Fura ellenzéki víziók: leszámolás, pénztelenség, magára hagyott magyarok

Mellár Tamás (Párbeszéd) a napokban közzétett konvergencia programról elmondta a kormány szerint idén 3 százalékos visszaeséssel, jövőre 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni, idén 5,6 százalékos lehet munkanélküliségi ráta. Szerinte ebből látszik, hogy nem valósul meg a miniszterelnök terve, hogy annyi munkahelyet teremtenek, amennyit a vírus elpusztít, ugyanis a munkanélküliségnek a válság előtti 3,5 százalékos szinten kellene maradni. A kormány az államadósság növekedése miatt nem akarja a segélyeket növelni ennek ellenére nő az államadósság is - mutatott rá, azt firtatva hova lesz a pénz? Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint, a 2008-as válságkezeléshez viszonyítva Magyarország relatív pozíciói most jók, nincsenek strukturális problémák. Elmondta, Mellár Tamástól 2010 és 2014 között folyamatosan azt lehetett hallani, nem sikerül a gazdasági szerkezet átalakítása, válságkezelés nem hoz növekedést, nem lesz egymillió új munkahely. A kormány ezeket a célokat elérte - mondta. Közölte, ha Mellár Tamás azt mondja a mostani célokról nem fogják elérni azokat ez az első jel, hogy a kormány jó úton jár.

LMP: kormány leszámolás az önkormányzatokkal

Csárdi Antal (LMP) szerint, a kormány hazugságokkal teletűzdelt leszámolást folytat az önkormányzatokkal szemben. Elvették a gépjárműadó önkormányzatoknál maradó összesen 34 milliárd forintos részét, az önkormányzatok a kormány döntése nyomán elvesztették az idegenforgalmi és a parkolási bevételeiket, valamint a beruházási forrásaikat is - mondta. Kiemelte, hogy a VIII. kerülettől 1,1 milliárd, a IX. kerülettől 400 millió forintos fejlesztési forrást vontak el. A kormány pártpolitikai alapon döntött, ez Kocsis Máté (Fidesz) személyes bosszúja - hangoztatta, megjegyezve: ezen időszak alatt 15 milliárd forintot költöttek kormánypropagandára, 10 milliárdot élsportra. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, a kormány szövetségesként számít az önkormányzatokra a koronavírus-járvány elleni védekezésben és számít arra is, hogy a terhek vállalásából is kiveszik a részüket az önkormányzatok. Amikor a kereskedelmi szektor leállása hetente 200 milliárd forint kiesést okoz a GDP-ben, a 34 milliárd forint nem tekinthető túlzottnak - jegyezte meg. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben az önkormányzatoknak is át kell alakítaniuk a gazdálkodásukat, ami az idei költségvetés összeállításakor preferencia lehetett, azt hátrébb kell sorolni mert más időket élünk.

DK: Orbán Viktor magára hagyta a magyarokat

Varju László (DK) közölte nagy a baj, Orbán Viktor magára hagyta a magyarokat. Értékelése szerint Magyarországot rossz állapotban érte a gazdasági válság, amelyet rosszul is kezel a kormány ennek következménye a gyenge forint, az emelkedő infláció, a több százezres munkanélküliség és a várható újabb kivándorlás, az összeomlott egészségügy, ahonnan kidobták az embereket és a viharvert oktatási rendszer.
Elmondta, "a nyugdíjhazugság" is kipukkadt, mert a 4 százalék feletti infláció agyonveri az amúgy is alacsony nyugdíjakat. Hozzátette: a kormány nem segít a vállalkozóknak és a munkavállalóknak sem, de vitorláskikötőkre jut pénz. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy csökken a koronavírusban megbetegedettek száma, de azok jelentős része még mindig Budapesten van. Szigorú menetrend szerint lehet újraindítani az életet. Közölte az érettségi ügye is megmutatta a baloldali pártok a tagadásra, a kákán is csomót keresésre és a kormány üzemszerű támadására állították be politikájukat, megmutatták, ha baj van egyáltalán nem lehet rájuk számítani. A gazdaságról szólva közölte: az első negyedéves számokon már látszik a járvány hatása az áprilisi és májusi adatok sokkal-sokkal csúnyábbak lesznek. Hozzátette: a legfontosabb most a munkahelyek védelme, hogy ne növekedjen az álláskeresők száma, ezért döntött a kormány az adócsökkentésekről, duplázza meg a közmunkakeretet és nyújt bértámogatást. Bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert, aki szerinte Facebook-politizálást folytat és látványosan menekül az érdemi cselekvés és a felelősség elől. Fenntartóként lenne dolga, erősebb védelmet kellene biztosítania az idősotthonoknak, amelyeket a főpolgármester nem készített fel a járványra - mondta. Hozzátette: akkor lehet újraindítani a budapesti életet, ha csökken az idősotthoni halálestek száma.

