Pesti Srácok

Nem szeretne több "civil" érzékenyítő tréninget engedélyezni az Országos Bírói Hivatal új elnöke (PS-videóinterjú!)

Az Országos Bírói Hivatal korábbi elnökének 2012-16 közötti beszámolóiban szerepel, hogy különféle társadalmi szervezetek tartottak továbbképzéseket bíróknak. A tudásalapú bíróság eszménye valóban nagyon fontos dolog, de én a bírók képzését kizárólag két módon tartom elfogadhatónak: ha az elöljáró, tapasztaltabb bírók által, vagy az egyetemek jogi fakultásain történik - mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) decemberben megválasztott elnöke a PestiSrácok.hu kérdésére. Azt ígérte, néhány napon belül konkrét választ ad arra is, hogy a gyöngyöspatai botrányt kavaró kártérítésekről ítélkező bírók, jártak-e a Soros-hálózat érzékenyítő tréningjeire. Az elnök határozott fellépést ígért a szegedi bírói összeférhetetlenségek ügyében is, de nyomatékosította, hogy amíg nem zárul le az általa kezdeményezett vizsgálat, addig a törvényes kötelezettsége révén sem kommentálhatja a történteket. Senyei György a portálunknak adott villáminterjúban a hitvallását is lefektette: ez pedig a bírói függetlenség megőrzése és az Alaptörvény szabályainak maradéktalan betartása. "Csak a jogszabályok és a lelkiismeret befolyásolhatja a bírót" - nyomatékosította.

A minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban, az ügyhátralékok folyamatos csökkenése mellett, még inkább lehet törekedni arra, hogy megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló ítéletek szülessenek - mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a hivatalban tartott keddi sajtó-háttérbeszélgetésen, amely után egyéni interjúk elkészítésére is lehetőséget adott. Kifejtette: korábban a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó a bíróságok működésénél, vagyis, hogy mennyi idő alatt mennyi ügyet fejeztek be, és adott esetben az is előfordulhatott, hogy a per ne húzódjon két éven túl, egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak, emiatt viszont az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná vált, és valójában jóval tovább tartott két évnél.

Alapvető jelentőségűnek tartom, hogy az ítélkezés színvonala megmaradjon, sőt javuljon, a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban - szögezte le. Felhívta a figyelmet arra: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Az ügy akkor elhúzódó, ha bírói mulasztás, vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le az elvárható időn belül, vannak azonban olyan ügyek, ahol a jogvita jellege, összetettsége, a peres felek vagy vádlottak száma, a szükséges bizonyítások miatt nyúlik két éven túl az eljárás. A bíráknak le kell küzdeniük a "két éven túli" fóbiát, és ezt az ügyforgalmi adatok lehetővé és indokolttá teszik - fogalmazott az OBH elnöke. Mint mondta, elmélyült, megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló határozatot kell hozni, az ügyek előkészítése során pedig a jelenleginél nagyobb szerepet szán a bírósági titkároknak, fogalmazóknak. Megjegyezte: a jogkereső állampolgárok jogos igénye, hogy jogvitájukat hamar elbírálják, de ez nem jelent azonnaliságot.

Az OBH elnöke szólt arról is, hogy a bíróságok az alaptörvényben írt kötelezettségeiknek csak és kizárólag akkor tudnak, akkor tehetnek eleget, ha a bíróságokat, a bíróságok működését a békesség és a rend jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: az, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól elválasztva működik, nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletei ne lennének kritizálhatóak. De azt is látni kell, hogy esetenként a bírósági ítéletek kritikája ugyan formailag bírósági kritika, valójának azonban sokszor a jogszabályok kritikája - jegyezte meg. Senyei György utalt rá, hogy az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti kapcsolat az utóbbi időben feszültségekkel terhelt volt. Közölte: az OBT jelenleg hiányos létszámmal működik, ám a póttagválasztások zajlanak, és belátható időn belül, a testület létszáma kiegészül a törvényben előírtra.

PestiSracok facebook image

Senyei György szólt a győri gyermekgyilkosságról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, attól tart az ehhez hasonló tragédiák időről-időre megismétlődnek, az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt. Az OBH elnöke azonban a gyöngyöspatai ítélettel, a Szeviép-üggyel és Czeglédy Csaba ügyével kapcsolatban is arra hivatkozva, hogy ezek az eljárások még folyamatban vannak, nem nyilatkozott.

A videót készítette: László Petra, forrás: PestiSrácok.hu, MTI, vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.