Az Alstom-ügy egyik vádlottja is előhúzta a Borkai-kártyát
Tagadták bűnösségüket az Alstom-botrány előkészítő ülésén kedden a Fővárosi Törvényszéken az ügy vádlottjai, noha az ügyészség rendkívül enyhe, felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott volna, ha elismerik a bűncselekmény elkövetését. A terheltek ugyanakkor mindannyian ártatlannak vallották magukat, sőt, egyikük vad politizálásba kezdett a bíróságon, majd az ügyészséget azzal vádolta meg, hogy politikai megrendelésre dolgoznak és csupán az ország elitjét, a „Borkai Zsoltokat védik”.
A vádirat szerint
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
A cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására 8.463.643 eurót (mai árfolyamon csaknem hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek – áll a vádiratban. A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így politikai-közéleti szereplők elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. Az ő ügyében november 26-án tart előkészítő ülést a bíróság.
Az Alstom-vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly (másodrendű vádlott), W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója (harmadrendű vádlott), Shahbaz Z. amerikai állampolgár (elsőrendű vádlott), valamint az osztrák Kyrill L. (negyedrendű vádlott) is.
Az előkészítő ülésen a vádiratot nem ismertették, ugyanakkor az eljáró ügyész közölte, hogy okirati bizonyítékok, tanúvallomások és belső levelezésekkel támasztja alá a vádat. Videóközvetítés segítségével pedig meghallgathatják az Egyesült Királyság csalás elleni hivatalának Alstom-ügyben eljáró nyomozóját is (az Alstom-ügynek nemzetközi szála van, erről bővebben itt olvashatnak). Az ügyész a tárgyaláson közölte azt is: ha a vádlottak a vádirattal egyezően beismerik bűnösségüket, akkor felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozza a főügyészség, és befejeződik az eljárás. A vádlottak közül ugyanakkor mindenki az ártatlanságát hangoztatta és tagadták a terhükre rótt bűncselekményt.
A Borkai-kártyát húzta elő a negyedrendű vádlott
A váddal kapcsolatban hosszabb észrevételt egyedül a negyedrendű vádlott tett, aki politikai részlehajlással vádolta meg az ügyészséget, úgy, hogy szerinte a kormányzat nyomásának engedve indított eljárást ebben az ügyben (megjegyezzük, hogy az Alstom ügyleteivel kapcsolatban több országban is nyomozást indítottak). Panaszkodott arra is, hogy tavaly nyáron az osztrák rendőrök a magyar ügyészség kérésére házkutatást tartottak nála és családjánál, amely az életét „alapvetően megváltoztatta”, majd megemlítette, nem is érti, hogy keveredett az ügybe, hiszen a cselekmény elkövetésének időpontjában katona volt. Azt ugyan elismerte, hogy alkalmazott volt a vesztegetéssel hírbe hozott Eurocontact nevű cégnél, ám ott ő állítása szerint csupán titkári feladatokat látott el. Hozzátette: a nyomozók is láthatták, hogy nem egy luxuslakásban él, hanem a bécsi középosztálybeli állampolgárok életét éli. Ezután előre megírt észrevételében vad politizálásba kezdett: elmondta, ő nem a „tiborczos”, „orbános”, „simicskás”, „mészárosos” világban él, mégis egy olyan eljárásba csöppent, aminek szerinte erős politikai szálai vannak (igaz, ezzel kapcsolatban bizonyítékkal nem állt elő). Azzal is megvádolta az ügyészséget, hogy ők csak ahhoz eszközök, hogy az ország elitjét védjék, ami „Tiborcz Istvánból, Mészáros Lőrincből és Borkai Zsoltból” áll, de Kyrill L. a Magyarországon menedékjogot kapott Gruevszki-ügyét is előhúzta. Ezen a ponton még Tóth Erzsébet bírónő is megjegyezte, hogy a vádlott „igencsak eltért a vádirattól”, és a váddal kapcsolatban tegye meg az észrevételeit. Kyrill L. emellett több tanú, köztük Nyerges Zsolt ügyvéd és Fellegi Tamás korábbi miniszter meghallgatását indítványozta.
A bíróságon elhangzott az is, hogy az első- és harmadrendű vádlottak indítványozták, hogy elévülés okán szüntessék meg az eljárás, erről a bíróság később hoz döntést. A per valamikor tavasszal folytatódik.
Az Alstom-botrányról bővebben itt olvashatnak.
