A DK-n, a Momentumon és a Párbeszéden kívül az összes párt közösen támogatta a székely autonómiáért indított aláírásgyűjtést
Helybéliek egy 250 méter hosszú székely zászlót feszítenek ki a Réty és Maksa közötti úton, a Székelyek nagy menetelésén. Fotó: MTI/Beliczay László
Közösen álltak ki a magyar parlamenti pártok a Székely Nemzeti Tanács által indított uniós népszavazási kezdeményezés mellett, amelynek lényege a székely autonómia EU-s kereteinek meghatározása – adhatnánk az örömteli felütést, ha a franciás Momentum, a Demokratikus Koalíció és a mérhetetlenül alacsony támogatású Párbeszéd nem hátrált volna ki az LMP által kezdeményezett közös parlamenti határozati javaslat mögül. "Száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozati javaslatnak" – emelik ki a kezdeményező pártok képviselői.
Az Országgyűlés honlapján közzétett beadány tanúsága szerint kedd este nyújtották be közösen kormánypárti és ellenzéki képviselők azt a határozati javaslatot, amelynek tárgya a Székely Nemzeti Tanács által útjára indított "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" elnevezésű európai polgári kezdeményezés támogatása. A közös beadványt LMP-s, MSZP-s, jobbikos és fideszes képviselők jegyzik. Úgy tűnik, a székely autonómia kérdése az ellenzéki roncskoalíciót is megosztja, mivel a Gyurcsány-párt, a Momentum és a Párbeszéd elsunnyogta a felzárkózás lehetőségét egy fontos nemzeti ügy mellett; kérdés persze, hogy a határozati javaslat megszavazása alkalmával nem köszörülnek-e a szégyenletes csorbán.
A beadványban a kezdeményezők kiemelik: az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, "amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól". Bár nyilvánvalóan más európai őshonos kisebbségek számára is megoldást jelenhet ez a kezdeményezés, magyar szempontból ez jelenthet reális módot az erdélyi tömbmagyarság jogainak uniós biztosítására, különös tekintetettel arra, hogy az EU-nak különben nem létezik őshonoskisebbség-politikája. A javaslat szerint az Országgyűlés kinyilvánítja azon meggyőződését, hogy
a nemzeti régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy lehet megelőzni, hogy biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz és programhoz, előmozdítva sajátosságaik fenntartását és regionális identitásuk megőrzését.
Mint a beadvány felidézi, az európai polgári kezdeményezés elindításáért a Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett az Európai Bíróságon. Mint megállapítják, agasztó, hogy mindezek után a 2019 májusában indult aláírásgyűjtéshez még kevesen csatlakoztak.
Száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozati javaslatnak
– emelik ki a kezdeményező pártok képviselői.
Külön érdekesség felidézni a portálunk által is rendszeresen megszólaltatott Pesty László a VálaszOnline-nak adott interjúját, amelyből kiderül: a Párbeszéd központi alakja, Karácsony Gergely az egyik első támogatója volt a székelyek ügyének, de támogatta a kezdeményezést Soproni Tamás is a Momentumból. Mindezek alapján különös, hogy miközben egyes ellenzéki politikusok személyükben támogatják a székelyek autonómiatörekvését, pártszinten úgy tűnik, nem merik felvállalni támogatóik előtt a magyar kisebbségek ügyét.
Mivel a májusig tartó aláírásgyűjtést eddig a szükséges egymillióból csak nyolcvanezren írták alá, komoly nemzeti összefogásra van szükség a kezdeményezés sikeréhez.
Ha még nem tette meg, itt támogathatja a székely autonómia ügyét.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
