Pesti Srácok

Nagy István: A magyar agrárium termékei sikerre vannak ítélve

Nagy István: A magyar agrárium termékei sikerre vannak ítélve

Aki meg akarja tapasztalni, milyen gazdag a magyar agrárium, és hogy a XXI. század sokszínűségében milyen egyedi és különböző tud maradni, az látogasson ki az OMÉK-ra – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter portálunknak hangsúlyozta: "azon túl, hogy tükröt tartunk a gazdák elé, hol tart ma a magyar mezőgazdaság, utakat, irányokat is kell mutatnunk, hogy lépést tarthassanak az éghajlati változások kihívásaival". A tárcavezető kiemelte: az OMÉK magában hordozza annak lehetőségét, hogy az egész régió legmeghatározóbb mezőgazdasági kiállításává és vásárává nője ki magát. Ugyanakkor elmondta: jól jelzi magának az agráriumnak a jelentőségét a gazdaságban, hogy ahhoz köthető 2019-ben a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének mintegy 54 százaléka.

Immáron 79. alkalommal nyitotta meg kapuit a magyar mezőgazdaság legrangosabb seregszemléje, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásár (OMÉK) csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A szeptember 29-éig tartó rendezvény egész hétvégén 40 ezer négyzetméteren, 680 kiállítóval várja a szakmai érdeklődőket és a nagyközönséget egyaránt. Az idén az OMÉK fókuszában a magyar élelmiszeripar áll, emellett többek között készülnek szakmai programokkal, állat-, valamint mezőgazdasági gépbemutatóval, látványkonyhákkal, kóstoltatásokkal, a gyerekek számára élménygazdasággal és könnyűzenei koncertekkel is. Az OMÉK idei díszvendége a Marokkói Királyság, afrikai viszonylatban Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az élelmiszeripar, az agrárium és a vízgazdálkodás területén. Az esemény alkalmával Nagy István agrárminisztert kérdeztük a kiállításról, a magyar agrárium helyzetéről és kilátásairól.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A magyar különlegességek sikerre vannak ítélve

PestiSracok facebook image

Mint Nagy István portálunknak elmondta: aki kilátogat az OMÉK-ra, és megtapasztalhatja azt a hangulatot, amely a Délvidék, Kárpátalja, Erdély és Felvidék gasztronómiai különlegességeit, egyedi termékeit bemutató kárpát-medencei standon érzékelhető, az nem tud majd száraz szemmel végigmenni a pavilonok között, és nem feltétlenül az erőspaprika-termékek miatt. Az agrárminiszter portálunk kérdésére ugyanakkor arról is beszélt, hogy ha az OMÉK-en bemutatott hazai és a határon túl készült termékeket piacra tudják juttatni, az óriási sikert hozhat, hiszen olyan egyedi különlegességekről van szó, amelyek sikerre vannak ítélve. Mint hozzátette: a húskészítmények, tejtermékek, méz-, és pálinkakülönlegességek, a borok sokszínűségéből is látszik, hogy minden termelési ágban páratlan egyediséget képvisel a magyar gasztrokultúra, tájegységi, vagy akár a falvak szintjére is lebontva. Nagy István úgy fogalmazott: olyan rejtett kincseink vannak, amelyeket érdemes megismerni.

Az agrárminiszter kiemelte: az OMÉK magában hordozza annak lehetőségét, hogy az egész régió legmeghatározóbb mezőgazdasági kiállításává és vásárává nője ki magát, de már most is nemzetközi jellegű. Amellett, hogy összefogja a Kárpát-medencét, idén jelen vannak a Maghreb-országok is, köztük Marokkó, mint díszvendég, illetve a jelentősebb nyugat-európai cégek is. Mint Nagy István kiemelte, a rendezvény alkalmat szolgáltat arra, hogy találkozhasson és megismerhesse egymást a termelő, a feldolgozó és a kereskedő, amelynek révén végül új, versenyképesebb termékek kerülhetnek a piacra.

Irányokat is kell mutatni

Nagy István portálunknak arról is beszélt: az OMÉK-nak jelentős feladata van abban, hogy mindazon globális kihívásokra, amelyeket a változó éghajlat okoz, megoldásokat kínáljon a gazdák számára.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy éppen ezért is volt fontos célja a rendezvénynek, hogy a legújabb technológiákat mutassa be a világ minden tájáról. Nagy István kiemelte: a magyar agrárium korszakváltás küszöbén áll. Ezt jelzik a fejlődést, növekedést igazoló mutatók is, hiszen a mezőgazdaság teljesítménye 2018-ben elérte a 2,7 milliárd forintot, ráadásul 2010-től számolva 33 százalékos emelkedést könyvelhet el, amely a legjobb eredmény az Európai Unióban. Az agrárminiszter hozzátette: a mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, meghaladva a 17 százalékos bővülést, emellett nőtt a termelési hatékonyság is. Az agrárminiszter kiemelte: jól jellemzi az agrárium helyét a gazdaságban, hogy ahhoz köthető 2019-ben a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének mintegy 54 százaléka. Maga a többlet közel 1,7 milliárd euró volt.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Fiatalítani kell a gazdatársadalmat

A tárcavezető az OMÉK kapcsán arról is beszélt, hogy a generációváltás égetően fontos kérdés az agráriumban, hiszen a magyar gazdáknak csak 6,5 százaléka 35 év alatti, 65 százalékuk pedig 50 év fölötti. Úgy vélte, a fiatalokat csak úgy lehet az agráriumba csalogatni, ha a legújabb technológiákat veszi át a magyar agrárium. A mezőgazdaság „arca” a digitalizáció, a robottechnológia megjelenésével megváltozott, ami ezáltal már vonzó lehet a fiatal pályakezdők számára, különösen, ha termékeik egyediséget képviselnek a piacon – vélte az agrárminiszter. Példaként megemlítette: ha például a meggyről beszélünk, az mára nemcsak pálinkát, kompótot vagy szörpöt jelent. A melatonin, vagy az antioxidánsok kivonásával gyógyhatású készítmények, úgynevezett medfoodok állíthatók elő a gyümölcsből.

– hangsúlyozta Nagy István. Megismételte:

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.