Pesti Srácok

Karácsony Gergely megint viccet csinál a környezetvédelemből

Karácsony Gergely megint viccet csinál a környezetvédelemből

A Karácsony Gergely-féle demagógmadár ritkább, mint a Mauritius-szigeti dodógalamb, pedig az kihalt a XVII. században. A lusta, tompa, felületes, kizárólag közösségi médiás gerjedelmekre építő politikája egyik legnagyobb áldozata a környezetvédelem, amiből viccet csinál. A főpolgármester nem a környezetet védi, hanem saját, a baloldali lakájmédiában épített szobrát fényezi. Most éppen a foltos szalamandrákért aggódik látványosan és Solymár egy részét akarja természetvédelmi övezetté nyilvánítani, mivel sem az érintett hüllőkről kétéltűekről, sem az általa vezetett városról nincs a leghalványabb fingja sem. Csak dumálni és posztolni tud.

Egy elhanyagolt foghíjtelek építési telekként történő értékesítésében látta meg Őrsi Gergely II. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester a lehetőséget, hogy megint teríthetnek egy kisebb mennyiségű, könnyen fogyasztható, cselekvést helyettesítő aggódást a környezetért. A vonatkozó foghíjtelek a II. kerületben található, és mivel egyúttal a népszerű kirándulóhely, a budaligeti Alsó-Jegenye-völgy utolsó pár métere idáig nyúlik, ahol (ahogy fél Európában) a foltos szalamandra nevű hüllő kétéltű is lakik, rögtön beindult a siratókórus, miszerint valami utolérhetetlen és megismételhetetlen érték fog kipusztulni a gaz kormányzat mindenen keresztülgázoló tempója miatt. Ők – mint a Jó Emberek, akik törődnek a természettel – rögtön kezdeményezték a terület Natura 2000 besorolású védettségét, nehogy unokáink foltos szalamandra nélkül maradjanak. A völgyet pedig át akarják nevezni Szalamandra-völggyé, feltéve ezzel a demagógiamarcipánt a demagógiatortára.

Csakhogy:

  • Az Alsó-Jegenye-völgy legnagyobb része Solymárhoz tartozik, az pedig nem Budapest. Ezért kell kiegészítő jegyet vásárolnunk a BKV járművein. Ahova pedig kiegészítő jeggyel megyünk, ott nincs fennhatósága Karácsony Gergelynek.

  • Ha Budapesthez tartozna a terület, akkor sem nevezhetné át. Ez olyan, mintha a Gellért-hegyet akarná átnevezni mondjuk Draskovics-heggyé. Egyrészt nem menne, másrészt legurítanánk érte hordóban a hegyről. Mondjuk ezután a Karácsony-hegy jogos névváltoztatás volna már.

  • A foltos szalamandra nem egy megismételhetetlen ritkaság, az egyik legelterjedtebb kétéltű Európában. 2019-ben pl. az év kétéltűje címet is elnyerte. Amúgy nagyon szép, nem úgy, mint a többi kétéltű és hüllő, köztük a liberális hüllőértelmiséggel. Magyarországon persze csak szórványosan fordul elő, de ezt Trianonnak köszönhetjük, mivel a hegyek patakvölgyeiben élnek, azokból pedig nem sokat hagytak nekünk a környező rablónépek.

PestiSracok facebook image

Miután ezeket tisztáztuk, érdemes egy pillantást vetnünk arra a területre, amit a Nemzeti Vagyonkezelő építési telekként árult!

Ház (b), út (k), szalamandra (j).

A képen jobboldalt látható az a terület, ami Karácsony és Őrsi szerint a foltos szalamandrák utolsó búvóhelye Európában. Balra, előtte, mögötte, alatta, mellette épületek láthatóak, köztük élnek Karácsony és Őrsi szerint a foltos szalamandrák utolsó példányai. De ők nemcsak ezt a foghíjtelket akarják Szalamandra-völgyre átnevezni, hanem az egészet, a solymári részeket is.

Frissítések!

  1. A rendszertani kérdéseket sikerült tisztázni, a hüllők és a kétéltűek csak hasonlítanak egymásra, mint a filozófus az esztétára, de külön társaságot képviselnek az állatvilágban.

  2. Olvasónk jelezte, hogy az érintett területen egy darab foltos szalamandra nem él, mivel a vulkanikus hegyeket kedvelik, a vonatkozó helyrajzi számon viszont olyan nem található.

  3. A kerületben lakó olvasónk pedig azt írta, hogy Őrsi Gergelyék a kompetens személyek az ügyben a helyhatósági választások óta; ha nem tetszik nekik a telek beépítése, akkor a közösségi médiás nyivákolás helyett döntéseket illene hozniuk.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.