Pesti Srácok

Budapest éjjel-nappal: így tisztulnak a főváros közterei és 26 millió négyzetméternyi úthálózata (FOTÓGALÉRIA)

Budapest éjjel-nappal: így tisztulnak a főváros közterei és 26 millió négyzetméternyi úthálózata (FOTÓGALÉRIA)

„Intelligens ember nem szemetel, a többieknek pedig tilos” – tartja a mondás. Senki sem vitathatja, hogy mindannyiunk közös érdeke a tiszta, egészséges és biztonságos környezet, amelynek megőrzése és helyreállítása nemcsak érdekünk, de alapvető állampolgári kötelességünk is. Folyamatos, véget nem érő munka szükséges ahhoz a Fővárosi Közterület-fenntartó részéről, hogy Budapest utcái, közterei tiszták legyen. A főváros utcáit már 1820 óta igyekeznek a kor emberei tisztán tartani. Tudta, hogy az utcatisztogatást akkoriban elítéltek végezték, és az utcarendtartás a kerületi rendőrkapitányságokhoz tartozott? Pest, Buda és Óbuda egyesítése után pedig a köztisztaságért a kerületi előjáróságoknak kellett felelnie. Budapest Főváros Köztisztasági Szabályzata 1879. május 1-én lépett életbe, 1881-ben pedig javaslat született arról, hogy az I-IX. kerületeket nagyjából 2,5 millió négyzetméteren tisztítják majd, amelyhez 300 főt és 34 utcaseprő-gépet vettek számításba. Ebből aztán egyenesen következik, hogy 1895-ben megalakult a Fővárosi Köztisztasági Hivatal, a mai FKF Zrt. jogelődje. Portálunk végigdokumentálta, milyen folyamatok által lesz napról napra tiszta a főváros.

Budapest majdnem 26 millió négyzetméter útjának rendszeres takarítása, mintegy 70 aluljáró (66 gyalogos, 3 közúti aluljáró és a Váralagút) tisztítása, valamint közlekedési műtárgyak, közjárdák és közlépcsők (1 millió m2) téli-nyári, kézi-gépi takarítása – Budapest tisztaságáért az FKF 213 célgépet és 56 kézi mozgatású tisztító berendezést üzemeltet (csak köztisztasági célgépek, a hulladékszállítást végző célgépek nélkül).

Kiemelt tisztítást a belvárosi területek, főútvonalak, nagyobb közlekedési csomópontok, az idegenforgalom által leglátogatottabb területek, hidak az FKF Zrt. takarítási kötelezettségébe eső, szilárd burkolatú felületei igényelnek. Figyelemre méltó, hogy a belügyminiszter, Hieronymi Károly egy 1894-es Pesti Hírlapban megjelenő dörgedelmes sorainak hatására kezdődött meg a modern köztisztaság megszervezése. A székes főváros utcáinak nagyobb része éspedig a legélénkebb forgalmú utcák is oly piszkosak, hogy ez az állapot jogos panaszokra szolgáltat okot.”

PestiSracok facebook image

A kezdeti időkben a város tisztán tartásának megszervezésében élenjárt Budapest. A századforduló környékén az egyik legjobban működő nagyváros volt ebben a tekintetben, sok külföldi delegáció jött tanulmányozni a fővárosi viszonyokat. Az FKF köztisztasági osztályának feladatköre a mai napig szerteágazó, ugyanis számos teendőt látnak el: koordinálják a gépi úttisztítást (mosás, locsolás, gépi önfelszedés), gépi hókotrást, síkosságmentesítést, hóeltakarítást, kézi úttisztítást, de a feladatkörükbe tartoznak olyan munkálatok, mint a lomtalanítás utáni takarítás, kerékpárút tisztítása, hídmosás, alagútmosás, a szelektív szigetek edényeinek mosása, környezetük takarítása, a plakát- és falfirka-eltávolítás, az illegálisan lerakott hulladékok elszállítása a fővárosi tulajdonú területekről, hulladékszállítás, lombeltakarítás, valamint a megrendelt közterület takarítása, például társadalmi, kulturális rendezvények után.

A takarítási munkákhoz környezetbarát tisztítószereket, fertőtlenítőszereket, a plakát- és falfirka-eltávolításhoz speciális vegyszereket használnak folyamatosan, három műszakban. Az évszakok változásával a feladatok prioritása változó: míg télen a síkosságmentesítés, hóeltakarítás az első, tavasszal a tavaszi nagytakarítások, hídmosások következnek, nyáron a forgalom által leglátogatottabb területek fokozott tisztasága az elsődleges, de nem maradhat el a nagy hőségben a locsolás, az ősz pedig az őszi lombeltakarításról és a télre való felkészülésről szól.

Az úttisztítók munkáját speciális kisgépek, elektromos járdatakarítógépek, mosóberendezések, szállító járművek segítik. De fontos kiemelni, hogy ez a részleg végzi a társaság által kihelyezett mintegy 12000 utcai hulladékgyűjtő kosár rendszeres ürítését, az új hulladékgyűjtő edények kihelyezését, mosását, javítását.

Fotók: HORVÁTH PÉTER GYULA

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)