Törvénysértő volt a Hableányt hullámsírba küldő Viking Sigyn kapitányának szabadlábra helyezése
Törvénysértő volt óvadék ellenében bűnügyi felügyelet alá (szabadlábra) helyezni a Viking Sigyn kapitányát, Jurij Csaplinszkijt - állapította meg a Kúria hétfői ülésén. Bár az ülés alapvetően nem ténykérdések megvitatására szolgált, a másodfokú bíróság indokolásából az is kiderült, hogy ha bebizonyosodik a kapitány bűnössége, 2 és 8 év közötti szabadságvesztésre számíthat.
Mint arról már korábban beszámoltunk, nyilvános ülésen hozott döntést a Kúria a Viking Sigyn kapitányának óvadékfizetési lehetőségének jogosságáról. Az ülésen a terhelt, Jurij Csaplinszkij nem jelent meg, csupán ügyvédje, Tóth M. Gábor és egy tolmács volt jelen; utóbbit az ülés megkezdése előtt el is engedték.
Óvadék: jog vagy kiváltság?
A legfőbb ügyészség képviselője felidézte: az ügyészség már kezdettől fogva indítványozta a terhelt hatósági őrizetbevételét, melyet két részletben indokoltak is. Az első indokolásban a vádhatóság kiemelte, hogy az ukrán kapitány foglalkozásából adódóan jelentős helyismerettel rendelkezik egész Európában, azaz fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, valamint az ügy tárgyi súlya sem teszi lehetővé az óvadékfizetés engedélyezését. Ezután egy második indoklás is készült; ebben az ügyészség arra figyelmeztette a nyomozóbíróságot, hogy a kihallgatások előtti szabadlábra helyezés veszélyeztetné a nyomozást. Az ügyészség azt is sérelmezte, hogy sem az első-, sem pedig a másodfokon eljáró bíróság nem vette figyelembe azt a tényt, miszerint a kapitánynak nincs Magyarországon állandó tartózkodási helye, ennek hiányában pedig a bűnügyi felügyelet alá helyezés (házi őrizet, nyomkövető) törvénytelennek minősül. Ebben az esetben ugyanis gyakorlatilag lehetetlen egy esetleges kényszerintézkedést - például újabb letartóztatást - foganatosítani.
Bodony István felszólalásából az is kiderült, hogy a baleset után adatokat töröltek Csaplinszkij telefonjáról, ez pedig újabb letartóztatási okot jelent. Az ügyész szerint azonban ezt a fejleményt a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék figyelmen kívül hagyta határozata meghozatalakor, arra az indokolásában nem hivatkozik. Az ügyész hozzátette: az, hogy a letartóztatási okot már az eljárás közben tárta a vádhatóság a bíróság elé, nem csorbította a terhelt jogait, a védelem ugyanis tudott erről a körülményről, így a tárgyaláson védekezni is tudtak volna az indítvánnyal szemben.
Az elsőfokú ítéletben a Budai Központi Kerületi Bíróság kimondta, hogy a vízi közlekedés halálos balesetet okozó veszélyeztetése bűncselekménnyel vádolt kapitány 15 millió forint óvadék ellenében kerülhet bűnügyi felügyeletbe, azzal a kitétellel, hogy Budapestet csak engedéllyel hagyhatja el, illetve nyomkövető berendezést kell viselni. Ezt szigorította a Fővárosi Törvényszék másodfokú ítélete, amely elrendelte, hogy Csaplinszkij hetente kétszer jelenjen meg a meghatározott időpontban a hatóság által kijelölt helyen.
“Az egyik szemem sír, a másik nevet”
Ezzel nyitotta beszédét Csaplinszkij ügyvédje, Dr. Tóth M. Gábor. Mint mondta, egyrészt örül, hogy a Kúria is véleményt nyilvánít az esetben, másrészről viszont elkeseredettségének is hangot adott, amiért az ügy véleménye szerint a kelleténél nagyobbra duzzadt.
A mai nap jól szimbolizálja, hogy ez az ügy jóval túlnőtt az igazságszolgáltatás keretein
- utalt az ügy iránti fokozott társadalmi- és sajtóérdeklődésre. Hozzátette: nem örül annak sem, hogy a baleset okozásával vádolt kapitány egyfajta közellenségnek lett kikiáltva, ahogy a baleset körülményeivel kapcsolatos spekulációknak sem teszik boldoggá. Ezek közül kiemelte a telefonos adattörlésről szóló találgatásokat, melynek kapcsán azt állította: védence telefonja be sem volt kapcsolva a balesetet követő napokban. Kiemelte: az óvadék megítélése szempontjából úgy véli, az esetleges adattörlés lehetősége irreleváns tényező, az a bűnügyi felügyelet alá helyezés lehetőségét nem szünteti meg.
Beszédében Tóth azt is elmondta: tisztában van vele, hogy a Kúria az esetek 85 százalékában igazat ad az ügyészségnek, de hozzátette, küzdeni fog, mert
innen szép nyerni.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy egy később keletkezett védői beadvány már tartalmazta a kapitány magyarországi tartózkodási helyét, ezért szerinte az ügyészség kifogása a bűnügyi felügyelettel szemben alaptalan.
Törvényt sértett a bíróság
Mintegy három órás tanácskozás után a Kúria határozatot hozott, amelyben törvénysértőnek nyilvánította az óvadék megállapítását az ügyben. A határozat indokolásában kifejtik: törvénytelen volt az elsőfokú bíróság ítélete, mivel nem mérlegelte kellően az ügy tárgyi súlyát és a szökés lehetőségét, illetve eljárási szabályt sértett a törvényszék, mikor magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező személynek biztosított óvadékfizetési lehetőséget. Mint azt a Kúria indokolásából is megtudhattuk, az óvadék csak a szökés és elrejtőzés megelőzésére szolgálhat garanciát, az eljárási szabályokat azonban ilyen esetben sem léphetik át a bíróságok.
Az alsóbb fokú bíróságok döntéseinek külön érdekessége, hogy határozataik indokolásában maguk is megemlítik a bűnügyi felügyelet kockázatait, illetve a tartózkodási hely hiányát is, mint eljárási akadályt. Mindezek ellenére mégis fenntartották az óvadék lehetőségét. Ugyanígy mérlegelték az eset tárgyi súlyát is. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék szerint ennek a bűncselekménynek a gondatlan alakzatát a törvény - a rabláshoz hasonlóan - 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Vagyis várhatóan ebben a tartományban szabják ki a büntetést, ha bebizonyosodik, hogy a kapitány volt a felelős a balesetét.
A Kúria megjegyzést tett a másodfokú bírósági eljárással kapcsolatban is, miszerint a körülmények ismeretében - bár erre nem volt kötelezett - a Fővárosi Törvényszéknek ülésen kellett volna felülvizsgálnia az elsőfokú ítéletet, amelyre nem került sor.
Egyelőre nem megy börtönbe a kapitány
A Kúria határozatában hangsúlyozta: a döntés a jelen ügyre - közvetlen módon - nincs hatással, ugyanis a jogegységi eljárás nem ténykérdések tisztázására szolgál, hanem jogértelmezési vitákat hivatott eldönteni; az ott születő határozatoknak csak a jövőre nézve van jelentőségük. A Hableány ügyét tekintve tehát ez azt jelenti, hogy Jurij Csaplinszkij továbbra is bűnügyi felügyelet alatt (szabadlábon) maradhat.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
