondása mellett. A bírságot nem csupán a román bíróságon, de Strasbourgban is meg lehet támadni, hiszen az ottani következetes bírósági gyakorlat nem megszorítóan, hanem kiterjesztően értelmezi a gyülekezéshez való jogot – emelte ki a szakértő.
Etnikai elfogultság
A bírságolás több tekintetben sem megalapozott, és a román rendőrség részrehajlásának, etnikai alapú elfogultságának a bizonyítéka – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Emlékeztetett: ilyen visszaélésszerű bírságolást a Székely Szabadság Napján résztvevőkkel szemben is rendszeresen alkalmaznak. A jogász hangsúlyozta:
Az úzvölgyi temető előtt június 6-án megjelent székelyek a hősi halottak miatti, imákkal kísért temetői megemlékezésen vettek részt, ami nem bejelentésköteles rendezvény a román gyülekezési jogi szabályok szerint (sem). Ám ha mégis tüntetésnek tekintenék a rendezvényt, akkor az úgynevezett békés és spontán (gyors reagálású) tüntetésnek minősült, ami az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint jogszerű. Ugyanis a román temetőgyalázási akció hírére gyűltek össze a jelenlevők a törvényes bejelentési határidőn belül, ezért nem volt teljesíthető a bejelentés.
Gaudi-Nagy Tamás fölidézte a 2002. december elsejei Medgyessy–Nastase-koccintás elleni tiltakozásul a Kempinsky-szálló előtt spontán összegyűlt és a rendőrség által föloszlatott tüntetés esetét. A tömegoszlatásról végül 2007-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága – Romániára is kiterjedően – rögzítette:
Az előre be nem jelentett, spontán, de békés és a közlekedés más útvonalon történő megoldását lehetővé tevő tüntetést feloszlatni a bejelentés hiánya okán nem lehet, és értelemszerűen büntetni sem lehet emiatt a szervezőket.
(Ebben az úgynevezett Bukta-ügyben néhai Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte a sértetteket, az ő jogászi erőfeszítésének eredménye a „spontán tüntetés” jogintézményének meghonosítása az európai joggyakorlatban – P. T.) Gaudi-Nagy Tamás végül aláhúzta: mindezek alapján tehát a jogsértően megbírságolt Grüman Róbert számára indokolt lehet a jogorvoslat igénybevétele. A jogvédő felháborítónak nevezte, hogy az egyértelmű bizonyítékok ellenére a temetőgyalázást elkövető, illetve a csendőrökre és békés székelyekre támadó románok felelősségre vonása idáig elmaradt.
Mint arról múlt csütörtöki videós tudósításunkban beszámoltunk, a jelenlévő hatóságok cinkos közreműködésével a román provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját és „Ki a magyarokkal az országból!” felkiáltással beözönlöttek a székelyföldi sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket, ledöntöttek több síremlékeket, majd azok darabjaival többeket is bántalmaztak a temetőt védő székelyek közül. Mint ismert, az elnéptelenedett Úzvölgye Kézdivásárhely közelében, még Hargita megyében, tehát a Székelyföldön található, de a román hatóságok fondorlatos módon a szomszédos Bákó megyei Dormánfalvának adták át a közigazgatási jogokat a terület fölött, itt kezdődött el állami támogatásból, a magyar katonatemető területén belül román síremlékek és egy emlékmű felállítása az állítólagosan ott nyugvó román katonáknak, miközben az első világháborúban a történelmi Magyarország határát védő székely katonák sírjait meggyalázták. Ám mára már a román védelmi tárca beismerte: nem 149, csupán 11 román katona maradványai lehetnek a temetőben. (Igaz, még erre a tizenegyre sem szolgáltattak bizonyítékot. 1927-ben a román Hősök Emléke Társaság készített egy temetőrajzot az úzvölgyi sírkertről, amelyen öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be – románt egyet sem. Azért, mert nincs egyetlen román katona sem ott.)
