Pesti Srácok

A magyar kormány is beállt a nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtés mögé

A magyar kormány is beállt a nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtés mögé

A magyar kormány is támogatja a nemzeti régiók védelméről szóló aláírásgyűjtést – derült ki az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartott keddi sajtótájékoztatóból. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár portálunk érdeklődésére hangsúlyozta, a kormány részéről többen is támogatták már a kezdeményezést, a kormány egységesen azonban eddig nem. Mint kifejtette, "a kezdeményezés lényege ugyanis éppen az, hogy politikamentes, azt nem a magyar kormány eszközölte ki, nem kormánytámogatás révén jött létre, hanem a civil emberek összefogásából, sok egyén együttes erejéből". Az államtitkár ugyanakkor hozzátette, éppen ezért is gondolja most úgy a kormány, hogy egy ilyen ügyet a véghajrában támogatnia kell, hiszen a civil kezdeményezést már egymillió ember írta alá. "Mi csak ahhoz adunk támogatást, hogy a kellő számú aláírás meglegyen, illetve annál sokkal több" – nyomatékosította.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban kedden tartottak sajtótájékoztatót a nemzeti régiók védelmében tett európai polgári kezdeményezésről szóló aláírásgyűjtés kapcsán, ahol Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke is kifejezte támogatását (igaz, más irányultsága miatt csak üzenetben). A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, május 7-ig, "szinte az utolsó pillanatban", egymillió nyolcezer aláírást sikerült összegyűjteni. Ugyanakkor hozzátette, az aláírásgyűjtés határidejét november 7-ig meghosszabbították a koronavírus-járvány miatt. Kiemelte,

Az államtitkár hangsúlyozta, mivel Trianon következtében a magyarság több országban él a Kárpát-medencében, a magyar nemzet megmaradását is szolgálja a kezdeményezés, ugyanakkor ez más európai őshonos kisebbségek érdeke is. Mint fogalmazott,

PestiSracok facebook image

Pesty László kampányfőnök a sajtótájékoztatón arról beszélt, idén tavasszal kommunikációs szempontból egy újabb ágat építettek ki a kezdeményezés támogatására, amelynek révén létrejött egy mintegy 40 ezer főt számláló aktivista hálózat. Hozzátette, a következő két és fél hónapban az Európai Unióban megpróbálják megalapozni egy "székely-brand" létrejöttét és elterjesztését, hogy "tudják meg az Unió egészében: létezünk!"

A sajtótájékoztatón részt vett Dr. Bártfai György professzor, Diczfalusy Alapítvány elnöke, Gaál Gergely, a Pro Civitas Dei Egyesület elnöke, Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke.

A magyar kormány is támogatja az aláírásgyűjtést

Portálunk a sajtótájékoztatót követően rákérdezett, bejelentés értékű-e, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a magyar kormány is támogatja az aláírásgyűjtési kezdeményezést. Potápi Árpád János kiemelte, a magyar kormány részéről többen támogatták már eddig is az aláírásgyűjtést államtitkári, miniszteri szinten, a kormány együttesen, illetve úgy, mint kormány, azonban nem. Az államtitkár, kiemelte,

Hozzátette, éppen ezért is gondolja úgy a kormány, hogy egy ilyen ügyet a véghajrában támogatnia kell, hiszen civil kezdeményezést már egymillió ember írta alá. "Mi csak ahhoz adunk támogatást, hogy a kellő számú aláírás meglegyen, illetve annál sokkal több" – nyomatékosította. Az államtitkár arra is kitért, a kampány különösen a koronavírus-járvány fényében rávilágított arra, hogy meg kell becsülni az online teret és jól kell hasznosítani. Úgy vélte,

Pesty László portálunk érdeklődésére elmondta, az egységes Kárpát-medencei magyarság gondolatának megjelenése a magyar közbeszédben már mintegy 30 évre tekint vissza, igaz többször is háttérbe szorult. Felidézte, 1989 karácsonyán a romániai puccs/forradalom idején érte egy olyan, elsősorban érzelmi és nem politikai élmény a magyarságot, amely előrevetítette, hogy a kommunista rezsimek összedőlésével az egykori szocialista blokkban újra teret kaphat a Kárpát-medencei ívű magyarságban való gondolkodás. Mint megjegyezte, ezt az álmot időről-időre a magyarság megpróbálta valósággá formálni, amely ugyan többször fulladt kudarcba, de az elmúlt három-négy év arra mutat, hogy ez mégis sikerülhet. Portálunk arról is érdeklődött, hogyan lehet úgy Európában nekikezdeni a székely-brand kiépítésének, ha még a magyar-brand sem csillog épp a legfényesebben, ismerve egyes nyugati politikusok, sajtóorgánumok és Brüsszel hozzáállását. Pesty László kérdésünkre úgy reagált, idén februártól, a kezdeményezés sajtófőnökeként olyan sok fronton tapasztalt ellenszelet, hogy felsorolni sem tudná. Ugyanakkor hangsúlyozta,

A brand-építésre visszatérve úgy vélte, számítani lehet Romániában és Európa-szerte a szélsőséges erők, illetve nyugati politikai támadásokra, de mint megjegyezte,

Minden küzdelem a magyarság kulturális egységének visszaállítását célozta

Kozma Gábor, a Gál Ferenc Egyetem rektora a PestiSrácok.hu-nak arról beszélt, a Kárpát-medencei magyarság kulturális együvétartozása Szent István államalapítása óta jelen van. Hozzátette, az államalapítás egy Európába integrálódó új magyar kultúra létrehozása volt, amelynek alapját képezte a kereszténység. A rektor úgy vélte, ez a magyarság számára természetes közeget jelentette a tudás és a kultúra gyarapítására. Kiemelte, a történelem viszontagságainak köszönhetően ezt a kulturális közeget számtalan támadás érte, ugyanakkor minden jelentősebb küzdelem ennek a kulturális egységnek a visszaállítását célozta. Kiemelte, az idei évben Trianon százéves évfordulója is arra emlékeztet bennünket, hogy a széttagoltsággal próbálták meggyengíteni az erős kultúralkotó nemzetet.

Európa érdeke

Kozma Gábor, arról is beszélt, az egyház az európai polgári kezdeményezés támogatásában az egyik legnagyobb lehetőséggel rendelkezik. a személyességgel. Úgy vélte, a keresztény egyházak tagjai

Hangsúlyozta, a nemzeti régiók kialakítása is Európa érdeke. Úgy vélte, bátornak kell lenni magunkévá tenni olyan felszólításokat, amelyek a sajtótájékoztató keretében is elhangzottak,

Vezetőkép: irdala.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)