Nincs új a nap alatt: az ellenzék mindent (is) jobban tud, mint a kormány

Az elnöklő Jakab István a július 1-jei Semmelweis-napról, a magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapok fejleményei ráirányították a figyelmet az egészségügyi ágazatban dolgozók munkájára, életkörülményeire. Köszönetet mondott az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak, akik – mint mondta – erőn felül küzdöttek a járvány ellen, sokszor saját egészségüket is veszélyeztetve.

Párbeszéd: A kormányoldal mikor kér bocsánatot a hazugságaiért?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a Semmelweis-nap alkalmából köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelemben tanúsított helytállásukért. Hangsúlyozta: a Párbeszéd már bocsánatot kért a "mentőápolós" videóért, de kérdés, hogy a kormányoldal mikor kér bocsánatot az ellenzékről közzétett álhírek miatt. Az ilyen álhírek közé sorolta, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok migránsokat telepítenének be, illetve, hogy nem segítették a járvány elleni védekezést. A Lánchíd felújításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a beruházás árának többszörösét, több tízmilliárd forintot vonnak el a fővárostól.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a Párbeszéd és Karácsony Gergely főpolgármester hiteltelen, amikor a közszolgálatban dolgozókat méltatja, hiszen azokat a graffitiket, amelyeket "Budapest sarcolásával összefüggő politikai tézisekről" Budapest útjaira festettek, az önkormányzati szektorban dolgozóknak túlórában kellett eltüntetnie. Kijelentette: Karácsony Gergely állandóan letagadja az önkormányzati szektor kormányzati támogatásával kapcsolatos tényeket, holott jövőre 16 százalékkal több forrást kapnak az önkormányzatok, mint idén. Megerősítette: az ellenzék nem vett részt a sikeres védekezéshez szükséges összefogásban, hanem politikai csatározásra használták az időt és álhíreket gyártottak, ezért bocsánatot kellene kérniük a magyar emberektől.

LMP: Új gazdasági modellre van szükség

Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy a kormány a nagytőkésekkel kötött alkut 2010-ben, és ez a mai napig rendíthetetlenül működik. Szerinte ez az alku határozta meg a járvány gazdasági hatásainak kezelését. Az Audi-gyárnak adott kormányzati támogatást kritizálva úgy értékelt: Orbán Viktor rendszerében egy ekkora multicég gond nélkül érvényesítheti az akaratát a kormánnyal szemben. Hozzátette: nemcsak a multik, hanem a nemzeti tőkések, a "magyarországi oligarchák" is kaptak a támogatást a kormánytól. Úgy vélte: ez a gazdaságpolitika nem folytatható, mert kimeríti az ország erőforrásait, ezért új gazdasági modellt sürgetett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a kormány döntései a munkahelyek védelméről szólnak. Hozzátette: a támogatások nemcsak nagyvállatoknak és a multiknak, hanem kis- és a közepes vállalkozásoknak is segítettek, sokkal több kisebb cég kap támogatást, mint nagy. Hangsúlyozta: az LMP gazdaságpolitikai elképzelései "giga adóemelést" jelentenének.

DK: A járvány alatti digitális oktatás "gyenge szereplője" a kormány volt

Arató Gergely (DK) arról beszélt: a járvány miatt különleges tanévet zárt az oktatási rendszer, a tanárok, a szülők és a diákok egyaránt nagy erőfeszítést tettek, hogy folytatódhasson az oktatás, ezért köszönet jár nekik. Szerinte az elmúlt hónapoknak a tanulsága, hogy a diákok egyötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz és internetelérés a digitális oktatáshoz. Úgy értékelt: civilek, ellenzéki pártok és önkormányzatok próbáltak laptopokkal, számítógépekkel segíteni, miközben a kormány volt az a "gyenge szereplő", amely nem támogatta a digitális oktatást.

– hangsúlyozta. Úgy vélte: ebben a helyzetben az is megmutatkozott, hogy a pedagógusok önállósága kritikus pont, ezért a kormányt arra szólította fel, hogy fejezze be a "poroszos" Nemzeti Alaptanterv és az egységes tankönyvek erőltetését, és állítsa vissza az iskolák autonómiáját.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: ha a DK hozta volna a döntéseket a járvány ideje alatt az oktatásban, akkor ma a diákok, a pedagógusok és az érettségizők is sokkal nehezebb helyzetben lennének, a diákoknak elveszett volna egy féléve, a tanárok fizetése kétséges lett volna, és nem tartották volna meg az érettségiket sem. A digitális oktatást értékelve hangsúlyozta: elismerés illeti a tanárokat, de a szülők is egy "virtuális Eötvös-díjat" érdemelnének, hiszen Magyarországnak Európában az egyik legjobban sikerült ezt az akadályt vennie. Felhívta a figyelmet arra: az alaptanterv és az új tankönyvek korszerűbbek, mint a korábbiak, és csökkent a tananyag mérete is, ami többletlehetőségeket biztosít a tanároknak.

