Pesti Srácok

Rétvári–Szijjártó: Az áldozatokra való emlékezés helyett Nyugaton újra nosztalgiával kezdenek tekinteni a kommunista diktatúrákra

Rétvári–Szijjártó: Az áldozatokra való emlékezés helyett Nyugaton újra nosztalgiával kezdenek tekinteni a kommunista diktatúrákra

Nem engedhetjük meg nemzetközi szinten sem a kommunista diktatúrák bűneinek relativizálását, nem engedhetünk azoknak a visszataszító és gátlástalan kísérleteknek, melyek egyfajta hamis nosztalgiával történelemhamisítást próbálnak elkövetni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették: a kommunizmus áldozatainak emléknapját a közeljövőben több magas szintű nemzetközi tanácskozás témájává teszik. Rétvári Bence parlamenti államtitkár ugyanitt kifejtette: az ENSZ száznegyven emléknapot tart nyilván, ezek között mégsincs a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.

Szijjártó Péter a csütörtöki sajtótájékoztatón felidézte: tavaly decemberben amerikai és magyar parlamenti képviselők levélben kezdeményezték António Guterres ENSZ-főtitkárnál, hogy a nemzetközi szervezet jelöljön ki egy napot a kommunizmus áldozatainak emlékére. Guterres válaszában arról tájékoztatta a kérvényt benyújtó politikusokat, hogy csak az ENSZ közgyűlése hozhat olyan határozatot, amely ilyen nemzetközi napot kijelölhet, illetve ilyen kezdeményezést tagállamok, vagy tagállamok csoportjai tehetnek. A külügyminiszter elmondta: a válasz nyomán megkezdődött a kezdeményezés előkészítése, amely a visegrádi négyek jövő heti külügyminiszteri csúcsán is napirendre fog kerülni, továbbá kezdeményezték napirendre vételét a decemberi uniós külügyminiszteri tanácskozáson is. Szijjártó Péter kiemelte: a kommunista diktatúrák az emberiség közös történelmének tragikus részét képezik, nemcsak az áldozatok magas száma miatt, hanem azért is, mert több százmillió ember életét tették tönkre fizikailag és lelkileg, nemzedékeket taszítottak jövő nélküli, kilátástalan helyzetbe.

– fogalmazott. Hozzátette:

PestiSracok facebook image
Rétvári Bence és Szijjártó Péter. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ENSZ már nem hivatkozhat a formai követelményekre

Rétvári Bence a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az ENSZ 140 emléknapot tart nyilván, ezek között mégsincs a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Hozzátette: az ordas eszme világszerte százmillió ember életét oltotta ki, és még több embernek nyomorította meg az életét; ezért is indokolt, hogy rájuk is világszinten emlékezzünk meg. Az állatitkár úgy vélte, a világ törtnészeinek, politikusainak gondolkodásában is a helyére kell tenni a komunista eszmét, hiszen nem volt olyan kommunista hatalomátvétel, amely ne járt volna hatalmi elnyomással. Fontosnak nevezte, hogy azon országok is megismerjék a kommunista diktatúrák által végzett pusztítást, akik szerencsésen elkerülték azt. Az államtitkár kiemelte: a magyar kormány kezdeményezése révén az ENSZ már nem tudja formai okokra hivatkozva visszautasítani a kezdeményezést.

Néhány tíz év távlatában egyesek ismét vonzalmat éreznek a kommunista rendszerek iránt

Portálunk a sajtótájékoztatón felidézte: Szijjártó Péter a keresztényüldözéssel foglalkozó budapesti konferencián arról beszélt, hogy az Európai Unióban és az ENSZ-ben is tabunak számít a keresztények üldözésének ténye. Megkérdeztük, övezi-e hasonló kommunikációs zárlat a kommunizmus rémtetteit világszerte. A külügyminiszter portálunknak megismételte: a keresztény közösségek üldöztetéséről, elnyomásáról beszélni a diplomáciában ma kihívást jelent, nyilvánosan és zárt ajtó mögött is. Mint hozzátette, a külügyminiszteri tanácskozásokon akárhányszor csak felemlegeti az üldözött keresztény közösségek megsegítésének szükségességét, azt kapja válaszul: "Peter, be more careful!", mivel csak vallási kisebbségek elnyomásáról szabad beszélni, huába tekinthető Európa egy keresztény kontinensnek. Megjegyezte:

Rétvári Bence és Szijjártó Péter. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Szijjártó Péter ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint a kommunizmus bűneiről szerencsére többen beszélnek nyíltan Európában és a világon, hiszen számos olyan európai ország van, amely a saját bőrén tapasztalhatta meg a kommunista elnyomást. Hangsúlyozta: ennek ellenére van egy teljességgel hamis, nosztalgikus törekvés, "az idő mindent megszépít"-alapon, amely a kommunista és szocialista rendszereket próbálja mentegetni.

– emelte ki.

Rétvári Bence portálunk kérdésére hozzátette: a politikailag korrekt beszédmódban a keresztények csak üldözők lehetnek, nem pedig üldözöttek, holott még a magyar társadalomban is magas szintű konszenzus mutatkozik abban, hogy segíteni kell az üldözött keresztényeket.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.