Pesti Srácok

Kik ezek és meddig tűrjük el őket? – kérdezi Pintér Béla uszító beszédére utalva a Szigligeti Színház művésze

Kik ezek és meddig tűrjük el őket? – kérdezi Pintér Béla uszító beszédére utalva a Szigligeti Színház művésze

"Végtelenül szomorú vagyok, hogy ide jutott ez a szakma, a hivatásunk. Sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényekből, és az egykori ikonokról lehull a lepel. Ide jutottunk, hogy hagyjuk magunkat behúzni a politika örvénylő mélységeibe és Pintér Bélák uszíthatnak egymásnak bennünket" – írja nyilvános Facebook-posztjában Horváth György, a szolnoki Szigligeti Színház színésze. A művésznél, aki 1981 óta koptatja a színpad deszkáit – és mellesleg éppen azért jutott neki a nehezebb út a pályán, mert vállalni merte nemzeti érzéseit –, az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor Pintér Béla rendező konkrétan a "pokol kénköves tüzével" fenyegette meg a jobboldali érzelmű művészeket. A tüntetésen elhangzott lázító beszédében Balázs Péter Szigligeti Színházát vette célkeresztbe. Történt mindez ráadásul azután, hogy Schilling Árpád rendező nyíltan listázni kezdte a kormánypárti művészeket. A Szigligeti Színház színésze azt üzente Pintérnek, Schillingnek és a velük egy húron pendülőknek, hogy nem félnek. "Ahogy 1981-ben sem féltem, pedig kaptam a jóból. Én már tudom, hogy milyen az, és csak arra kérem a Jóistent, hogy te soha ne tudd meg."

Pintér Béla rendező a színház-finanszírozást is érintő kulturális törvénycsomag ellen megtartott tüntetésen a balliberális sajtó szerint erős, a másik oldal szerint erőszakos, fenyegető beszédet mondott. Nem is rejtette véka alá, hogy szerinte a színháznak ellenzékinek kell lenni, mert "amelyik nem az, az kurva unalmas és hazug". Arról is beszélt, hogy a kultúrában azért uralkodhatott az ellenzéki szellemiség, mert ezt a fideszesek is belátták, vagy csak "megijedtek, hogy lesújt rájuk az Isten haragja, és a pokolban kipeckelt szemmel kell nézniük Balázs Péter szolnoki rendezéseit".

Ez volt az a mondat, ami után Horváth György úgy érezte, szólnia kell. "Ezzel már nem lehet nem foglalkozni, amikor egy ostoba senkiházi fajankó becsmérli és néven is nevezi a társulatukat" – írta.

PestiSracok facebook image

– írja a kommentben Horváth György. Majd azt is hozzáteszi, hogy "a szakma szégyene, ha az ilyen megosztó és gyalázkodó senkiháziakat nem veti ki magából". Horváth György a posztjában azt is felidézte, hogy 1981-ben, amikor a színészi pályára lépett, annyi elég volt, hogy 1981. március 15-én elszavalja a Petőfi-szobornál a költő Egy gondolat bánt engemet című versét, és ez nagyjából meg is pecsételte a szakmai pályafutását.

– írja, hozzátéve: a főiskolára nem vették fel, de vidéken nagy nehezen lehetőséget kapott. Horváth György felidézte Pintér Béla interneten elérhető életrajzát, vagyis annak konszolidáltabb részeit, mert, ahogy írja, belé szorult némi jóérzés. Azért néhány életrajzi motívum ismerete nem árt a nagy színházi lázadóról, aki saját művészeti szabadságát tekinti mércének. A megosztott életrajzi adatokból kiderül, hogy élete tele volt családi konfliktusokkal: alkoholista apjával például két évig úgy éltek egy fedél alatt, hogy nem szóltak egymáshoz. Tanulmányi nehézségei miatt gimnáziumba sem mehetett, központifűtés-szerelőnek jelentkezett egy barátjával, de gerincferdülése miatt nem vették fel, végül bőrdíszművesnek tanult. Saját alkoholproblémáit még a színpadon is megörökítette.

– összegzi Horváth az elmúlt napok történéseit. A szolnoki Szigligeti Színház színésze azon is felháborodott, amit Schilling Árpád megengedett magának a minap, hogy konkrétan listázni kezdte a kormánnyal szimpatizáló művészeket. Olyan posztot tett ki az oldalára, amelyben játékra invitálta követőit, miszerint küldjék el neki a 60 év alatti kormánypárti művészek neveit, és ő majd összeállít ebből egy listát.

Az elkészült listát azóta törölte, de a reakciókat nem tudta. Szalóki Ági például valószínűleg az előkelő negyedik helyet kapta, mert erről az előadóművész maga írt a közösségi oldalán, feltéve a kérdést, hogy mégis mire számítson: guillotine-ra, kötélre vagy golyó általi halálra.

Pintér Béla a Szigligeti Színházat pocskondiázó beszéde a PestiSrácok.hu videotudósításában is hallható:

Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Ki ne hinne a csodákban? – Boros Imre lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről (Polbeat – javított kiadás!)

‎Polbeat 2022 december 10.
Boros Imre a PestiSrácok.hu Polbeat című élő műsorában lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről. Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve elmagyarázta, milyen játszma zajlik az unió szankciós politikája mögött, hogyan mesterkedett a magyar olajmulti, a Mol, hogy kikényszerítse az üzemanyagár-stop feloldását még a kormány által tervezett szilveszteri időpont előtt, és hogy miként fog megfizetni – a teljes szankciós nyereségének kormányzati elvonásával – mindezért. Felmerült az is, hogy ki hisz még a csodákban, hiszen a Mol százhalombattai finomítóját több hónap küszködés után, az árstop visszavonása után néhány órával sikerült megjavítani, az addig minden mérnökön kifogó repedéseket behegeszteni. A műsorban a neves közgazdász beszélt Matolcsy György és a kormány vitájának hátteréről is, és természetesen a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben jelen lévő vendégek ezúttal is kérdezhettek, sőt, komoly világnézeti polémia is kibontakozott a kérdezők és Boros Imre között.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.