Pesti Srácok

Szigorú magyar feltételekkel verhetné magát adósságba az unió

Szigorú magyar feltételekkel verhetné magát adósságba az unió

A magyar törvényhozás feltételeket szabva járulhat hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére. E feltételek szerint az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük; a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai; a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni; politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak; a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

Mint azt az indokolásban írják, a koronavírus-járvány rendkívüli kihívás elé állította Európa országait és Magyarországon a gyors és hatékony nemzeti intézkedéseknek köszönhetően a járvány elleni első csatát megnyertük, most a munkahelyek megőrzéséért és a gazdasági növekedés megindításáért kell cselekednünk.

A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló és elnevezésű határozati javaslatot Kövér László házelnök, Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frkacióvezetői nyújtották be. A javaslat apropója az a tény, hogy a következő uniós költségvetést a héten elfogadhatják, és nem mindegy miről is szavaznak majd, mert ez nagyban meghatározza majd jövőnket. Nemcsak azért, mert egyedülálló lépésre készülnek, hanem azért is, mert az Unió egy 750 milliárd forintos hitel felvételét tervezi, amelynek garanciáját a tagállamok vállalnák. Ez óriási felelősség, gondoljunk csak bele!

Korábban Simicskó István elmondta, hogy az uniós költségvetésnél a támogatási feltételeik között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése. A képviselők az összevont vita után döntenek az egyetlen napirenden lévő javaslat elfogadásáról.

HATÁROZATI JAVASLAT A NEMZETÉRT

A határozat javasolt szövege szerint Magyarország több mint másfél évtizeddel ezelőtt azért lett az Európai Unió tagja, hogy egy erős nemzetek alkotta erős Európa építéséhez járuljon hozzá. A szövegben rávilágítanak arra, hogy a koronavírus okozta világjárvány az európai gazdaságoknak példátlan kihívást jelent, hiszen idén növekedés helyett recesszió, munkanélküliség és növekvő államadósság fenyegeti az európai gazdaságokat. Az elmúlt tíz évben az Európai Unió legtöbb tagállama az eladósodás ellen, korábbi adósságainak csökkentéséért harcolt és mi, magyarok is így tettünk.

Mint a beterjesztők írják, a helyzet súlyos, ezért kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az Európai Unió tagállamai közös hitelt vegyenek fel. Hozzáteszik azonban, hogy mi, magyarok, pontosan tudjuk, hogy minden hitelfelvétel kockázatos, ezért a hitel felhasználásakor észszerűen kell eljárni. A közösen felvett hitelt méltányos és kiegyensúlyozott módon kell szétosztani, a pénz felhasználhatóságát függetleníteni kell a politikai szempontoktól. A tagállamoknak a rájuk eső pénzügyi források felhasználásában szabad kezet kell biztosítani, de a közösen felvett hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában szabad felhasználni - írják a javaslat szövegében. Hozzáteszik:

- az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük;

- a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;

- a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt le kell zárni;

- politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatóak;

- a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.

Mint azt az indokolásban írják, a koronavírus-járvány rendkívüli kihívás elé állította Európa országait és Magyarországon a gyors és hatékony nemzeti intézkedéseknek köszönhetően a járvány elleni első csatát megnyertük, most a munkahelyek megőrzéséért és a gazdasági növekedés megindításáért kell cselekednünk.

-emelik ki.

KÖZÖS ADÓSSÁG, MÉLTÁNYOS RÉSZESEDÉS

Az uniós csomaggal az Európai Unió tagállamai a Közösség történetében először közös adósságot vállalnak. A Következő Nemzedék EU Eszköz részeként a helyreállítási terv alapját képező nagyszabású, uniós keretek között történő hitelfelvétel hosszú távú közös felelősségvállalást is jelent. A helyreállítási csomag az Unió közös hitelfelvételén, és nem az egyes tagállamok különböző mértékű befizetésein alapszik, így abból méltányos és kiegyensúlyozott módon kell mindenkinek részesülni. Minden egyes tagállam számára lehetőséget kell teremteni a saját gazdaságának helyreállítására, a szükséges változtatások véghez vitelére.

A javaslat indokolása jól elmondja, hogy a Következő Nemzedék EU Eszköz sikerességének kulcsa a tagállamok egymás közötti, illetve az uniós intézmények irányába tanúsított együttműködése és bizalma, hiszen az eszköz valóban óriási felelősség is egyben: azt valóban a következő nemzedék fogja megfizetni. Hozzáteszik, hogy ezek megőrzéséhez és megerősítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a kohéziós támogatások elveinek érvényesítésével csökkentsük a tagállamok közötti gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket, az EU ne büntesse, hanem ismerje el azon országok teljesítményét, amelyek az elmúlt években a közösségi jog gazdaságpolitikai kritériumait betartva sikeres gazdaságpolitikát folytattak, és azonos helyzetben lévő, azonos méretű tagállamok között indokolatlan különbséget ne tegyen.

Az uniós jogállamisági eljárások mára ideológiai alapú politikai boszorkányüldözéssé váltak, megosztották a tagállamokat: párbeszéd helyett egyoldalú vádaskodást, kölcsönös megértés helyett feloldhatatlan konfliktusokat szültek, jogállami elvek helyett a politikai érdekérvényesítés eszközei lettek emelik ki.

A Kövér-Kocsis-Simicskó által jegyzett szöveg szerint a jogállamiság elvével maga a csomag sem egyeztethető össze, hiszen a javaslat előterjesztésének oka és legfőbb célja éppen azon országok gazdaságainak megsegítése, amelyek évek óta megszegik a közös uniós jog részét képező maastrichti kritériumokat.

A szabadság, demokrácia és jogállam közös európai értékek, de ezek valós jelentése kapcsán komoly nézeteltérések vannak, a jogállamisági eljárások így mára kizárólag politikai vádakon alapuló, valójában világnézeti különbségekből fakadó vitákká váltak. A Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyamatban lévő eljárások évek óta tartanak, semmilyen érdemi eredménnyel nem jártak, nem jogállami kritériumokon, hanem politikai vádakon alapulnak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a bevándorlást és Európa jövőjét az erős európai nemzetek szövetségeként képzelik el. Ezeknek a lezárása elengedhetetlen feltétele annak, hogy közös adósságot vállaljunk, közösen döntsünk az európai nemzetek jövőjéről - zárul a javaslat indokolása.

Korábban Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a Kossuth Rádiónak adott interjúban elmondta, hogy bíznak abban, hogy a baloldali pártok is támogatják majd azt az országgyűlési határozati javaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a kormányfőt, hogy a magyar emberek érdekében járjon el az Uniós költségvetés tárgyalásakor. Bővebben itt olvashat a témában!

A határozati javaslat itt olvasható!

Forrás: parlament.hu, kiemelt kép: MTI/EPA

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)