Gyurcsány és Gergényi szabadlábon – egy 2006 őszi tüntető viszont börtönbehívót kapott
Hihetetlen, mégis igaz: tizenhárom évvel a 2006 őszi rendőrterror után börtönbe kell vonulnia egy tüntetőnek, aki nem támadt rendőrökre, nem bántott senkit, mindössze megrongálta a tévészékház egyik – már amúgy is megrongált – ajtaját. Emiatt most egy év nyolc hónapra (!) kell rácsok mögé vonulnia – ennyit olykor gyilkossági kísérletért, rablásért szoktak kiszabni. A hajmeresztő ítéletet az a Szabó Noémi hozta, aki ma már a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda partnerügyvédje. Eközben a szemkilövetésekre parancsot adó politikai és rendőri vezetők mindent megúsztak, röhögnek a markukba.
Bár Balogh Péter Németországban él, akkor éppen Magyarországon volt, amikor kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A felháborodás őt is a Kossuth térre, majd a Szabadság térre vezette, ahol 2006. szeptember 19-ére virradóra a tömeg egy része elfoglalta a Magyar Televízió székházát. Az akkor 47 éves, műszaki végzettségű Balogh Péter nem vett részt az épületet védő rendőrök elleni támadásban, viszont kép- és videófelvételek szerint a tévészékház egyik ajtaját, amelyet addigra ismeretlenek már kitéptek a helyéről és az üvegét betörték, többedmagával együtt odavitte egy lángoló autóhoz, és rádobta. A későbbi ítélet szó szerint így foglalta össze mindezt:
Csatlakozott a rongálókhoz, faajtót dobott az eljárás során be nem azonosítható, még éppen égő, de a kiégés miatt értéket már nem képviselő gépjárműre.
Ha szigorúak vagyunk, akkor ez rongálás. Ehhez képest Balogh Pétert közérdekű üzem működésének megzavarásával vádolta meg az ügyészség társtettesként. (Az az ügyészség, amely érdekes módon a legsúlyosabb 2006 őszi bűncselekményeket elkövető rendőrök nagy részét képtelen volt beazonosítani, bíróság elé állítani.) Hogy az utcai ajtódobálással hogyan lehetett megzavarni az épületben működő közérdekű üzemet, jó kérdés. Mindenesetre Balogh lett a tévészékház-ostrom „főperének” tizenegyedrendű vádlottja, akit első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírónője, Szabó Noémi egy év nyolc hónap – három esztendő próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélt. Ez a súlyos verdikt 2010 decemberében jogerőre emelkedett.
Zárójelben: Szabó Noémi volt az is, aki 2009-ben a szovjet emlékmű eltávolítása miatt perbe fogott Budaházy Györgyöt védő Gaudi-Nagy Tamást 200 ezer forint pénzbírsággal sújtotta, amiért a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője azt mondta, hogy az emlékműről levert, majd a Dunába hajított vörös csillagos címer a méltó helyére került. A bírónőt tehát a jelek szerint zavarta, hogy az ügyvéd így beszélt egy tiltott önkényuralmi jelképről. Ha hozzátesszük, hogy Szabó Noémi ma már a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda partnerügyvédje, akkor azért annyira nem is meglepő a dolog...
A volt feleség bosszúja
De hát miért kellene Balogh Péternek börtönbe vonulnia, ha „csak” felfüggesztettet kapott? A válasz a férfi válságba jutott házasságában keresendő. Balogh portálunknak elmondta: a válása sajnos viharosra sikerült, felesége bosszújának köszönhetően zaklatással, tartási kötelezettség elmulasztásával, sőt még lőfegyverrel való visszaéléssel is megvádolták. Ez utóbbit egy elhunyt barátjától javításra kapott, majd a pincében hagyott sörétes puskáért, amiről ő már meg is felejtkezett, felesége viszont nem. Végül hat évnyi pereskedés után mindezért egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte őt tavaly decemberben a Budaörsi Járásbíróság, amelyből már hat hónapot előzetes letartóztatásban letöltött. Az ítélet legkellemetlenebb hozadéka, hogy emiatt a tévéostromért kapott felfüggesztett büntetését is le kell töltenie: a napokban kapta meg a börtönbehívóját szeptember 4-ére Kalocsára. (A tévéostrom-per jogerős ítélete 2010-es, a magánéleti dráma pedig 2012-ben történt, így még a hároméves felfüggesztési időszakon belülre esik.)
A férfi ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás a PestiSrácok.hu-nak elmondta: a semmiségi törvényre hivatkozva kérni fogja védence büntetésének eltörlését. (Ezt a jogszabályt a 2006 őszi koncepciós eljárások orvoslására fogadta el az Országgyűlés a 2010-es kormányváltás után – P. T.) Emellett a büntetés végrehajtásának felfüggesztését is kéri majd, és Áder János köztársasági elnökhöz fordul kegyelemért – tette hozzá az ügyvéd. Emlékeztetett: még országgyűlési képviselőként azért is szorgalmazta a közkegyelmet a 2006 őszén perbe fogott, elítélt tüntetőknek, hogy az ilyen esetek elkerülhetők legyenek. Gaudi-Nagy Tamás kiemelte: védence még a vádirat szerint sem támadt rendőrökre, cselekménye alkalmatlan volt közérdekű üzem megzavarására, ezért álláspontja szerint Szabó Noémi ítélete önkényuralmi, megtorló jellegű. Szerinte az ellenzéki pártok tavaly decemberi, Kunigunda utcai bohóckodása sokkal inkább megvalósította a közérdekű üzem megzavarását, mint amit Balogh Péter csinált.
Mindeközben a 2006 őszi szemkilövetésekre parancsot adó politikai és rendőri vezetők, az utcai embervadászatok levezénylői, a Rádió udvarán diákokat kínzók, a símaszkos, viperás, emberi mivoltukból kivetkőzött egyenruhások, a megbilincselt emberek ujját eltörők, a Móczár István válogatott öttusázót és Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt összeverők, az október 23-ai lovasrohamra parancsot adók, a Blaha Sörözőből kiterelt vak fiút közvetlen közelről hátba lövő előemberek köszönik szépen, jól vannak. A vezető képünkön szereplő Gergényi Péter a rendőri vezetők perében egy ejnye-bejnyének is enyhe pénzbüntetéssel megúszta a „számonkérést”. (Amit nem a fenti bűnlajstromért kapott, hanem mert későn rendelt el riadót a tévészékház ostromakor.) Gyurcsány pedig vádlott sem lett, és azóta is fennen hirdeti, hogy nem lőtték ki senkinek a szemét. (Nagy László és az azóta már elhunyt Csorba Attila nyilván csak képzelődött...)
