Gyurcsány egykori csődbiztosa minta "cigányfalut" csinálna Gyöngyöspatából az adófizetők pénzén
Meglepő, vagy inkább a legkevésbé sem meglepő kijelentést tett Vértes András, a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikai főtanácsadója az ATV-n: szerinte Orbán Viktornak azonnal ki kell fizetnie a megítélt kártérítést a gyöngyöspatai roma családoknak. Sőt: még oda kell adnia mindent, hogy „Gyöngyöspata egy szörnyű faluból egy normális cigányfalu lehessen”.
Vértes András a rendszerváltozás rablóprivatizációjának egyik szellemi atyja, aki a Horn–Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok gazdaságpolitikai szakértői hátterét adó GKI Gazdaságkutató Zrt. mindenkori vezetője, a nevezett kormányok főtanácsadója, e minőségében a 2008-as államcsőd-közeli helyzet és a devizahitelesek tragédiájának egyik legfőbb felelőse is. További funkcióiban az ATV megmondóembere és 2010 óta a minden pillanatban közelgő recesszió és összeomlás (eddig hamisnak bizonyult) prófétája.
Sőt, a Civil a pályán című, Fiala János által vezetett ATV-s műsorban szociálpolitikusként is debütált, ugyanis az általa támogatott kormányzás, tehát a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon idején történt állítólagos gyöngyöspatai szegregáció miatt a jobbára renitens, szülői kötelességüket az oknyomozó riportok tanúsága szerint nem teljesítő családoknak kifizetendő kártérítés ügyében is megszólalt. Ezt mondta (a videón 13:10–13:33 között):
Az a döbbenetes, hogy a miniszterelnök egy olyan ügybe megy bele, ami biztos vesztő. Miért nem azt csinálja – ráülhetne egy olyan lóra –, hogy egy mintafalut csinál belőle. Ez egy olyan pici kis összeg, ami a magyar költségvetésben meg sem látszik. Oda kéne adni teljes egészében és még odaadni mindent, amivel azt lehetne megcsinálni, hogy hogyan lehetne egy szörnyű faluból egy normális CIGÁNYFALUT csinálni. Mért nem ezt csinálja?
Vértes András bölcsessége a hétfőn, a Hír TV-n 21.05-kor kezdődő Sajtóklubban is kiemelt téma lesz.
A "leendő cigányfalu", Gyöngyöspata látképe a híres gótikus templommalA Gyurcsány legfőbb szakértője által cigányfalunak álmodott (amúgy városi rangú) Gyöngyöspata története:
Gyöngyöspata városa a fővároshoz közel, a Mátra délnyugati lábánál, festői környezetben fekszik. Az egykori Pata területe már 1500 évvel ezelőtt kedvelt lakóhelye volt az avaroknak. A magyarok a honfoglalás óta lakják, Anonymus írása szerint „Árpád fejedelem nagy földterületeket adományozott a Mátra erdeiben két vezérének, Ednek és Edemennek, kiknek unokája, Pata később várat épített. Az ő utóda lett a későbbi magyar király, Aba Sámuel.”
Gyöngyöspata a XIV. századig Eger után a megye második legnépesebb települése volt. Első írásos emléke egy 1234-ben kelt oklevél. Az 1400-as évek közepére már mezővárossá bővült, e rangját 1871-ig őrizte.
A falu felett emelkedő Vár-hegyen már nem áll erődítés, egy nemzetiszínű zászló emlékeztet az Anonymus által is említett várra. A X. században épült vár égetett fa-agyag technológiával készült, s az 1460. június 8-i csatában pusztult el, amelyet Mátyás király vívott a cseh husziták ellen, a király első csatáját épp itt harcolta meg. A harcokban való helytállásért Mátyás adómentességet biztosított a településnek. Az adománylevél másolata ma is megtalálható a mai Kisboldogasszony-templomban, csakúgy, mint az a bőrtűs kehely, melyet a győzelem emlékére kapott a település. A vár mellett 1010 körül épített Szent Péter főesperességi templom saját korában negyven település egyházi központjául szolgált, ám a tatárjáráskor szinte elpusztult. Helyét emlékpark őrzi.
Az 1300-as évek közepén új, román stílusú római katolikus templomot emeltek a pataiak, amit később többször átépítettek, bővítettek, majd a XV. században a gótika jegyében fedték át. A gótikus felépítésű szentély XVII. században faragott barokk oltára nyolc méter magas, dél-lengyelországi mesterek műve. Az oltáron fekvő Jessze életnagyságú törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok és próféták dús aranyozású, festett szobrai felett koronás Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek énekéből vett idézetekkel, az ágakon szőlőlevelek díszlenek. A kétoldalt felnyúló ágak koszorúként ölelik át a Mária születésének oltárképét a fa közepén. A fa törzse ezüstszínű, az ágak aranyozottak. A mennyezetet gótikus bordák tartják, közöttük leheletfinom ritmusban feszül a boltozás, a szentély északi falában gótikus szentségházat takar a kovácsoltvas rács és fog körül a korabeli kőkeret.
A templom további nevezetessége a „Patai graduálé”, amely az egyik XV. századi patai kántor kottáit és feljegyzéseit tartalmazza, csakúgy, mint a Hertul mester motívumaival gazdagon díszített Nekcsei-biblia, melynek eredetijét a washingtoni kongresszusi könyvtárban őrzik. A biblia Nekcsei Demeter – Károly Róbert tárnokmestere –, a település birtokosa megrendelésére készült.
A Danka-patakon háromlyukú műemlékhíd ível át, Nepomuki Szent János szobra díszíti. A tájházban kiállított történelmi emlékek között szerepel a gyönyörű patai palóc népviselet, szemet gyönyörködtető kellékekkel.
A Mátra déli vulkanikus talajának földtani adottságai – párosulva az itt élők szorgalmával – évről évre kiváló minőségű gyümölcsökkel és borokkal ajándékozzák meg a környéket. A borbarátok különleges, hétszintes pincesoron válogathatnak a helyi nedűkből. A kirándulók a környék természeti szépségeiben, hegyeiben, forrásaiban, horgásztavaiban, vagy például a vadászatban lelhetnek felüdülést, kikapcsolódást. (Forrás: gyöngyöspata.hu)
Forrás: atv.hu, gyöngyöspata.hu, PS
