Alapjogokért Központ: A technológiai óriáscégek már az államok helyébe lépnének

Szánthó Miklós köszöntőjében arról beszélt, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszközei a nemzetközi viszonyokban az aktív beavatkozás irányából egyre inkább a "soft power" gyakorlatai felé tolódtak, vagyis a vitás helyzeteket már nem fegyverrel vagy politikai döntésekkel rendezik a felek, hanem indirekt eszközökkel. Ilyen például a demokráciaexport vagy a segélycsomagok bizonyos feltételekhez való kötése, de az uniós támogatások kiosztásánál is sokat jelenthet a politikai szándék. Az Alapjogokért Központ igazgatója a technológiai óriásokat is a nyomásgyakorlásra alkalmas soft powerrel élő entitások közé sorolta, amelynek kapcsán elmondta: a modern viszonyok között az információ hatalom, a technológiai óriások pedig gyakorlatilag már az államoknál is többet tudnak azok polgárairól. Ez pedig az igazgató szerint veszélyes irányba mutat, hiszen ha az információ jelenti a hatalom és a szuverenitás technikai fundamentumát, akkor a techóriások a jövőben akár a szuverén nemzetállamokra is fenyegetést jelenthetnek, sőt, gyakorlatilag már jelenleg is az államokra telepedve, azok infrastruktúráját felhasználva építik saját kiber-birodalmukat. Erre a Facebook esetét hozta fel Szánthó, ami gyakorlatilag már most is önálló szuverénként, saját "törvénykezéssel" és gazdasággal rendelkezik, mégsem alakít/ alkot önálló államot, hiszen sokkal kényelmesebb az Egyesült Államok védelme alatt létezni, mint önállóan.

Veszélyben a szuverenitás

Schanda Tamás bevezetőjében arról beszélt, hogy a technológiai óriáscégek szolgáltatása során fellépő nyomásgyakorlás gazdasági érdekeket is szolgálhat, és míg a techcégek folyamatosan fejlődnek, a hagyományos államok egyszerűen nem tudják lekövetni az általuk leírt evolúciós ívet. Ennek következtében a szuverenitás gyakorlásának kizárólagosságáért folytatott versenyfutásban a nemzetállamok lépéshátrányba kerültek, ami létüket is fenyegeti. Hozzátette: az olyan techóriások, mint a Google vagy a Facebook előnye abban rejlik a szuverenitás birtoklásáért futott versenyben, hogy egyrészt végtelen információ áll rendelkezésükre felhasználóikról, másrészt pedig a világ minden pontján jelen vannak, önálló gazdasági szervezettel és az állami szabályozások felett álló, de legalábbis azokat megkerülő "jogrendszerrel", amit elegánsan belső etikai kódexnek neveznek. Emlékeztetett: mindehhez ráadásul a felhasználók – szuverenitás-elméleti kifejezéssel: a nép – adja a felhatalmazást akarva vagy akaratlanul azzal, hogy használják ezen cégek szolgáltatásait. Ők pedig ebből táplálkozva élnek a kezükbe kerülő hatalommal, amit többek között az információ megszűrésével építgetnek tovább.

– fogalmazott Schanda Tamás. Hozzátette: a szuverén államok által felépített jogrenddel párhuzamosan létrejött egy pszeudo-jogrend, ahol a techóriások saját elveik szerint döntenek felhasználóikról, illetve azok adatairól kevés, vagy éppen semmilyen fellebbezési lehetőséget hagyva. Ennek igazságtartalmát pedig nem kell hosszas indoklással alátámasztani azoknak, akik figyelemmel követték a PS–Youtube küzdelmet az elmúlt hetek során.

– zárta előadását Schanda Tamás.

Csak a felhasználók emelhetnek korlátot a techcégek önkénye ellen

Dukász Magor digitális stratéga a techóriások veszélyes megerősödéséről szólva kifejtette: ez azért lehetséges, mert az általuk nyújtott szolgáltatásra láthatóan van igény. Mint mondta, bár az emberek nagy része tisztában van azzal, hogy ezekért a szolgáltatásokért az adataival fizet, véleménye szerint azt már sokkal kevesebb felhasználó tudja, mit is jelent ez. Példaként említette, hogy a Google úgynevezett házi asszisztens készülékéről nemrég kiderült, hogy rendszeres időközönként rögzíti a felhasználója hangutasításait, illetve a mikrofon hatótávolságában elhangzó magánbeszélgetéseit is, amit egy erre kiképzett stáb (nem algoritmus!) elemez, ami egyértelműen nemkívánatos a felhasználók számára. A felhasználók tehát adtak felhatalmazást a techóriásoknak egyfajta szuverén entitás kiépítésére, a szakember szerint azonban az kérdéses, hogy ez mennyire tudatos és mennyire kívánatos jelenség.