Varga Judit: Semmi keresnivalója nem volt a jogállamiságért aggódóknak Magyarországon a koronavírus-járvány ideje alatt

Alaptalannak nevezte a koronavírus-járvány kezelése miatt Magyarországot ért jogállamisági bírálatokat az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtti éves meghallgatásán, szerdán, Budapesten az igazságügyi miniszter. Varga Judit kiemelte: az ország eddig nem tapasztalt gyorsaságú, hatékonyságú és méretű támadásoknak volt kitéve a járvány kezelésére hozott intézkedések miatt.

– hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: ugyanakkor ilyen gyorsan még nem sikerült bebizonyítani, hogy valótlan volt mindaz, amit Magyarországról állítottak.

– fogalmazott Varga Judit. Megjegyezte, hogy számos más országgal szemben Magyarországon a rendkívüli jogrendet is az alaptörvény szabályozza.

– emlékeztetett a miniszter, aki hasznosnak nevezte az uniós és igazságügyi portfólió "vegyítését", hiszen nincs olyan uniós jogszabály, amely ne érintené valamilyen szinten a nemzeti jogrendszereket. Kijelentette: csak úgy lehet Európa erős, ha erős nemzetekre épül; a koronavírus-járvány és annak kezelése is ezt bizonyította, mivel minden ország a saját ösztönei szerint a saját népét, nemzetét, nemzetgazdaságát védte, az Európa Bizottság (EB) és az uniós intézmények "nem nagyon találták a helyüket" a járvány első heteiben.

– mondta. Varga Judit fontos magyar politikai sikerként értékelte, hogy a visegrádi országok (V4) "megkerülése nélkül Európa nem volt képes csúcsvezetőt választani", és Ursula von der Leyen személyében olyan politikus került az EB élére, aki sokkal érzékenyebb a térség problémái iránt. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosi portfólióját a Magyarország eddigi "legerősebb" ilyen posztjaként értékelte, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a térség, hanem az egész európai projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen a ponton a miniszter az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságáról is szólva megjegyezte:

Varga Judit méltatta a most zárult horvát EU-elnökséget, majd szólt arról is, hogy a V4-es együttműködés a magyar uniós politika sarokköve; a négy ország összehangolja uniós prioritásait. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogállamisági kérdésekbe az őshonos nemzetiségek védelmének is bele kell tartoznia. Az Európai Unió (EU) többéves pénzügyi keretére térve arról beszélt, hogy a járvány miatt gazdasági visszaesés várható Európában, számtalan országnak azonnali, nagy összegű segélyre van szüksége, ugyanakkor a meglévő keretből az EU aligha fogja tudni kezelni ezeket a kihívásokat.

– mondta Varga Judit, majd azt is kijelentette: nem szabad elfelejteni a kohézió alapelvét sem. A miniszter beszámolója szerint az unióban folyamatosan napirenden van a migráció kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont változatlan: "a magyar emberek fogják eldönteni, hogy kivel akarnak együtt élni". Az unió belső piaci kihívásaira kitérve úgy vélekedett: a V4-ek gazdasági sikerei kezdik felborítani a korábbi "bebetonozott európai rendet", amely szerint a tőke nyugatról keletre, a munkaerő pedig keletről nyugatra áramlik. Az európai zöld megállapodás kapcsán fontosnak nevezte, hogy az atomenergiát is a tiszta energiák közé sorolták. A digitalizációról megjegyezte, hogy Magyarország partner az Ipar 4.0 célkitűzéseinek megvalósításában.

A beszámoló után a minisztert Balczó Zoltán (Jobbik), a bizottság alelnöke a többi között az Európai Ügyészségről kérdezte. Varga Judit közölte: ugyan nem kötelező a csatlakozás a szervezethez, azonban mégis szankcionálják azokat, akik nem így döntenek. A civiltörvényre vonatkozó kérdés kapcsán a tárcavezető azt mondta, hogy a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása nyomós közérdek, amely az uniós jogszabályok értelmében is lehetőséget ad bizonyos szabadságjogok korlátozására.

– magyarázta. Csöbör Katalin (Fidesz) felvetésével egyetértve Varga Judit arra számít, hogy a jövőben is folytatódni fognak a Magyarországot érő brüsszeli támadások. Azok jellemzőjének nevezte, hogy "hamar elfogynak a jogi érvek", mivel a támadások alapvetően ideológiai-politikai indíttatásúak. Gurmai Zita (MSZP) európai minimálbérre vonatkozó kérdésére a miniszter azt felelte: az elmúlt tíz év Fidesz-kormányzása jelentősen növelte a garantált minimálbért, azonban az egy komplex rendszer része, amely összefügg a család- és gazdaságpolitikával, amelyet "nem lehet kívülről irányítani". A szocialista politikus másik kérdésére úgy reagált, hogy nem az isztambuli egyezmény a kulcsa annak, hogy a családok és az elesettek a lehető legnagyobb védelemben részesüljenek. A jelentségre komplex intézkedésekkel – köztük a büntető törvénykönyv szigorításával – válaszol a kormány – tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI