Szebb a világ velünk, mint nélkülünk – Kötet jelent meg a magyar nemzetpolitika elmúlt tíz évéről
Mivel az elmúlt száz évben hátrányt jelentett, a 2010-ben a romokból újjáépített nemzetpolitika legfőbb céljává vált, hogy magyarnak lenni előny legyen úgy az anyaország, mint a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága számára – fogalmazta meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a "Nemzetpolitika 2010–2020" című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón, szerdán. A Trianon századik évfordulója, a nemzeti összetartozás, valamint a 2020 az erős magyar közösségek éve keretében készült kiadvány célja, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt 10 év magyar nemzetpolitikájáról, területenkénti legfontosabb eredményeiről és meghatározó mérföldköveiről. A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt: tíz év elteltével kijelenthető, hogy a nemzetpolitika a magyar kormány és az egész magyarság egyik sikertörténete.
Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón felidézte: a nemzetpolitikát, amelyet Gyurcsány Ferenc és kormánya porig rombolt, 2010-ben gyakorlatilag a romokból kellett újjáépíteni, egyúttal át kellett azt is gondolni, milyen magasabb rendű célja van a magyar államnak azon felül, hogy kátyúzza az utakat és kiálltja a lakcímkártyákat. A miniszterelnök-helyettes elmondta: arra jutottak, hogy az állam célja egyúttal a magyar nemzet fennmaradásának biztosítása is, amely azonban kiterjed az anyaországon túlra, a Kárpát-medencére és a diaszpórára is. Mint hangsúlyozta, ennek jegyében módosították az alaptörvényt is, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért. Semjén Zsolt elmondta: a nemzetpolitika elmúlt tíz évében megtízszereződött a határon túli magyarság megerősítésére szolgáló forrás, így az identitásvédelem jegyében az óvodától az egyetemig a magyar állam tartja fenn a külhoni intézményrendszer jelentős részét, de jutott pénz mintegy ezer új óvoda felépítésére, illetve tatarozására is a Kárpát-medencében. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a Határtalanul program keretében minden Magyarországon tanuló diáknak lehetősége nyílhatott arra, hogy egy kirándulás formájában eljuthasson a határon túli magyarlakta területekre. Elmondta: óriási összegeket áldozott a magyar állam a gazdaságélénkítő programokra, amelyek nemcsak az ottélő magyarság helyben maradását szolgálták, de a többségi nemzet számára is előnyös, és nem utolsó sorban a magyar államnak is. Semjén Zsolt kiemelte továbbá, hogy a nemzetpolitika részévé vált a határon túli, etnikai alapon politizáló pártok támogatása, hasonlóképpen a kettős állampolgárság felvételi lehetőségének megteremtése, amellyel eddig több, mint egymillióan éltek. Mint fogalmazott,
az a küldetésünk és az a feladatunk, hogy a magyarságot úgy meg tudjuk erősíteni, hogy a következő évszázadokban is megmaradjon, mégpedig a teljes magyarság, az anyaország, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is.
Semjén Zsolt a kiadványra térve kiemelte: a könyv summája az, hogy míg száz évig hátrány volt magyarnak lenni, mostantól ez előnyt kell jelentsen akár az iskolázottság, akár a gazdasági lehetőségek terén. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kiemelte, hogy fontos szempont a biztonság kérdése is, hiszen a Venezuelából nemrégiben kimentett magyarok példája is azt mutatja: ha egy magyar bárhol a világban bajba kerül, számíthat az anyaország segítségére és befogadására. Mint megjegyezte, a magyar állam számára ebben példamutató lehet Izrael, amely a végletekig kiáll a saját diaszpórája mellett: ezt a politikát követi Magyarország is.
Szebb a világ velünk
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár a könyvbemutatón arról beszélt, hogy az új nemzetpolitikát lényegében a kettős állampolgárság megadásától lehet számolni, amelyről 2010. május 26-án elsöprő parlamenti támogatás mellett döntött az Országgyűlés. Mint kiemelte,
ha mást nem tettünk volna, ha más eredményünk az elmúlt 10 évben nem is lett volna, akkor is büszkén mondhatnánk el: egy olyan törvényt fogadtunk el a kettős állampolgárságról, amely nemcsak egy közjogi aktus, hanem azt is kifejezi, hogy a határok megváltoztatása nélkül is sikerült a nemzetet újra egyesíteni.
Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évet a nemzetpolitika tekintetében két nagyobb ciklusra lehet osztani, amelynek első felében, 2010 és 2014 között megalkották és elfogadták azokat a szimbolikus jelentőségű jogszabályokat, törvényeket, amelyekre alapozva később megindulhatott a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulásának konkrét segítése. Az államtitkár kiemelte:
tíz év elteltével kijelenthetjük, hogy a nemzetpolitika a magyar kormány egyik sikertörténete, ahol nap, mint nap azt tudjuk elmondani: megint tettünk egy lépést előre az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarságnak tekintetében is.
A sajtótájékoztató végén Potápi Ápád János felidézte Borsos Tamás idős tanító mondását, aki arra a kérdésre, miért ragaszkodik annyira a magyarságához, úgy felelt:
rájöttem arra, hogy szebb a világ velünk, mint nélkülünk.
Vezetőkép: MTI
