Pesti Srácok

A magyarság túlélte a XX. századot és őrzi az összetartozás hitét – Csak Gyurcsányék nem írták alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát

A magyarság túlélte a XX. századot és őrzi az összetartozás hitét – Csak Gyurcsányék nem írták alá a MÁÉRT zárónyilatkozatát

Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely mögöttünk, magyarok mögött áll. A nemzet, a szétszakítottság, a 20. század minden megpróbáltatása ellenére megmaradt és cselekvőn őrzi az összetartozásba vetett hitét – fogalmaz a határon túli és hazai szervezeteket és politikai pártokat tömörítő MÁÉRT kedden elfogadott zárónyilatkozata. Egyetlenegy parlamenti párt nem vett csak részt az ülésen és így nem írta alá a dokumentumot szokás szerint, a határon túli magyarság elutasításából politikai tőkét kovácsoló, a magát ugyanakkor európainak és demokratának beállító Gyurcsány-párt.

– jelentette be az üléseket követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az ülést is teljes nemzetpolitikai konszenzus jellemezte, így azok a javaslatok, amelyeket az ellenzéki pártok tettek, szintén beépítésre kerültek a zárónyilatkozatba. Semjén Zsolt ugyanakkor megjegyezte: a Demokratikus Koalíció szokás szerint távolmaradt a rendezvénytől.

Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón kitért arra: a közelgő romániai parlamenti választásokat követően fontos, hogy az RMDSZ minél erősebben képviselhesse a magyar érdekeket a bukaresti Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes arra kérte a nem Romániában élő, de román okmányokkal rendelkező honfitársakat, hogy keressék fel valamelyik román nagykövetséget vagy konzulátust, és szavazatukkal segítsék a magyar érdekek politikai érvényesülését. Mint megjegyezte, Románia vonatkozásában több százezer vagy milliós nagyságrendű diaszpóra-szavazat fog Románián kívülről érkezni; a magyarság sem maradhat le erről a lehetőségről.

PestiSracok facebook image

Nincs a világon még egy nemzet, amely túlélte volna az elmúlt száz év megpróbáltatásait

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elöljáróban a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatát idézte:

Az államtitkár kifejtette, hogy a zárónyilatkozat rögzíti: az elmúlt 10 év eredménye, hogy közjogilag újra a nemzet részévé válhatott minden olyan magyar nemzetiségű ember, aki élni akart ezzel a jogával. A választójog megadásával a magyarság közösen dönt a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben. A preambulum továbbá kiemeli, hogy együttes munkával az oktatás, a kultúra, a gazdaság, a sport és a média terén újraegyesült a Kárpát-medence.

– idézte az államtitkár a dokumentumot, hozzátéve: fontos, hogy minden magyar család biztonságban vállalhasson gyereket, biztonságban nevelhesse a jövő magyar nemzedékét. A preambulum úgy fogalmaz, hogy magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar nemzetiséget és a magyar anyanyelvét a jövőre több országban is esedékes népszámlálás során bátran és büszkén vallja meg mindenki.

– zárta az ismertetést Potápi Árpád János.

A Diaszpóra Tanács zárónyilatkozatát szintén Potápi Árpád János ismertette, kiemelve: a két dokumentum több pontjában is hasonló kijelentéseket rögzített. A nyilatkozatban kiemelik, hogy a kedvezményes honosítást használva, az állampolgárság megállapítása, egyszerűsítése révén a diaszpóra magyarsága is magyar állampolgárrá válhatott, részt vehet a Magyarországot és a magyarságot érintő legfontosabb döntések meghozatalában. "A magyarság immáron világnemzet, a tízedik alkalommal ülésező Magyar Diaszpóra Tanács pedig képviseli a diaszpórában élő magyar közösségek érdekeit. Rendszeressé váltak az elmúlt tíz évben azok a programok, amelyek a diaszpórában élők számára lehetőséget teremtettek az identitás megőrzéséhez és erősítéséhez. Egyetlen magyar sincs egyedül, éljen akár a Kárpát-medencében, akár pedig a diaszpórában" – áll a zárónyilatkozatban.

Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!