Metrókorrupció a Demszky-korszakban: a balliberális politikusok kihagyásával folytatódik az Alstom-per
Több mint egy év kihagyás után, decemberben folytatódik a Demszky-féle budapesti városvezetés és az MSZP-SZDSZ-kormányhoz köthető legnagyobb korrupciós botrány, az Alstom-ügy tárgyalása. A vádirat szerint összesen hárommilliárd forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. Az a nyomozás nagy hiányossága, hogy csupán a vesztegetési pénzt fizetők kerültek a vádlottak padjára, azt nem sikerült azonosítani, hogy kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók – már sokadszor - elkerülték a felelősségre vonást.
December 8-án folytatódik a Gyurcsány – és Demszky-korszak idején zajló Alstom-botrány tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF tavaly április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben tavaly júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel (ami meg is történt). Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre.
Hárommilliárd forint az akkori döntéshozóknak
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádiratában az szerepel, hogy
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
A vád szerint a cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására nyolc és félmillió eurót (azaz, körülbelül hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek. A vádiratból egyértelműen kiderült: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így a balliberális politikai oldal szereplői elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
Medgyessy neve is előkerült
Ahogy arról többször beszámoltunk, az Alstom-vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly. Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Bukását követően az ex-miniszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletbencsaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén.A korrupciós ügynek vádlottja még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, illetve Shahbad Z. amerikai állampolgár, valamint az osztrák Kyrill L. is.
Kényes kérdések és a szingapúri út
Fontos megemlíteni azokat az elektronikus leveleket, melyeket korábban az Alstom ügyleteiben szintén vizsgálódó brit nyomozók szereztek be. Azokból kiderült, hogy Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is a fent említett T. Károly lobbista közvetítésével tárgyalt a francia féllel. A dokumentumokból az olvasható ki, hogy a francia társaság már 2003-tól folyamatos nyomásgyakorlással igyekezett indokolatlan versenyelőnyt biztosítani magának. 2003. szeptemberében Michael Anderson, az Alstom Transport alelnöke például arról írt T. Károlynak, hogy az Alstomnak nem tetszenek a fizetési feltételek, így Aba Botond ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni meghívásos tendereknél lazítani próbál az Alstom által szigorúnak tartott feltételeken. Törvénytelenségre utalnak azok az e-mailek, amelyeket az Alstom vezetősége küldött T.Károlynak. Jean-Louis Quillet, az Alstom szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja 2004. február 4-én például arról írt Medgyessy bizalmasának, hogy ha Aba Botond elvinné a szakértőit a francia vállalat vezetőivel szervezett találkozóra, akkor nem nem tudnák megbeszélni a “kényesebb kérdéseket”. Nem tudni, milyen egyeztetések zajlottak ezt követően a háttérben, de T. Károly igyekezett mindenkit megnyugtatni, és közölte, csak néhány ember lesz jelen, “Abát csak Danyi és Szonntag kíséri el”.T. Károly egy későbbi összefoglalójában azt rögzítette, hogy beszélt egy “bizonyos személlyel”, aki el tudta intézni, hogy az Alstom ne essen ki a 2-es és a 4-es metróvonal beszerzési pályázataiból.
Szintén figyelemre méltó, hogy 2005. április 7-én Jean-LouisQuillet az ajánlati felhívás pénzügyi feltételeinek ürügyén írt e-mailjében arra kéri T-t: győzze meg Aba Botondot, hogy vegye figyelembe az álláspontjukat. Sokat sejtetően hozzátette: „a BKV-vezérnek érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton” . Megjegyzendő, hogy az Alstom lobbizásának szálai egészen a nagypolitika szintjéig nyúlhattak, hiszen például Quillet arról írt feletteseinek, hogy
ne felejtsék el Aba Botond mellett Puch Lászlót, az MSZP akkori pénztárnokát is meghívni egy titokzatos szingapúri útra.
Quillet a szintén meghívni tervezett E. Mártonra, a BKV-mérnök konzultánsára hivatkozva azt állította, hogy a trió hajlandó segíteni az Alstomot, feltéve, ha „érdekes” technikai és pénzügyi ajánlatot tesznek.
Az ügyben tavaly októberben tartottak előkészítő ülést, a vádlottak annak ellenére nem ismerték be a bűnösségüket, hogy az ügyészség a beismerés esetén csupán felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Az előkészítő ülésen a vádiratot nem ismertették, ugyanakkor az eljáró ügyész közölte, hogy okirati bizonyítékok, tanúvallomások és belső levelezésekkel támasztja alá a vádat. Videóközvetítés segítségével pedig meghallgathatják az Egyesült Királyság csalás elleni hivatalának Alstom-ügyben eljáró nyomozóját is. A Covid-helyzet miatt több mint egy évvel később, december 8-án fog folytatódni a tárgyalás.
