temetőgyalázás
Bezzegrománia ügyészsége továbbra sem lát bűncselekményt az úzvölgyi temetőgyalázásban
A hazai baloldal egyik kedvenc mintaállama Bezzegrománia, ahol kolbászból van a kerítés, az emberek sokkal magasabb színvonalon élnek, demokratikus a jogállam, és olyan fokú a jólét, hogy a "magyarul is beszélő románoknak" az a legjobb, ha szépen elfelejtik a magyar nyelvet. Bezzegromániában annyira értik, mit jelentenek a fékek és az egyensúlyok, meg az európai értékrend, hogy Laura Codruţa Kövesi személyében ők adhatták az Európai Ügyészség vezetőjét. Nos, Laura Codruţa Kövesi egy olyan jogállamból érkezik, ahol nem tartják bűncselekménynek, hogy román nácik szétverjenek és meggyalázzanak egy magyar temetőt. Tánczos: A román igazságszolgáltatás nem tudja eltussolni az úzvölgyi temetőgyalázók felelősségre vonását
"Romániában új szelek fújnak", két napja új kormánya van az országnak, és az új hadügyminiszter már az első napokban sokkal nyitottabbnak bizonyult elődjénél – jelentette ki Tánczos Barna szerdán, az úzvölgyi temetőgyalázással kapcsolatban, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) társadalmi szervezetek munkacsoportja ülését követő sajtótájékoztatóján. Mint az RMDSZ-es politikus hozzátette, nem az erőszak és nem a kegyeletsértés jelenti az úzvölgyi kérdés megoldását, hanem a román és a magyar fél közötti partnerség, amelyet a hadigondozásra vonatkozó államközi szerződések is megfogalmaznak. A politikus ugyanakkor arról is beszélt, hogy alapos a gyanú a román csendőrség cinkosságára is, amellyel tevékenyen hozzájárultak az események elfajulásához, továbbá úgy vélte, a román igazságszolgáltatás ideig-óráig megpróbálhatja eltussolni, halasztani a román szélsőségesek felelősségre vonását, de a bizonyítékok fényében nem fognak tudni az igazsággal ellentétes felmentő ítéleteket meghozni. Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban. Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)