Bevetették a Leopardokat – videón, ahogy felbőgnek a harckocsik

A Magyar Honvédség régóta esedékes modernizációja nyomán száz éve először nyílt reális esély arra, hogy igazán korszerű, ütőképes és a kor kihívásainak megfelelő haderőt hozzon létre békeidőben. Sok évtizednek kellett tehát eltelnie ahhoz, hogy a legkorszerűbb harckocsikkal szereljék fel a Magyar Honvédséget, egészen 2018 decemberéig, amikor negyvennégy darab Leopardot rendelt a kormány Magyarország védelme érdekében. A magyar harckocsik száma 1996-ban 1016 darab volt, 2004-ben 200 darab, 2015-ben 12 darab. Így a mostani beszerzésekkel valóban nagy fejlesztési programról van szó. Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábban elmondta, hogy egyik fő céljuk az, hogy a katonákat át tudják képezni egy jóval korszerűbb, modernebb harci eszközre. Úgy fogalmazott: ez az átmenet kell, hogy megteremtse annak az alapjait, hogy a 2023-ban érkező Leopard 2A7-esekre – amelyek a legkorszerűbb, legmodernebb eszközök, Európában mindössze 3 ország fog ilyen eszközzel rendelkezni, Németország, Dánia és Magyarország – a katonáinkat fel tudjuk készíteni.

Az új beszerzésekkel nem csupán az eszközök darabszáma növekszik, hanem a honvédség harci képességei is javulnak. A Leopard 2 harckocsik és PzH-2000 önjáró lövegek a hagyományos és az aszimetrikus hadviselésben egyaránt alkalmazhatók. A haderő megerősítésének és harci képességeinek további fejlesztése keretében a légierő megerősítése után most a szárazföldi haderőnem megerősítése következik.

A legkorszerűbb páncélosokat használhatják a katonák 2023-tól

Tekintélyes múltja van a Leopard harckocsinak. A folyamatosan modernizált lánctalpasokból a Magyar Honvédség a közelmúltban vásárolt negyvennégy, újonnan gyártott darabot, amelyek a legkorszerűbb 2A7+ kivitelt jelentik, továbbá gyakorlásra egy tucat Leopard 2A4-et is beszereztek. A harci tapasztalatok szerint igencsak elégedettek a katonák a Leopard 2-es harckocsikkal: a Balkánon lőttek rá, de mind a személyzet, mind a harckocsi komolyabb sérülés nélkül megúszta az esetet. Afganisztánban többször futott alkalmilag elhelyezett aknára, s ugyancsak számos alkalommal keményen megsorozták, ám egy kivételtől eltekintve mindig lábon hagyta el a helyszínt – írja korábbi cikkében a Magyar Hírlap.

A lap felidézi: az általunk beszerzett 2A7+ alváltozatot 2010 nyarán mutatták be a szakmai közönségnek. Kifejlesztése során a Krauss-Maffei mérnökei figyelembe vették a 2000-es évek első felének háborús tapasztala­tait és a szóba jöhető ismert ellenséges lánctalpasok képességeit. Korunk konfliktushelyzetei azt jelzik, a tankok immár nem ellenséges lánctalpasokkal, hanem terrorista szervezetek csoportos harcosaival vagy magányos személyekkel küzdenek – számos esetben nem a nyílt mezőn, hanem zsúfolt települések utcán, terein. Az ellenség által alkalmazott eszközök, azaz a könnyen elérhető anyagokból – például műtrágya – improvizált robbanó eszközök, rakétahajtású páncéltörő gránátok (RPG) és a hetvenes-nyolcvanas évek készleteiből megőrződött hagyományos aknák teljesen más jellegű kihívást takarnak, mint azok a szovjet-orosz, esetleg kínai harckocsik, amelyek ellen a korábbi változatok páncélzata és felderítő rendszere készült.

A 2A7+ fejlesztései közé sorolhatók a körkörösen megerősített páncélzat, a torony tetejére szerelt, gyalogság elleni új másodlagos fegyver, az új lőszertípusok az ágyúhoz, a körkörös kilátás éjjel-nappal, a gyalogsági telefoncsatlakozás és a csendes üzemmód. De ezen túl még légkondit is kapott a tank. A „+” változat tömege egyébként meghaladja a hatvanhét tonnát, s az erőátviteli rendszerét és a futóművét is újratervezték.

Világszenzációnak számít a magyar haderőfejlesztés

Mint arról korábban részletesen írtunk, a magyar haderőfejlesztés híre megjárta a világsajtót is. Óriási szenzációnak számít ugyanis az, hogy gigantikus high-tech beruházás valósul meg a magyar kormány és a német Rheinmetall vegyesvállalatnak köszönhetően, Zalaegerszegen. „A világ egyik legkorszerűbb gyalogsági harcjárművét, a KF41 Lynxet gyártják majd Magyarországon” – ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelentek meg beszámolók a magyar haderőfejlesztés legújabb eredményéről, a Lynx magyarországi gyártásáról. A projekt mintegy 2 milliárd euróból valósul majd meg, az üzem számos rendkívül korszerű, az Ipar 4.0-hoz köthető technológiát használ majd, és fontos kiemelni azt is, hogy nem csupán hazai használatra készülnek majd; legalább 10-15 ország felé exportképes a termék jelen fázisában. A Lynxek beszerzését fontolgatja többek közt az Egyesült Államok, Ausztrália, Katar és Csehország is. A cseh védelmi iparral egyébként a kézifegyvergyártásnak köszönhetően már erős az együttműködés; ők a Lynxek kapcsán is komoly üzleti potenciált jelentenek. A világsajtó érdeklődését nem véletlenül keltette fel tehát a magyarországi haderőfejlesztés; nem csupán amerikai, brit, német, francia és olasz lapok, de még kínai portálok is foglalkoztak a Lynx gyártásával. Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos ezzel kapcsolatban portálunknak megerősítette: a védelmi ipar területének legmodernebb gyára fog Magyarországra érkezni, amely a nemzetközi ipar számára is mértékadó, és a legmagasabb kategóriát képviseli majd, de nem ez lesz az első ilyen szintű hadiipari üzemünk. Szavai szerint a Kiskunfélegyházán felépített fegyvergyár a kézifegyverek előállítása területén ugyanezt a pozíciót birtokolja jelen pillanatban. Maróth Gáspár a Karc FM Paláver című műsorában pedig arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben is létesülhetnek hazánkban ilyen technológiai szinten álló üzemek.

PestiSrácok.hu-összeállítás; Fotó: Honvédelem.hu