Nyomozást rendelhetnek el Újbuda polgármestere ellen – Tényi István cikkünk alapján hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt tett bejelentést
Budapest, 2018. június 11.
László Imre DK-s képviselő a nyakkendőjét köti az Országgyűlés plenáris ülése előtt 2018. június 11-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt, ismeretlen elkövető ellen tett bejelentést Tényi István, a PestiSrácok.hu oldalán megjelent írásában foglaltak miatt. Mint ismert, portálunk július hó 3-én közölt beszámolót "Botrány Újbudán: a DK-s polgármester miatt több ezer gyerek étkeztetése kerül veszélybe" címmel. Ebben arról írtunk, hogy jogszerűtlenül, önkényesen készül szerződést bontani Újbuda polgármestere a kerületi közétkeztetésre szerződött céggel; a döntés komoly anyagi károkat okozhat az önkormányzatnak. A polgármestert láthatóan az sem érdekli, hogy ötezer kisiskolás étkeztetése is veszélybe kerül, mint ahogyan azt is figyelmen kívül hagyta, hogy új közbeszerzési eljárással, pályáztatás útján válasszák ki az új önkormányzati partnert. Bár a Demokratikus Koalíció politikusaként folyamatosan az átláthatóságról és az antikorrupcióról beszélt kampányában, az új céggel folytatott egyeztetésekről, tárgyalásokról még jegyzőkönyv sem készült.
Eljárás indulhat hivatali bűntett gyanúja miatt a László Imre polgármester vezette újbudai önkormányzat döntéshozói ellen, miután a feljelentéseiről ismertté vált jogi szakember, Tényi István portálunk cikke alapján a BRFK-hoz fordult. Ebben arról is ír, hogy az ügy kísértetiesen hasonlít a VIII. kerületben történt botrányos szerződésfelbontásra, ami szintén egy közétkeztetéssel kapcsolatos döntésnek köszönhetően robbant ki alig néhány hónappal ezelőtt. Azóta a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Kormányhivatal is vizsgálatot indított, amelynek eredményeként nem csupán százmilliós bírság várható, hanem büntetőfeljelentés is születhet az ügyben. Pikó Andrásék is úgy szüntették meg, majd kötötték meg az új szerződést közétkeztetési szolgáltatásra, hogy figyelmen kívül hagyták az erre vonatkozó jogszabályi követelményeket. Tényi István szerint a sajtóanyagban közölt adatok – bizonyítottság esetén – a hivatali visszaélés bűntett gyanújára utalnak. Indoklása szerint a Btk. 305. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Kiemeli: véleménye szerint vizsgálni kell – illetve a nyomozás elrendelésének feltétele –, hogy hivatalos személy hivatali működése körében, közhatalmi funkciót ellátva fejtette-e ki tevékenységét. A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.
A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti. A bűncselekmény elkövetési magatartásai – amelyeket a törvény a könnyebb áttekinthetőség érdekében pontokba szedve tartalmaz – a hivatali kötelesség megszegése, a hivatali hatáskör túllépése (amikor a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kívül esik, amelynek végzésére nincs joga), vagy a hivatali helyzettel való visszaélés. Ez utóbbi alatt a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványok tudatosan, a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen, szabályellenesen, alakilag törvényesnek tűnő eljárás keretében történő gyakorlása értendő. A fenti magatartással a hivatalos személyek – vagy mások – jogtalan előnyhöz jutnak, vagy másoknak jogtalan hátrányt okoznak. Az előny vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is. A hátrányt az elkövetőtől eltérő, más személynek kell elszenvednie, az előny akár a tettesnél is, akár más személynél is megjelenhet
– írja Tényi a BRFK-nak küldött bejelentésében.
Ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűntette miatt büntetőjogi felelősségre vonásra kerülhessen sor, a bűncselekmény összes törvényi tényállási elemének meg kell valósulnia. A bűncselekmény elkövetési magatartásai közül a leggyakoribb a hivatali kötelesség megszegése, amely a hivatali működésre vonatkozó szabályok – azaz a konkrét jogszabályok, szabályzatok, belső utasítások, vezetői intézkedések, körlevelek, sőt akár a rendeltetésszerű hivatali működés kialakított gyakorlatának – megszegését jelenti. Tényi István azt kéri a hatóságoktól, hogy a vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozást indítsanak, továbbá az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását.
A Tényi István bejelentésének alapját szolgáló írásunk ide kattintva olvasható el részletesen.
