Félezer évet túlélve, őseink sírjánál fejet hajtva – A mohácsi tömegsír feltárásának tanulságairól (PS-videó + fotógaléria)

A Mohácsi Történelmi Emlékparkba látogatott a PestiSrácok.hu stábja, ahol nemrégiben kezdték meg egy 120-130 főt rejtő tömegsír feltárását, amely fontos, akár a személyes életünkre is hatással bíró eredményeket is hozhat. Videós összefoglalónkban dr. Bertók Gábor régész, az ásatás vezetője, valamint dr. Papp Adrienn régész, az ásatás konzulense beszél a feltárás részleteiről, míg az alábbiakban a Varga Szabolccsal, az MTA tudományos munkatársával készült interjút olvashatják.

Nagy valószínűséggel keresztény katonák fekszenek a tömegsírban

Varga Szabolcs történész portálunknak elöljáróban arról beszélt, hogy az 1526-os mohácsi csata legfontosabb emléke az 1960-as, '70-es években fellelt öt tömegsír. Mivel ezek a sírok a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében levő Mohács Történelmi Emlékhelyen találhatók, értelemszerűen az intézmény feladata és felelőssége, hogy a csata 2026-ban esedékes 500. évfordulójára az ezekkel kapcsolatos kutatásokat koordinálja, míg a tudományos munkát a Janus Pannonius Múzeum régészei, illetve a különböző kutatóműhelyek antropológusai végzik el.

Varga Szabolcs elmondta: a területen eddig megtalált öt – nagyjából összesen hétszáz ember tetemét rejtő – tömegsír minden valószínűség szerint az 1526-os csatához köthető, hiszen mind pár száz méteres közelségben helyezkednek el. Mint hangsúlyozta, a leletegyüttes annyiból unikális, hogy eddig egyetlen másik nagy csatánk tömegsírját sem találták meg a régészek, István és Koppány harcától kezdve egészen a legutolsó időkig. Emiatt a kutatóknak nagyon kevés információjuk van arról, hogy mi történik a csatában elhunytakkal. A most kibontott tömegsír az eddigi ismeretek szerint 120-130 fő nyughelye. Azon túl, hogy a kutatóknak a konkrét halálnemekre lesz lehetőségük rálátni, kiderülhet, hogy ténylegesen mikor és a csata melyik fázisában eshettek áldozatul az ellenségnek. A szórványos sírleletekből gyanítható, hogy nagy valószínűséggel keresztény katonákról van szó, akik vagy a keresztény tábor kiszolgáló személyzetéből, vagy a csata után lemészárolt hadifoglyok közül kerültek ki. Megjegyezte:

Méltóképp temethetjük el őseinket

Varga Szabolcs szerint kegyeleti szempontból is érdekes kérdéseket vet fel a tömegsír, hiszen ha bebizonyosodik, hogy nem török sírokról van szó, akkor 500 év elteltével lehetőség adódik arra, hogy méltóképpen temessék el ezeket az embereket. Kiemelte: a sírok feltárásával párhuzamosan zajlik a levéltári kutatás, hogy a kutatók minél több nevet megtudhassanak a mohácsi csatasíkon életüket vesztettekről. Mint megjegyezte, már a kutatás elején elmondható, hogy több tucat név ismert, ugyanakkor az előzetes várakozások szerint akár több százra is bővülhet a névsor. Hozzátette, hogy a tömegsírokból előkerült csontok DNS-vizsgálata révén talán kapcsolatot lehet találni a ma élő leszármazottakkal.

– fogalmazott.

Mi történt Mohácsnál...?

A törénész arról is beszélt, hogy a különböző tudományos műhelyekben (BTK–TTI, PTE–BTK, PPKE) komoly esély van rá, hogy újabb adatok kerülnek elő a késő középkori Magyar Királyságról, jobban megismerjük a késő középkori magyar állam egyházi és világi elitjét, gazdasági és katonai teljesítményét, külpolitikai próbálkozásait. Úgy vélte, van esély az 1526. évi hadjárat pontosabb rekonstruálására; a JPM és PPKE régészei, és a civil fémkeresősök, történészek és etnográfusok munkája révén megismerhetjük a korabeli csatateret és a kistérség települési viszonyait, anyagi kultúráját és mindennapi életét. Az előkerülő tárgyak megfelelő alapot nyújtanak arra, hogy a Nemzeti Emlékhely területén egy új, a mai elvárásoknak megfelelő, hosszú távon biztonságosan üzemeltethető emlékmúzeumot hozzanak létre, amely

Megjegyezte:

Ötszáz év elteltével is megmaradtunk magyarnak

A kutató úgy vélte, fontos üzenete lehet a legújabb kutatásoknak, hogy a legnagyobb kudarcokból is "jól jöhetünk ki, ha hajlandók vagyunk tanulni belőle. Ma ritkán gondolunk bele, de őseink nagy sikere, hogy ötszáz évvel egy ilyen súlyos vereség után is megmaradtunk magyarnak."

– jegyezte meg. Hozzátette: fontos tanulság, hogy 1526-ben a Magyar Királyság egyedül, komoly európai szövetségesek nélkül maradt, és ennek megvoltak a következményei. A visszafoglaló háborúk sikerei mutatják, hogy akkor voltunk sikeresek, ha erős európai szövetségeseink voltak. Azt is látjuk, hogy milyen óriási pusztítást okozott a török hódítás, és mekkora lemondással, illetve áldozattal járt, hogy a magyarság 150 évig kitartott a szülőföldjén. Mint fogalmazott,

Felelős emlékezetpolitika

A kutató úgy vélte, "2026-ban magyar nyelven a magyar emberek számára készül egy méltó emlékmű a mohácsi csata hőseinek, amelyen keresztül jobban megismerhetjük saját magunkat is".

– fogalmazott.