Hadházyéknak tisztázni kell, mihez kezdenek a begyűjtött konzultációs ívekkel
Hadházy Ákos és Szél Bernadett kezdeményezésével újabb „nagyszerű” és rendkívül eredeti akcióba fogott az ellenzék. Június elején jelentette be kedvenc „független” párosunk, hogy szeretnék mindenkitől begyűjteni az általuk „hazug íveknek” nevezett nemzeti konzultációt. Nem sokkal később a Momentum is beállt melléjük, mondván, hogy akkor most már ők is indítanak egy saját nemzeti konzultációt. A sorból természetesen nem maradhatott ki a drasztikusan fogyatkozó Jobbik sem. A kezdeményezés egyébként üti az ellenzék színvonalát; a probléma csupán egy van vele: elképzelhető, hogy törvénysértő. Megkérdeztük Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét is, aki szerint, ha Hadházy Ákosék az íveket nem akarják megsemmisíteni, akkor az adatkezelésnek minősül.
A Hadházy-Szél duó június elején találta ki elképesztő ötletét, amivel úgy gondolják, majd biztosan megbuktatják a kormányt. Már akkor felmerült, hogy az akció adatvédelmi aggályokba ütközhet, de ez egyáltalán nem zavarta az ellenzék egyik „bátor harcosát” sem. Szél Bernadett az Azonnalinak úgy nyilatkozott, hogy rengeteg ötletük van arról, hogy mit kezdjenek az ívekkel, de még nem döntöttek róla.
Törvénysértő akció?
Hadházy Ákos országgyűlési képviselőnek már nem ez lenne az első ügye, amiben a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság jogsértést vél felfedezni. Hadházy az európai ügyészséghez történő csatlakozás kapcsán kezdeményezett aláírásgyűjtés során egyszer már megbukott a „vizsgán”. Akkor az adatvédelmi hatóság számos jogsértést állapított meg. Ilyen volt például az, hogy az aláírásgyűjtő íven kért személyes adatok megadása önmagában nem tekinthető az adatkezelés érvényes jogalapjának. Az érintettnek nem a tájékoztatót kell elfogadnia, hanem a tájékoztatás alapján az adatkezeléshez kell hozzájárulnia és erről kell kifejezetten nyilatkoznia. Hadházyék viszont mind az aláírásgyűjtő íven történő adatgyűjtések során, mind a kapcsolattartási célból történő adatgyűjtésekkor érvényes jogalap nélkül kezelték az érintettek személyes adatait. Ugyancsak jogellenes volt, hogy az adatfeldolgozóknak – ezek között két amerikai társaság is volt – az adatbázisokhoz történő hozzáférését nem naplózták, így az adatkezelő megsértette az európai adatvédelmi rendeletet, mivel nem tudta igazolni, hogy az adatokhoz ténylegesen ki és mikor fért hozzá, történt-e illetéktelen hozzáférés. Az adatfeldolgozókról az ívek adatvédelmi tájékoztatójában nem adtak tájékoztatást az aláíróknak. Így Hadházy Ákost, mivel az aláírásgyűjtés jogellenes volt, a hatóság 2019 októberében felszólította az aláírók személyes adatainak haladéktalan törlésére.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a PestiSrácok.hu-nak elmondta: az a legfontosabb kérdés, hogy személyes adatkezelés történik-e vagy sem. Azt sem lehet tudni, hogy valaki névvel adja-e le Hadházyéknak a konzultációt, ha nem akarja azt kitölteni és visszaküldeni.
Ha Hadházy Ákosék ezeket az íveket nem akarják megsemmisíteni, akkor az adatkezelésnek minősül. Az adatkezelésnek pedig minden esetben meg kell felelnie a GDPR, vagyis az Általános adatvédelmi rendelet követelményeknek
– mondja Péterfalvi Attila. Hozzátette: amennyiben szeretnék megőrizni a hozzájuk érkezett személyes adatokat, akkor kell egy adatkezelési tájékoztató, amiben benne van minden lényeges információ. Ebben a tájékoztatóban benne kell lennie, hogy milyen adatokat gyűjtenek, milyen célra, meddig tárolják őket, illetve, hogy továbbítják-e azokat valakinek.
Az, hogy ők a nemzeti konzultációt begyűjtik, az nem jogosítja fel őket arra, hogy a saját politikai véleményükről hírlevelet küldjenek ki, mert az egy külön adatkezelést jelent, ahhoz külön kellene egy olyan tájékoztatónak lennie, ami arról szól, hogy amíg le nem iratkozik valaki, addig kapja tőlük ezeket a hírleveleket
– tájékoztatott a NAIH elnöke. Mint elmondta: ehhez az adatkezeléshez azonban szintén szükséges az illető hozzájárulása is.
