Újabb baloldali hazugságot mutatunk be: nem igaz, hogy az önkormányzatok jövőre kevesebb pénzből gazdálkodnak
Az ellenzék által az ősszel megkaparintott területek vezetői napok óta azzal haknizzák körbe a számukra baráti sajtóorgánumokat, hogy végigsírják újra és újra, mennyire hányatott sorsuk van és a kormány sarcolja az önkormányzatokat, és jövőre még kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben úgy tudjuk, hogy jövőre még sokkal jobb anyagi helyzetben lesznek a települések.
Jelentősen több költségvetési forrás jut a helyi önkormányzatoknak 2021-ben: az idei nagyjából 739 milliárd forintos forrás helyett mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd, ami 16%-os növekedést jelent. A kötelező feladatok ellátására is jóval több pénz jut az önkormányzatoknak; 2017 óta mintegy 216 milliárd forintos növekedés figyelhető meg a 2017-es 641 milliárd forinthoz képest. A számítások szerint a gazdaság várhatóan 5 százalék körüli jövő évi növekedésével az önkormányzatok iparűzési adóbevétele is emelkedni fog; ez szintén az önkormányzatok mozgásterét növeli. Az önkormányzatok iparűzési adóbevétele az elmúlt években (2014 óta) 60%-kal emelkedett. Mint arról már korábban többször is beszámoltunk, a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat tart fenn jövőre is; ilyen a Modern Városok Program és a Magyar Falu Program. A Modern Városok Program kerete 2021-ben 50 milliárd forintot tesz ki, a Magyar Falu Programé pedig összesen 90 milliárdot. Ebből 50 milliárd jut útfelújításokra és 40 milliárd forint új beruházások támogatására. Ezeken kívül komoly forrásokat csatornáznak be a településekhez uniós programokból is; ezek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot.
A járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, együttműködésre van szükség. Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása éppen erről szól: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek
– fogalmazott korábban Varga Mihály pénzügyminiszter.
A szolidaritási hozzájárulás mértéke már 2017 óta egy matematikai képlet alapján történik, amely minden arányosságot figyelembe vesz. Ez alapján 136 módosabb önkormányzat fizet szolidaritási hozzájárulást, amit a szegényebb önkormányzatok kapnak meg. Ezzel 135 önkormányzat esetében nem is adódott ellenvetés; az egyetlen kivétel a főváros. Budapest vezetése a jelek szerint ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni, ezzel pedig vitát indíthat az önkormányzatok között. A képlet alapján történő számítás mindenkire egyenlő mértékben szabja ki a szolidaritási hozzájárulás mértékét, kivéve a fővárost. Budapestnek jelenleg 15%-os kedvezménye van, tehát ők a rájuk mért hozzájárulásnak csak a 85%-át fizetik.
Kamu kamu hátán
Karácsony Gergelyék rövid időn belül lebuktak hazugságukkal, miszerint jövőre a főváros sokkal kevesebb pénzből fog gazdálkodni, ugyanis információink szerint tízmilliárd forinttal több lesz a főváros kasszájában. Bár az igaz, hogy a szolidaritási hozzájárulással Budapestnek valóban 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatok részére, ugyanakkor ezzel párhuzamosan mintegy 25 milliárd forinttal több helyi iparűzési adóbevételre számíthat jövőre, és az állami támogatása is 7 milliárd forinttal emelkedik. Így több, mint 10 milliárd forint a fővárosnál marad. Ezen felül jelenleg Budapest 180 milliárd forinttal rendelkezik állampapírban és további 90 milliárd forinttal bankbetétben.
Emlékezetes, hogy Budapest a 2011-2015 között végbemenő önkormányzati adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese volt, a 2010-ben felálló kormány egyik első, legjelentősebb intézkedéseként. A főváros volt az egyetlen olyan önkormányzat, amelyben egy önkormányzati cég (BKV) is részesült adósságkiváltásban. Összességében Budapest (a BKV hitelével megnövelt) részesedése az országos adósságkonszolidációból több, mint 26 százalék volt, ami a népességarányt (16,9 százalék – 2019. január 1-jén a lakosság száma 1 686 361 fő) jóval meghaladta. A Kormány és a fővárosi vezetés szoros együttműködése révén 2010 és 2019 között több, mint 170 fejlesztés valósult meg Budapesten és az elővárosi közlekedésben, mintegy 2093 milliárd forint értékben. Budapest a 2010 óta végbemenő turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően Európa egyik leglátogatottabb városává, a sportfejlesztéseknek köszönhetően pedig Európa Sportfővárosává vált.
Információink szerint Budapest a fejlesztések tekintetében is haszonélvező pozíciót foglal el, hiszen a város fejlesztése a megyei jogú városok fejlesztésével összevetve is kimagasló. Úgy tudjuk, hogy 2015 márciusától 2020. május végéig a 23 megyei jogú város fejlesztésének a Modern Városok Program keretében becsült forrásigénye 3945 milliárd forint (uniós és hazai forrás) volt. Az elmúlt tíz évben a főváros mintegy feleekkora összeget kapott fejlesztésekre (2093 milliárd forint). Mint a PestiSrácok.hu megtudta, a fővárosban és az agglomerációban folyamatban lévő, közpénzből megvalósuló fejlesztések összértéke mintegy 4231,6 milliárd forint; ebből 2021. december 31-ig több, mint 3520 milliárdnyi fejlesztés megvalósítása indulhat el. Csak a 2020. évben a fővárosi és kerületi önkormányzatok több, mint 1000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.
A PestiSrácok.hu által hozzájutott dokumentumok rámutatnak, hogy 2015-höz képest 2020-ra 6,1 milliárd forinttal nőtt Budapest főváros költségvetési bevétele, 277 milliárd forintról 284 milliárd forintra. 2020-ról 2021-re a Fővárosi Önkormányzat működési támogatásai 7 milliárddal, a kerületek működési támogatásai pedig 21,8 milliárddal nőnek. A Fővárosi Önkormányzat iparűzési adóból származó bevételei 2010 óta több, mint 200 százalékkal emelkedtek. 2019-ben a kerületi önkormányzatok iparűzési adóbevételei 130,5 milliárd forintot tettek ki. A tervek szerint 2020-ban az ezen adónemből befolyó összeg 147,4 milliárd forintra növekszik. Számítások szerint 2020-ra – a járványhelyzetet megelőzően – a Fővárosi Önkormányzat 19,5 milliárd forintos várható iparűzési adóbevétellel számolhatott, 2021-re pedig 25 milliárd forint iparűzési adóból származó többletbevétel prognosztizálható.
