Gyurcsányné nemzetgyalázása: Dobrev a trianoni békediktátum helyszínén ünnepelt pezsgővel
A gyalázatos trianoni békediktátum kidolgozásának helyszínén, annak aláírásától néhány méterre, Versailles-ban, a Waldorf Astoria Trianonban pezsgőzött önfeledten és koccintott brüsszeli elv- és kebelbarátaival Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője – tudta meg a PestiSrácok.hu brüsszeli forrásokból. Portálunknál két olyan fotó is landolt, amely megörökítette a magyarságba, a magyar nemzetbe aljasul belerúgó Dobrev Klára trianoni pezsgőzését. A versailles-i Trianon-palotában írták alá 1920. június 4-én azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot, és amely 23,5 millió magyar lakost érintett.
Az Orbán Viktor megbuktatásán dolgozó, a brüsszeli liberálisokat és baloldaliakat a magyar kormány és Magyarország ellen hangoló Dobrev az Európai Parlament Elnökségének kihelyezett ülésére és tanácskozására utazott Franciaországba. A megbeszélések a Versailles-hoz közeli Jean Monnet-házban voltak, de az elnök, a tizennégy alelnök és öt kvesztor szállása a Waldorf Astoria Trianonban volt, ahol a pezsgőzős és mulatozós kép is készült, a szálloda Clemenceau-báltermében.
A PestiSrácok.hu úgy tudja, az EP Elnöksége kihelyezett ülésére Járóka Lívia, a Fidesz-KDNP európai parlamenti politikusa is hivatalos volt, ő azonban a szállodába szándékosan be sem tette a lábát, a vacsorán sem vett részt, szállást is máshol foglalt magának.
A jelek szerint Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára semmit nem tanult a baloldali elődök példájából, 2002. december elsején ugyanis Medgyessy Péter akkori MSZP-s miniszterelnök kollégájával, a román Adrian Nastaséval ünnepelte meg a Nagy-Románia megalakulását és a legnagyobb román nemzeti ünnepet. A két politikus pezsgővel koccintott december elsejére. A „Kempinski-koccintásként” elhíresült fogadáson Medgyessy mellett Kovács László akkori külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök is részt vett. A Fidesz felháborodott a magyar-román koccintáson, a helyszínen pedig spontán tüntetés alakult ki, amelyet a rendőrség feloszlatott. Az ügy bíróságra került, ahol a rendőrség véleményének adtak helyt, de végül a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bírósága ítéletben mondta ki, hogy a hatóság aránytalanul lépett fel és korlátozta a békés tüntetők jogait. 2010-ben Alföldi Róbertnek, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának is volt egy hasonlóan gyalázatos terve: ő a Nemzeti Színházat szerette volna otthonul adni Románia nemzeti ünnepéhez. A közös ünneplés terve a Fidesz-KDNP és az ellenzéki Jobbik tiltakozásán halt el. A Nemzeti Színház akkori igazgatója később úgy nyilatkozott: a rendezvénnyel a két ország közötti közeledést szerette volna elősegíteni, és nem állt szándékában senki érzéseit megsérteni.
Ismert, Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét, mert 1918. december 1-jén tartották a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlésüket, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Amíg december elseje a legnagyobb román állami ünnep, addig az az erdélyi magyaroknak és a világ magyarságának gyásznap, Erdély elcsatolásának napja.