MSZP: az alapellátás leállításának több áldozata lehet, mint a járványnak

Tóth Bertalan (MSZP) a kormány felelősségét hangsúlyozta a válságkezelésben és bírálta azt, hogy össze-vissza beszéltek az iskolák bezárásáról, a maszkviselésről, a tesztelésről. Emberek halnak meg, mert kirakták őket a kórházakból, az elmúlt másfél hónapban egymillió ember nem jutott hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz, eljutottunk oda, hogy az alapellátás leállításának több áldozata lehet, mint a járványnak - részletezte.
Aki segíteni akar - kérte - támogassa az MSZP az emberek védelme érdekében indított petícióját az álláskeresési támogatás növelésére, az előrehozott nyugdíj biztosításra, a rezsicsökkentésre. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára összehasonlította a szocialista és a jelenlegi kormány válságkezelését, szerinte a szocialisták megszorításokkal éltek és eladósították az országot. A mostani kormány arra használta a veszélyhelyzeti felhatalmazást, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon lépni a válságkezelésben - jelezte. A munkanélküliségről, az érettségiről és a gazdaságvédelmi intézkedésekről beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: a kormány nem ad érdemi segítséget a munkanélkülieknek

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a kormányt és a miniszterelnököt, valamint az Állami Számvevőszék elnökét bírálta, mert szerinte Orbán Viktor "megadta magát a válság kezdetén", így a kabinet nem ad érdemi segítséget a koronavírus-járvány miatt munkáját elvesztő embereknek, Domokos László eközben pedig arra szólítja fel a családokat, hogy kezdjenek el spórolni. Mint mondta: a hivatalos adatok szerint 163 ezer, nem hivatalos információk szerint viszont félmillió ember lett munkanélküli. Nekik a kormány az 50 ezres közmunkát ajánlja vagy, ha ez nem tetszik akkor a katonaságot - tette hozzá. Azt javasolta, hogy ehelyett a kormány vezessen be 80 százalékos bértámogatást és számlafizetési moratóriumot, valamint emelje meg az álláskeresési járadék összegét és időtartamát is. A nyugdíjasok megélhetésének biztosítása érdekében azt is szorgalmazta, hogy a kormány vezessen be hatósági árat az alapvető élelmiszerek esetében. A válságkezelés nem azt jelenti, hogy kiírjuk a plakátokra 6 milliárdért, hogy senki nincs egyedül - jegyezte meg a képviselő, aki a kormányoldalnak azt ajánlotta, hogy ne a családok kasszájában turkáljon, hanem nézzen bele a saját pénztárcájába, mert ott vannak a milliárdok.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy értékelt: a Jobbik furcsa utat járt be az elmúlt években, hasonult a baloldali pártokhoz, és azokkal áll össze szövetségbe, akik a válság idején adót növeltek, elbocsátottak, bért koboztak el és segélyalapúvá tették a magyar gazdaságot. Ebből a furcsa szövetségből egy új munkahely sem lesz - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a kormány szerint továbbra is az adócsökkentések jelentik a kulcsot a munkahelyek megvédéséhez. Felsorolta a kormány eddig tett gazdaságvédelmi lépéseit, hozzátéve, hogy az ellenzék a segélyezést terjesztené ki, nem pedig azokat a programokat, amelyekből végső soron munkahely lesz. Szerinte a Jobbik szavai hangosak, de tettei némák, hiszen a jobbikos vezetésű Ózdon 25 százalékkal csökkentették a köznevelésben és a kulturális ágazatban dolgozók bérét.

