Pesti Srácok

Tánczos: A román igazságszolgáltatás nem tudja eltussolni az úzvölgyi temetőgyalázók felelősségre vonását

Tánczos: A román igazságszolgáltatás nem tudja eltussolni az úzvölgyi temetőgyalázók felelősségre vonását

"Romániában új szelek fújnak", két napja új kormánya van az országnak, és az új hadügyminiszter már az első napokban sokkal nyitottabbnak bizonyult elődjénél – jelentette ki Tánczos Barna szerdán, az úzvölgyi temetőgyalázással kapcsolatban, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) társadalmi szervezetek munkacsoportja ülését követő sajtótájékoztatóján. Mint az RMDSZ-es politikus hozzátette, nem az erőszak és nem a kegyeletsértés jelenti az úzvölgyi kérdés megoldását, hanem a román és a magyar fél közötti partnerség, amelyet a hadigondozásra vonatkozó államközi szerződések is megfogalmaznak. A politikus ugyanakkor arról is beszélt, hogy alapos a gyanú a román csendőrség cinkosságára is, amellyel tevékenyen hozzájárultak az események elfajulásához, továbbá úgy vélte, a román igazságszolgáltatás ideig-óráig megpróbálhatja eltussolni, halasztani a román szélsőségesek felelősségre vonását, de a bizonyítékok fényében nem fognak tudni az igazsággal ellentétes felmentő ítéleteket meghozni.

Szerdán ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) társadalmi szervezetek munkacsoportja. Az első napirendi pontban Tánczos Barna szenátor az úzvölgyi katonatemető fejleményeiről számolt be, utána a Délvidéken kialakított helynév-hivatalosítás gyakorlatáról tájékoztatott Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Portálunk az ülés után tartott sajtótájékoztatón Tánczos Barnát kérdezte a román szélsőségesek által meggyalázott úzvölgyi katonasírokkal kapcsolatos legújabb fejleményekről.

Mint arról kollégáink helyszíni tudósításai alapján beszámoltunk, a román csendőrség cinkos közreműködésével idén tavasszal román provokátorok törtek be az úzvölgyi katonatemetőbe, ahol a román hatalmi dominancia és történelemhamisítás jegyében korábban betonkereszteket állították fel, amelyre a temetőben nem is nyugvó, állítólagos román katonák neveit írták fel. A keresztek román pap által történő felszentelése ellen békésen, imádkozva tiltakozó erdélyi magyarokat a felüdödött román nacionalisták inzultálták, majd a temetőben is pusztításba kezdtek. Megírtuk: a román csendőrség egyik irányítója feltűnésével az úzvölgyi gyalázatos események epicentrumában a román belügyi szervek érintettségének kérdése is felmerült.

Tánczos Barna szenátor és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol Hargita megyei magyarok élőláncot alkotva próbálták megakadályozni, hogy ortodox szertartás keretében felszenteljék a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát. Fotó: MTI/Veres Nándor
PestiSracok facebook image

Új szelek fújnak Romániában?

Tánczos Barna a sajtótájékoztatón elmondta: az a támogatás, amelyet megtapasztalhattak a bizottsági meghallgatás alkalmával, további erőt és bíztatást ad a következő hónapokra, hogy a küzdelmekbe úgy tudjanak beleállni Székelyföldön, hogy egy tapodtat se kelljen hátrálniuk. Kiemelte: a magyar kormány határozott kiállása meghátrálásra késztette a román felet, a magyar külügy és a Honvédelmi Minisztérium hozzáállása, intézkedései pedig lehetőséget teremtettek arra, hogy a kérdést európai módon rendezzék. Úgy vélte, nem az erőszak és nem a kegyeletsértés jelenti az úzvölgyi kérdés megoldását, hanem a román és a magyar fél közötti partnerség, amelyet a hadigondozásra vonatkozó államközi szerződések is megfogalmaznak. Az RMDSZ-es politikus elmondta: "Romániában új szelek fújnak", mivel két napja új kormánya van az országnak, és az új hadügyminiszter már az első napokban sokkal nyitottabbnak bizonyult elődjénél. Hozzátette: már most vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy hamarosan megtörténhet egy helyszíni szemle, majd azok a tárgyalások, amelyek biztosíthatják az úzvölgyi magyar katonasírok sérthetetlenségét, és azt a tiszteletet, amely a magyar honvédeknek kijár.

