Pesti Srácok

Koalíciós kényszer – Nem magyarbarát politikai közegben, de kormányzásra készülhet az RMDSZ

Koalíciós kényszer – Nem magyarbarát politikai közegben, de kormányzásra készülhet az RMDSZ

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a következő kormány létrehozásához megkerülhetetlen lesz az RMDSZ bevonása is – jelentette ki a romániai parlamenti választásokat elemző sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János, (j) nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az online eseményen Kelemen Hunor (b) arról beszélt, egy párt sem szerzett többséget a román törvényhozásban, tehát koalíciós kényszer alakult ki, a harminc éve tartó folyamatos politikai krízisnek azonban ideje lenne véget vetni. Az RMDSZ elnöke arról is szólt, az idei évben is volt olyan kijelentés a kampányban, illetve azt megelőzően is, amely igaztalanul sértette a magyarságot, és amely azonban remélhetőleg a két nagy párt rivalizálásának tudható be, és nem a paradigmaváltásnak. Kelemen Hunor ugyanakkor azt is megjegyezte: abban bízik, egy közös kormányzás lehetővé teszi, hogy a korábban nem átgondolt döntést újra beszélve ismét felterjesszék az UNESCO szellemi világörökség listájára Csíksomlyót, mindannyiunk közös kincsét.

Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a korábbi, szeptember 27-i önkormányzati választások mozgósítására és eredményeire építve a magyar közösség megerősítette képviseletét a román politikában. Az államtitkár kiemelte, a koronavírus komoly kihívás elé állítja Európát, így a Kárpát-medencét is, ugyanakkor úgy fogalmazott:

Potápi Árpád János továbbá kiemelte, az RMDSZ jó eséllyel néz elébe a kormányalakításnak Romániában, hiszen az eredmények tükrében egyre inkább úgy tűnik, a következő kormány elképzelhetetlen lesz a párt nélkül.

PestiSracok facebook image

Újságírói kérdésre Potápi Árpád János arról is beszélt: mivel Romániának várhatóan továbbra sem lesz stabil kormánya, Magyarország csak abban bízhat, hogy mind a román közvélemény, mind pedig a román politika felismeri, erős Közép-Európa csak erős országok által formálódhat. Hozzátette, hazánk abban érdekelt, hogy Románia is erős lesz. Úgy fogalmazott, együtt élünk itt több mint ezer éve Közép-Európában, reméljük, hogy a következő évezred is így fog eltelni. Az államtitkár ugyanakkor arra is kitért, a magyar kormány jövőre, a Nemzeti Újrakezdés évében szándékai szerint újraindítja az eddigi programjait a határon túl, valamint a magyar közösségek közötti, az utóbbi tíz év alatt megerősödő kapcsolatrendszert tovább szeretnék mélyíteni.

A rekordalacsony részvétel mellett is maradt az arányos érdekképviselet

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elöljáróban köszönetet mondott azon romániai magyar szavazóknak, akik megértve az idők szavát részt vettek a választáson, hogy az erdélyi magyar közösség érdekképviselete megmaradjon a román törvényhozásban. Ugyanakkor hozzátette, a parlamenti választás lényegében akkor zárul majd le, ha megalakul az új kormány, jelenleg pedig még végleges adatok sincsenek, amelyek alapján a tárgyalások megkezdődhetnének. Mint megjegyezte, az utóbbi harminc év legalacsonyabb választási részvétele mellett az RMDSZ-nek sikerült megőriznie az arányos képviseletet, várhatóan huszonegy képviselő és kilenc szenátor fog tevékenykedni a parlamentben. A pártelnök úgy vélte, megvannak azok a települések, ahol az országos átlag fölött teljesített az RMDSZ, a nagyvárosokban, különösen a szórványban alacsonyabb volt a magyar részvétel.

Koalíciós kényszerben a román parlament

Kelemen Hunor elmondta, egyetlen egy párt sem szerzett többséget a román törvényhozásban, tehát koalíciós kényszer alakult ki, akár a jobb, akár a baloldal alakít végül kormányt. A pártelnök megjegyezte, Romániában folyamatos politikai krízis uralkodik, hiszen az országot nyolc év alatt tizenegy kormány vezette. A politikus hangsúlyozta, a politikai krízisnek véget kell vetni, stabil többségre és kormányzásra van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi társadalmi kérdésekre megfelelő válaszokat lehessen adni. Kelemen Hunor kitért arra, a magyar választók számára a biztonság kérdése a legfontosabb, és nemcsak egészségügyi, vagy gazdasági téren, hanem az identitás megőrzése miatt is. A pártelnök kiemelte, az RMDSZ a választások elejétől egy közép jobboldali kormánykoalíció létrejöttét szorgalmazta, amely ha olyan kormányprogramot fogalmaz meg, amely a magyar közösség fent megnevezett érdekeit szolgálja, akkor a párt nem zárkózik el attól, hogy kormányzati tényező legyen a következő években.

– hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Sok jóra nem lehet számítani az úzvölgyi temetőgyalázók pártjától

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor reagált arra is, hogy az ultranacionalista, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség meglepően jó eredménnyel szerepelt a romániai választásokon. A pártelnök elöljáróban elmondta, egy rendszerellenes pártról van szó, amely mindent ellenségének tekint, és nem az első alkalom, hogy a román politikai életben ilyen felbukkan. Mint kifejtette, a párt építhetett arra a meglévő hálózatra, amely már az úzvölgyi temetőgyalázás idején is megmutatta magát, és sok szavazót elhalászott a Nagy-Románia Párt egykori támogatói közül is.

– hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Csíksomlyó ismét szerepelhet a UNESCO világörökségi listáján

Portálunk a sajtótájékoztatón felidézte, hogy az RMDSZ az utóbbi években a szociáldemokratákkal, illetve az ALDE-koalícióval működött együtt, bár miniszteri pozíciók nélkül, a nemzeti liberális PNL és Klaus Johannis államfő ugyanakkor nem ápolt különösebben jó viszonyt sem az RMDSZ-szel, sem a magyar közösséggel. Rákérdeztünk, milyen kilátásaik vannak ennek fényében a kormányzati együttműködésre az RMDSZ-nek. Kelemen Hunor válaszában kiemelte, az RMDSZ-nek a szociáldemokratákkal és az ALDE-val volt egy parlamenti együttműködési megállapodása, amely az úzvölgyi eseményeket követően érvénytelenné vált. Mint megjegyezte, ezt követően bukott meg a kormány is. A pártelnök úgy fogalmazott:

Kelemen hozzátette, a sérelmeket nem felejtik el, de a politikában kell tudni olyan pragmatikus döntéseket is hozni, amelyek a jövőről szólnak, és nem a múltról, bár a múlt meghatározza azokat. Kelemen Hunor hangsúlyozta:

A pártelnök ugyanakkor azt is megjegyezte:

Vezető kép: MTI/ Illyés Tibor

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.