KDNP: az érettségi sikeres volt, az ellenzék megbukott

Hollik István (KDNP) az elmúlt héten lezajlott érettségi vizsgákat értékelve azt mondta: az ellenzéki hangulatkeltés ellenére a tanárok és a diákok 97 százaléka igen mondott a józan észre és betartva a biztonsági előírásokat, fegyelmezetten és felkészülve elmentek az érettségire. A tanárok, az oktatásirányítás és a szülők kitűnőre vizsgáztak, a diákok felelős döntésükkel még az érettségi eredményeinek ismerete nélkül is bizonyították érettségüket, míg az ellenzék ismét megbukott - fogalmazott. Hozzátette: az ellenzéknek ismétlő vizsgára van lehetősége, csak annyit kell tenniük, hogy pártpolitikai szempontjaik helyett az emberek érdekeit helyezik előtérbe. Úgy vélte: az ellenzék törekvése végig az volt, hogy az érettségit ne tartsák meg, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke folyamatosan meg akarta fúrni a sikeres érettségi lehetőségét, tanárok és diákok halálával riogatott, a Momentum pedig aláírásgyűjtésnek álcázott adatbázisépítést indított. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki az érettségi lebonyolításában közreműködött. Úgy értékelt: az érettségi kezelése megmutatta, hogy a kormányoldal felelősen politizál, az ellenzéknek viszont "semmi sem drága". Az ellenzéki pártok valótlanságokat állítottak, petíciókat indítottak, a szakszervezetek bojkott-felhívást tettek közzé, ami nem segített a diáknak - hangsúlyozta.

Fidesz: az ellenzék megint segély osztana és eladósítaná az országot

Böröcz László (Fidesz) arról beszélt, hogy 2010-ben az ellenzék cinikusan nevetett, amikor a kormány 1 millió új munkahelyet ígért, ez mégis megvalósult 10 év alatt. Most is gúnyosan mosolyognak, amikor a kormány azt mondja, hogy ahány munkahelyet megszüntet a koronavírus-járvány okozta válság, annyit hoz létre és közben fejleszti a gazdaságot is - tette hozzá. Szerinte az ellenzék most is - ahogy a 2000-es évek közepén - hiteleket venne fel, segélyeket osztana, eladósítaná az országot, és kiszolgáltatná a magyarokat a spekulánsoknak. Méltatta a kormány gazdaságvédelmi akciótervét, amely a meglévő munkahelyek megőrzését, és újak teremtését célozza. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a magyar gazdaság sokkal erősebb lábakon áll most, mint 2008 előtt, de így is van teendő a munkahelyek védelme érdekében. Szomorú, hogy az ellenzéki frakciók csak támadják a kormányt, és politikai haszonszerzésre akarják felhasználni ezt az időszakot is - fogalmazott. Hangsúlyozta: a kormány 2010-bven már visszahozta Magyarországot a csőd széléről, és most sincs ok arra, hogy más irányba menjen a válság kezelésekor, mint korábban. A 2010-es modellek most is érvényesek: munkaalapú gazdaságot, társadalmat kell építeni - hangsúlyozta. Elmondta: a pénteki adatok szerint már 54 ezer dolgozó után igényeltek kormányzati bértámogatást, így egy hét alatt majdnem megtízszereződött az ilyen igények száma. Ez jól jelzi, hogy a munkavállalók és a cégek is alkalmas eszköznek tartják a bértámogatást a válság okozta problémák kezelésére - tette hozzá.

Jobbik: a tönkrement magyarokat kellene segíteni

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt vetette fel: míg a profi sportolókat kedvezményes adózással segítik, magyarok tízezrei mennek tönkre és várnak segítséget az államtól, és inkább nekik kellene segíteni. Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a járvány, a rendkívüli helyzet mindenkitől áldozatvállalást igényel, és nem szerencsés különböző társadalmi csoportokat egymással szembe állítani. A képviselő a sportolók rovására próbál meg némi népszerűségre szert tenni - vélekedett. Steinmetz Ádám közölte: nem attól sikeres egy sportág, hogy ész nélkül öntik bele a pénzt. A tárcavezető azt mondta: amikor járványhelyzet van, nem az a cél, hogy bármelyik ágazattól is elvonjanak támogatásokat.

MSZP: mi a helyzet a kórházi ágyakkal?

Korózs Lajos (MSZP) kifejtette: már húsz napja, hogy pártja elnöke a kórházak vezetőihez kérdéseket intézett, egyebek mellett azt tudakolva, hogy mennyi aktív ágy van az intézményükben, hány beteget kellett hazaküldeni a miniszteri intézkedés miatt, tesztet végeztek-e rajtuk, és hány tervezett műtétet halasztottak el. Máig sem kaptak választ a kérdésekre - tette hozzá. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy válaszolt, az egészségügyben 66 ezer aktív ágy van, a megfelelő ütemben, szakmai érvek alapján ezeket átalakították a járvány fertőzöttjeinek ellátására. A járvány görbéje Magyarországon rendkívül kedvezően alakult, most négy ütemben tervezik helyreállítani az egészségügyi ellátást - közölte. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta: az ágyak felszabadítására csak négy munkanap állt rendelkezésre, most mégis négy ütemben állítják vissza a korábbi helyzetet. A miniszter közölte: azért van szükség a négy ütemre, mert senki nem tudja, hogy a járvány görbéje mikor emelkedik ismét, így fenn kell tartani a maximális készültséget.

DK: segíteni kell az álláskeresőket

Varju László (DK) hangsúlyozta: segíteni kell a munkájukat elvesztőket. A kormány nem nyújt megfelelő segítséget azoknak, akik elveszítik az állásukat, miközben az álláshelyek száma jelentősen csökkent - vélekedett. Hozzátette: a kormány taktikája nem vált be, magukra hagyták a dolgozókat.Úgy értékelt, segíteni kellene azoknak, akik már felélték a tartalékaikat, és az álláskeresési járadék időtartamát is növelni kellene. Varga Mihály elmondta: azok az intézkedések, amelyeket a kormány hozott, eredményesek és hasznosak voltak, segítenek a munka nélkül maradókon. Azt kérte a képviselőtől, hogy bízza az emberekre, hogyan ítélik meg a kormány lépéseit a munkanélküliség kezelésével kapcsolatban. Varju László közölte: segíteni kell a munkájukat elvesztő százezreken és az is gond, hogy a munkaügyi szolgáltatások igénybe vételére túl sokat kell várni. Varga Mihály úgy fogalmazott, rosszabb lett volna, ha 2008-ban következett volna be a járvány, amikor sokkal nagyobb volt munkanélküliség, mint most. Jó, hogy a mostani kormány olyan helyzetbe hozta a gazdaságot, hogy fel tudott készülni a válságra - vélte.

LMP: kapnak bérkiegészítést a szociális szféra dolgozói?

Hohn Krisztina (LMP) emlékeztetett, hogy a kormány a járványhelyzetben nyújtott munkájuk miatt egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítést ad az egészségügyi dolgozóknak. Azt kérdezte, a kabinet gondolkozik-e azon, hogy hasonlóan jutalmazza a szociális dolgozókat is. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, most még inkább oda kell figyelni az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra. Az állami, önkormányzati, alapítványi és mások által fenntartott intézményeknek folyamatosan szállítanak védőfelszereléseket - emelte ki. Megjegyezte, a kormány idén egy összevont ágazati pótlék révén 14 százalékkal emelte a szféra dolgozóinak fizetését. Ez 84 ezer dolgozó számára átlagosan bruttó harmincezer forintos bérnövekedést jelent - közölte.

Párbeszéd: bővül az álláskeresési járadék?

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, hogy a kormány képtelen kezelni a gazdasági válságot, ugyanis "aprócska" a magyar mentőcsomag. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány bővíti-e az álláskeresési járadékot, bevezeti-e a válságkezelő alapjövedelmet, megduplázza-e az egészségügyi dolgozók bérét és bevonja-e a "fideszes oligarchákat" a válságkezelésbe. Varga Mihály pénzügyminiszter az álláskeresési járadékról beszélve azt felelte, hogy senki nem marad jövedelem nélkül. A kormányzati intézkedéscsomagot a szakértők a GDP 18-20 százalékára teszik - emelte ki. Az alapjövedelem bevezetése egy régi vita, a kormány nem látja elérkezettnek ennek idejét, mert továbbra is azt gondolja, hogy mindenkinek munkából kell ellátnia magát és a családját - jelentette ki.

Forrás: MTI, Fotó: MTI