Kell-e itthon földrengéstől tartanunk? - Mentésben jók vagyunk
Tavaly decemberben földrengés rázta meg Horvátországot, amelynek rengéseit itthon is több helyütt érezni lehetett. Mivel már Magyarországon voltak korábban földrengések és a közelmúlt eseményei is azt mutatják, hogy gyakran fordulnak elő ilyen jelenségek a világban, ezért utánajártunk, hazánk mennyire számít földrengésbiztos területnek, mi történne itthon egy földrengés esetén és fel van-e készülve egy esetleges katasztrófára a hazai ellátórendszer.
Tavaly december 29-én, helyi idő szerint 6 óra 28 perckor hat kilométeres mélységben 5,4 magnitúdójú földrengés történt Horvátországban, amit később egy újabb, 6,3-as erősségű követett. A földrengést itthon Zala, Somogy és Baranya megyében sokan érezték, annak ellenére, hogy a rengés epicentruma a magyar országhatártól körülbelül száz kilométerre volt. