A szlovák elnök tagadja, hogy Soros-ügynök lenne - csupán a nemzetállamokat szeretné lebontani (PS-videó)
Magyarországra vezetett Zuzana Čaputová újdonsült szlovák köztársasági elnök második hivatalos útja, aki előbb Áder János magyar államfővel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott. A két köztársasági elnök közös vonása, hogy egyaránt rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a környezetvédelemnek, a diplomáciai illedelmeskedés mögül azonban kilátszottak a különbségek. Čaputová virágnyelven kifejtette, hogy a V4-országoknak szót kéne fogadniuk Brüsszelnek, és még több nemzetállami hatáskört kéne átadniuk a birodalmi központnak. Újságírói kérdésre válaszolva azonban hazugságnak és összeesküvés-propagandának nevezte, hogy Soros-ügynök lenne.
Áder János elmondása szerint a klíma és az élővizek védelme, az energiagazdálkodás és energiabiztonság, valamint a migráció voltak az elnöki találkozó központi kérdései. Az államfő elmondta, hogy Magyarország energiatermelése 2030-ra kilencven százalékot meghaladó mértékben szénmentes lehet, ehhez azonban nemcsak a naperőmű-kapacitás eddigi növekedési ütemét kell tartani, hanem a paksi atomerőmű második blokkját is üzembe kell helyezni. A migrációról szólva kiállt amellett, hogy helyben kell segítséget nyújtani a harmadik világbeli országoknak, hogy a kiindulási pontjain előzzük meg a tömeges népvándorlást. Ezt azonban – akárcsak a szíriai újjáépítést – nem lehet kizárólag az Európai Unióra terhelni, hanem szélesebb nemzetközi összefogásra van hozzá szükség – tette egyértelművé a magyar államfő.
Szlovák kollégája is szót ejtett a klímavédelemről, valamint Szlovákia ezirányú vállalásairól, de jobbára a neki fontos dolgokról beszélt. Szavai, ahogy az várható volt, egy az egyben az uniós liberális elit üzenetei voltak.
Göncz Árpád csodálója
Čaputová úgy véli, a V4-országoknak olyan értékeket is meg kellene jeleníteniük, mint a jogállamiság, egyenlőség és szabadság (mintha a Sargentini-jelentést olvasnánk – a szerk.), hogy ne az Európai Unió bomlasztóiként tekintsenek ránk. Magyarul: elég már a saját érdekeink állhatatos képviseletéből, ideje végre szót fogadnunk a brüsszeli utasításoknak. Ezt erősítette az a kijelentése is, amelyben a további integrációt (értsd: további nemzeti hatáskörök elvonását a birodalmi központba) óhajtja ahelyett, hogy bizonyos hatásköröket visszakapjanak a tagállamok.
Minderre azzal tette fel a koronát, hogy kiemelte: fejet fog hajtani az általa igen nagyra becsült Göncz Árpád emlékműve előtt, akit a szabadság és a demokrácia megtestesülésének tart. Kettejük életpályája is mutat hasonlóságot, hiszen mindketten egy szélsőséges liberális párt vezetőségi tagjából lettek köztársasági elnökök. Az SZDSZ aztán négy évvel Göncz elnökké választása után vált az ország egyik irányítójává, míg Čaputová pártja, a Progresszív Szlovákia (Progresívne Slovensko) két hónappal az ő elnökké választása után megnyerte a szlovákiai EP-választást, és a jövő februári parlamenti választás egyik esélyesévé lépett elő. Újságírói kérdésre válaszolva a szlovák államfő hazugságnak és összeesküvés-elméletnek minősítette azokat az állításokat, miszerint Soros-ügynök lenne.
Tényleg megvédi a kisebbségeket a liberális demokrácia?
Mivel az összefoglalójában megemlítette, hogy a 450 ezer szlovákiai magyar (a 2010-es népszámlálás szerint – a szerk.) elnöke is szeretne lenni, továbbá méltatta a liberális demokrácia kisebbségvédelmi hatékonyságát, mi is szerettünk volna kérdezni tőle. Mivel ez a szám ugyanis 1990-ben még 560 ezer volt, és a felvidéki magyarok aggódva várják, hogy a 2020-as népszámlálás milyen újabb, megdöbbentő fogyást mutat majd ki, kíváncsiak lettünk volna, hol védi hatékonyan a kisebbségeket a liberális demokrácia. Mert Szlovákiában nem. A kérdésünkre azonban sajnos a program feszessége miatt nem maradt idő.
A szlovák államfő a nap további részében tárgyalt Orbán Viktorral is, aki a Karmelita kolostorban fogadta őt csütörtök délután. A miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint a megbeszélésen méltatták a 2010 óta fokozatosan javuló kétoldalú kapcsolatokat, valamint stratégiai kérdésnek tartják a V4-es együttműködést, főleg most, amikor a kontinens jövőjével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről folyik vita az Európai Unión belül.