Alapos a gyanú a román csendőrség cinkosságára

Portálunk kérdésére az erdélyi magyar politikus elmondta: nagyon nehéz bizonyítani, hogy a csendőrségnek köze volt az események elfajulásához, ugyanakkor éppen emiatt szólították fel a román belügyminisztert, hogy indítson vizsgálatot a csendőrség érintettségével kapcsolatban. Hozzátette: az eseményekbe való beavatkozást semmiképpen sem egyenruhában tették a csendőrök, a cinkosság azonban kétségtelen. Tánczos Barna hangsúlyozta: a helyszínen is tapasztalható volt a román csendőrök passzivitása, hiszen engedték a dühöngő tömeget a temetőhöz menni, nem emelték ki a bajkeverőket a tömegből, és meg sem próbálták az atrocitásokat, fizikai inzultusokat megelőzni. Úgy látta, szomorú, hogy 30 év után olyan generáció került vezető tisztségbe a román csendőrségnél is, akiknek nincsenek élő emlékei az 1990. március 19-e utáni eseményeket követő erőszakhullámról, és felelőtlenül engedik a szélsőséges események kibontakozását. Mint megismételte, meggyőződésük, hogy a román csendőrség passzivitása nem lehetett véletlen, és alapos a gyanú, hogy részt vettek a szervezésben is.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) társadalmi szervezetek munkacsoportjának ülése. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Nem fogják tudni eltussolni

Portálunk kitért arra, hogy míg a tomboló szélsőségesek közül senkit nem büntetett meg a rendőrség, addig a védekező békés magyar tiltakozók közül többeket pénzbírsággal sújtottak. Tánczos Barna szerint a békés magyar tiltakozók elleni alaptalan és jogtalan birságokkal kapcsolatban a bíróság felmentő ítéleteket fog hozni, ugyanakkor nem fogják tudni elkerülni, eltussolni az erőszakos román tüntetők felelősségrevonását. Mint kiemelte, civil szervezetek segítségével többeket, mintegy 6-7 elkövetőt konkrétan sikerült beazonosítaniuk, nevüket eljuttatták a hatóságokhoz, ügyükben több feljelentés is született. Hozzátette: bár hőzöngő és felbujtó egyén sokkal több volt, de az említett botrányokozókkal szemben video- és fényképfelvételek is igazolják, hogy erőszakos cselekedeteket hajtottak végre. Az RMDSZ-es politikus úgy vélte, a román igazságszolgáltatás ideig-óráig megpróbálhatja eltussolni, halasztani az ügyek lezárását, de a bizonyítékok fényében nem fognak tudni az igazsággal ellentétes felmentő ítéleteket meghozni.

Szintén szerdán a román Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) meghívására az úzvölgyi katonatemetőben tájékozódtak szerdán délelőtt a román, a magyar, az orosz és a német hadisírgondozó hivatalok képviselői. Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának a parancsnoka a látogatás után elmondta: a román és a magyar hadisírgondozó hivatal illetékeseinek júniusi megbeszélése óta semmilyen előrelépés nem történt a temető helyzetének rendezése ügyében. Többek között elmondta: a magyar fél képviselőjeként azzal kapcsolatban is kétségeit fogalmazta meg, hogy mi szükség van a temetőben ötven olyan keresztre, amelyen az "ismeretlen román hős" felirat áll, amikor a román védelmi minisztériumnak alárendelt ONCE álláspontja szerint 11 román katona nyugszik a temetőben, a magyar fél pedig iratokkal bizonyította, hogy a 11 románnak vélt hős közül öt magyar katona, egy pedig orosz katona volt. Megjegyezte: a német hadisírgondozó hivatal képviselője nem foglalt állást, ugyanakkor az orosz hadisírgondozó hivatal képviselője felszólalásában a magyar javaslatot támogatta. Kovács Vilmos közölte: valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)