A felállított standoknál például kell lennie egy adatkezelési tájékoztatónak, amiben leírják, hogy milyen adatkezelés történik, milyen célra használják fel, mennyi ideig. A példa az a nemzeti konzultáció adatkezelési tájékoztatója. Legalább ugyanilyen tartalom kell, hogy legyen a Hadházy Ákosnak, az alapítványnak vagy Szél Bernadettnek is. Nem mindegy, hogy jogi személy személynek küldik el, vagy természetes személynek. Az, hogy a Hadházy az alapítója az alapítványnak az az adatvédelem szempontjából külön értendő. Amennyiben az adatkezelő Hadházy alapítványa, akkor arról is tájékozatniuk kellene, hogy az adatokat az alapítóknak továbbítja-e vagy sem. A sajtóban megjelent információkból csupán az derül ki, hogy itt még egy nagy katyvasz van
– mondta Péterfalvi Attila. Szerinte az egyáltalán nem elég, hogy ők mindenhol azt nyilatkozzák, hogy nem adatokat gyűjtenek, ugyanis, ha nem adatkezelésre használják, akkor át sem vehetnének ívet, amin személyes adat szerepel. Ez esetben megkellene vizsgálni a lapokat. Ha anonim módon történik és csak darabszámra gyűjti be azokat a lapokat, akkor valóban nincs szó adatkezelésről.
Azonban, ha kihasználja ezt az alkalmat azoknál, akik ezt leadják és mondjuk szeretne velük a jövőben is kapcsolatot tartani, akkor az már egy önálló adatkezelést jelent, tehát annak megfelelően kell az adatkezelési tájékoztatót kitenni
– mondta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
Hadházy alapítványáról sem sokat tudni
Hadházy Ákos az íveket többféleképpen kéri be a támogatóitól. Ha valaki postán akarja feladni nekik, akkor azt a Hadházy által alapított Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány (TITA) címére küldheti. A mára függetlenné lett országgyűlési képviselő tavaly ősszel hozta létre az alapítványát. Az októberben elindult TITA egyébként Hadházy címére van bejegyezve és honlapján nem sokat árul el magáról.
Szél Bernadett szerint biztosan nem sértenek törvényt, bár a kérdőívekkel még mindig nem tudja, mit fognak csinálni
A független országgyűlési képviselő a PestiSrácok.hu-nak elmondta: a kiküldött íveken nem szerepelnek személyes adatok, az teljesen anonim, és ők csak ezt gyűjtik. Mint mondja: amin személyes adatok is vannak (boríték, kísérőlevél), azt nem gyűjtik.
Ha valaki mégis küldene nekünk személyes adatot tartalmazó borítékot vagy lapot, azt a beérkezést követően iratmegsemmisítővel haladéktalanul megsemmisítjük
– mondta lapunknak Szél Bernadett. Hozzátette: az üres kérdőívek felhasználásával kapcsolatban még várják a javaslatokat; ahogy az akció elindítása is közösségi kezdeményezés volt, úgy az ívek sorsáról is a résztvevőktől érkező javaslatok alapján hoznak döntést.
A Momentum azért indított saját konzultációt, mert szerintük a turizmusra például felesleges költeni
A Momentum sajtóosztálya gúnyos felütésű válaszában azt közölte lapunknak, hogy ők is kizárólag a konzultációs íveket veszik át az emberektől, amelyeken nem szerepelnek személyes adatok, így az adatvédelmi törvényt teljes mértékben betartják. Azt ők sem árulták el, hogy mi lesz ezekkel az üres ívekkel a begyűjtés után.
Megkérdeztük azt is, hogy miért indítottak ők is konzultációt „Valódi Konzultáció” néven. Mint mondták, szerintük a munkahelyvédelmi bértámogatás egy bonyolult, szűk körben igénybe vehető támogatás, a valós segítséghez egy sokkal szélesebb körű védőhálót kellene biztosítani. Júniusban a KSH szerint több, mint 400 ezer magyarnak nem volt bevétele – ebbe beletartoznak többek között a munkájukat elvesztők, a gyermekek otthoni tanítása miatt a munkából kiesők, a fizetés nélküli szabadságra kényszerítettek, valamint azok a szolgáltatók, akiknek nem volt megrendelésük. Az álláskeresési járadék hat hónapra növelésével, a családi pótlék megduplázásával és egy átmeneti, 100 ezer forintos minimum-jövedelem biztosításával sokkal hatékonyabban lehetne a munkából kiesetteket aktív gazdasági szereplőkként megőrizni, a gazdaságba visszahúzni őket. (Arról persze nem beszélnek, hogy a hitelfizetés szüneteltetésével mennyit tudnak megspórolni a családok.) A Momentum álláspontja szerint forrás pedig lenne rá, ugyanis a turizmus megmentésére szánt 85 milliárdot a családi vállalkozások és munkahelyek megmentésére kellene használnia a kormánynak.
Az valamiért kimaradt Fegyőréknél, hogy az áprilisban meghirdetett Gazdaságvédelmi Akciótervben többek között bejelentették, hogy a munkák leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja. Összevontak adókat és az adónemek számát csökkentették: például megszüntették az egyszerűsített vállalkozói adót is. A munkahelyvédelmi bértámogatási programra jelentkezők száma május eleje óta ugrásszerűen nő: alig egy hónap alatt több, mint 8 ezer vállalkozás adott be kérelmet. A Gazdaságvédelmi Akciótervben biztosított lehetőség mintegy 105 ezer embernek és családjaiknak segít a munkahelyek megőrzésével.
A begyűjtött ívekről Hadházy Ákost is kérdeztük, ő azonban cikkünk megjelenéséig nem adott választ.
Forrás: Magyar Hírlap, PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
