mohácsi csata
Újabb tömegsír feltárása kezdődött meg Mohácsnál
Várhatóan több mint százötven csontváz és számos tárgyi emlék kerül majd elő a Mohácsi Nemzeti Emlékhely IV. számú tömegsírjának nemrég indult feltárása során - közölték a több hónapon át tartó munkálatokat végző szakemberek.
Kocsmai igazságok – Ha összefog a magyarság, soha többé nem lesz részünk mohácsi vészben
Bálint Botond távollétében Szabó Gergő beszélgetőpartnere Dezse Balázs volt a Kocsmai igazságokban, akivel a mohácsi vereség évfordulóján beszélgetett az összefogás és a magyar érdek fontosságáról, valamint a baloldali aktivisták újabb akciójáról, akik tarhálással próbálnak pénzt gyűjteni a tüntetésnek csúfolt várospusztító tevékenységük támogatására. Augusztus 29-e gyásznap a magyarság számára, hiszen 497 éve bukott el a középkori Magyar Királyság a mohácsi csatamezőn, ahol az oszmánok megsemmisítő vereséget mértek II. Lajos csapataira, ez pedig sajnos hosszú időre megpecsételte hazánk sorsát. A belső egyenetlenség mellett a külföldi krakélerek és szerencselovagok, a magyar érdekkel ellentétes nagyhatalmi törekvések is szerepet játszottak a mélyrepülésben. A mohácsi vész tanulsága manapság is aktuális, hiszen megmutatja, hogy hiába építkezik szorgosan egy nemzet, pillanatok alatt el lehet érni a fájdalmas összeomlást, ha rossz kézbe kerül a kormánypálca, amikor olyanok irányítják az országot, akik nem a saját nemzetük érdekeit nézik, rosszindulatúak és tehetségtelenek. Mint a jelenlegi magyarországi baloldal.
Ha idegen érdekek döntenek a sorsunkról és nem fogunk össze, akkor bármikor jöhet egy újabb mohácsi vész
Közel ötszáz éve, 1526-ban zajlott le a magyar történelem egyik legfájóbb veresége, a mohácsi csata, ahol a hazánkat már egy jó évszázada egyre agresszívabban támadó oszmán hadsereg tönkreverte II. Lajos magyar király csapatait. A magyar történelem során sokszor voltunk hajlamosak sorsfordító pillanatokra hivatkozni, keseregni, azonban a mohácsi csatát nem lehet másképp definiálni, mint tragédiaként, amelyet követően a Magyar Királyság megszűnt európai nagyhatalomként létezni. Ami még fájóbb számunkra, nemcsak az oszmán törökök pusztítása és a 150 éves uralmuk, hanem a csatát és a török hódítást követő, a magyarokat folyamatosan gyengíteni igyekvő Habsburgok térnyerése, akik nem engedték, hogy talpra álljunk és visszanyerjük erőinket. A veszély azonban sosem múlik el, a mohácsi vész és a magyar történelem összes sorsfordító tragédiája azt üzeni nekünk, hogy nem torzsalkodhatunk egymással, de leginkább azt kell megjegyeznünk, hogy a saját sorsunk csak a saját kezünkben van jó helyen, az idegen befolyás és külföldi érdek sosem akarja a magyarság virágzását, érkezzen az Nyugatról vagy akár Keletről.
Miniszteri biztost kapott a mohácsi csata 500. évfordulója
„A mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos” lett Hargitai János – írja a Telex a csütörtöki Magyar Közlöny alapján.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne pécsi kutatók vizsgálatai alapján
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel.
Szegedi kutatócsoportok is részt vesznek a mohácsi csata tömegsírjainak vizsgálatában
A mohácsi csata pontos helyszínének meghatározásához, a törökökkel harcoló katonák azonosításához és sorsának bemutatásához is hozzájárulhatnak azok a vizsgálatok, amelyekbe a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több kutatócsoportja is bekapcsolódhat – derül ki a felsőoktatási intézmény honlapján megjelent cikkből.
Bírná ezt kitartással Indiana Jones? – Egy fémkeresős csatatérkutatás tanulságai (VIDEÓ)
Amennyit használt Indiana Jones a régészet, mint szakma megítélésének, ugyanannyit ártott, hiszen azt sugallja: ha kellőképp bátor és szerencsés valaki, mesés kincsekre bukkanhat. A régész szakma, a fémkeresős szakma azonban valójában nem ilyen, sokkal inkább sziszifuszi munka, amely azonban megkerülhetetlen – derült ki azon a fémkeresős csatatérkutatási alkalmon Mohács mellett, amelyen stábunk is meggyőződhetett arról, hogy ez a munka türelmet, kitartást és alázatot követel. Videónkban többek között arra keressük a választ, hogy a mohácsi csata megértéséhez miért is fontos az ütközet után maradt fémmaradék feltárása, de az is kiderül: a Kárpát-medence egyik leggazdagabb vidéke nemcsak a csata emlékeit, hanem a korábbi ősök életének nyomait is őrzi...
Egy KDNP-s képviselő nemzeti emlékévvé nyilvánítaná a mohácsi csata ötszázadik évfordulóját
Hargitai János (KDNP) országgyűlési képviselő több baranyai intézményvezetővel és kutatóval közösen arra kéri Magyarország kormányát, hogy a 2026-os esztendőt nyilvánítsa nemzeti emlékévvé. A képviselő hozzátette: fontosnak tartja, hogy a kormányzat a 2026-ot megelőző hat évben kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos kezdeményezéseket.
Félezer évet túlélve, őseink sírjánál fejet hajtva – A mohácsi tömegsír feltárásának tanulságairól (PS-videó + fotógaléria)
A Mohácsi Történelmi Emlékparkban megkezdett legújabb feltárás egyik legizgalmasabb következménye az, a kései leszármazottak is megtudhatják esetleg, hogy vajon őseik egyike a mohácsi csatatéren vesztette-e az életét. Ez a családi történeteken keresztül újra személyessé teheti ezt az 500 évvel ezelőtti eseményt – tudta meg a PestiSrácok.hu, amikor kollégáink nemrégiben az ásatás helyszínére látogathattak. Az 1526-os mohácsi csatát „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” emlegetik a kutatók, amelyre 150 évnyi török hódoltság következett. A jelenlegi feltárások DNS-kutatásai lehetővé tehetik, hogy a csatában elhunytak leszármazottai részt vehessenek őseik méltó újratemetésében. Ki tudja, talán ötszáz év elteltével éppen Ön igazolhatja: minden viszontagság ellenére megmaradtunk magyarnak, és tisztességesen eltemethetjük őseinket...Ajánljuk még