A koronavírus körüli pánikkeltés mögött is gazdasági érdekek állhatnak

A közösségi média mára az egyik első számú információforrássá vált az egész világon, ezzel együtt viszont beköszöntött a tömeges pánikkeltés és dezinformáció aranykora is – figyelmeztetett Horváth József biztonságpolitikai szakértő. A szakember az elmúlt hetek slágertémája – népszerűségét többek közt az információfogyasztási szokásaink átalakulásának is köszönheti –, a koronavírus kapcsán kifejtette: hasonló pánikjelenségként terjed, mint a '70-es évek Amerikájában a vietnámi háború áldozatairól szóló híradások; a médiában közölt szörnyű vérveszteségek hallatán kibontakoztak a pacifista mozgalmak az Egyesült Államokban, amelyek erősödése végül az ország egyetlen katonai vereségéhez vezetett. Pedig ekkoriban többen haltak meg az Egyesült Államokban közúti balesetben, mint a háborúban. A közösségi média és a techcégek erre hangolt algoritmusainak is köszönhető az újabb "világot kiirtó" járvány körüli pánik, Horváth szerint pedig csak idő kérdése, hogy kiderüljön, ez a világvége-hangulat éppen melyik cégnek vagy cégeknek hoz óriási bevételeket. Ahogy ez történt például a madárinfluenza-járvány után.

Ehhez csatlakozott Ferencz Orsolya, aki úgy kommentálta a dolgot:

A nemzetállami innováció a megoldás kulcsa

A techcégek túlhatalmának ellensúlyozásáról szólva Dukász Magor elmondta: jelenleg a techóriások bizonyos országok – jellemzően az Egyesült Államok – szövetségesei, az államok pedig kinyújtott karjukként a soft power hatalomgyakorlásra használják azokat. Hozzátette: ez a gyakorlat szintén rendkívül veszélyes lehet, hiszen a technológiai monopóliumok által nyújtott szolgáltatásoknak a felhasználók saját jogrendjüktől függetlenül is kitettek, vagyis a techcégek gyakorlatilag joghatóságot gyakorolhatnak ilyen módon más országok állampolgárai felett. A szakértő felidézte: Kína ezt úgy úgy oldotta meg, hogy felhúzta a "kínai (tűz)falat" és állami támogatással inkubálta az amerikai techcégek vetélytársainak kifejlesztését, amelyek mára azokhoz hasonló népszerűségnek örvendenek az országban, ezzel pedig alternatívát is nyújtanak a külföldi-globális techóriásokkal szemben. Dukász ennek kapcsán megjegyezte: Magyarországnak – lehetőségeihez mérten – hasonló úton kell elindulni, feltérképezni azokat a stratégiai pontokat, amelyek áttörés előtt állnak és ahol egy jól időzített innovációval versenyelőnyt lehet szerezni a globálisan jelenlévő technológiai óriásokkal szemben.

Ferencz Orsolya ennek kapcsán felidézte: az űrkorszak hajnalán az űrkutatás is állami projektként indult, mielőtt részben privatizálták azt.

– tette hozzá a miniszteri biztos.

Lehet szuverén egy weboldal?

Az elhangzottak kapcsán felmerül a kérdés, hogy amennyiben egy techcég, amely a hatalomgyakorlás számos eszközével rendelkezik – például a nép felhatalmazásával, illetve önálló jogrenddel –, lehet-e a hagyományos értelemben az állami főhatalom, vagyis a szuverenitás letéteményese. A szükséges feltételek egy része adott, azonban a szuverenitás egyik alaptétele, hogy oszthatatlan, hiszen főhatalmat, az önálló hatalomgyakorlást jelenti. Ezt pedig a legtöbb ország, így például Magyarország alkotmányának megfogalmazói is így gondolták, ezért bele is írták az alaptörvénybe. Vagyis az önálló jogrendet képviselő techcégek, mint például a Youtube – amely a hatályos magyar jogszabályok semmibevételével tiltotta le többek között a PestiSrácok.hu csatornáját is – gyakorlatilag az állam egyetlen "alkotmányos jogát" sértette meg: joghatóságot gyakorolt egy állampolgára (jogi személye) felett, ugyanakkor a kérdéskör szabályozása a szólásszabadság alapelvét sértené.

Erről kérdezte a PestiSrácok.hu tudósítója a szakértőket, akik elmondták: világos, hogy az adatokkal visszaélő és pszeudo-szuverén techóriások felhatalmazást kaptak a felhasználóktól, azonban ennek jogszerűsége kérdéses. Dukász Magor szerint minthogy az államok szuverenitását érintő kérdésben még nem történt sem szabályozás, sem pedig bármilyen eljárás, Magyarország – amennyiben hajlandó vezetőszerepet vállalni a techcégek túlhatalma elleni küzdelemben – akár olyan cégekkel is tárgyalópozícióban lehet, mint a Google vagy a Facebook, hiszen egy számukra kedvezőtlen ítélet akár precedensértékű is lehet.

Ferencz Orsolya más irányból közelítette meg a kérdést: szerinte az elvek és a jogszabályok kidolgozása mellett a technológiai innováció az, ami megtörheti a jelenleg fennálló monopóliumokat.

– foglalta össze a miniszteri biztos.

Fotó: MTI/Illyés Tibor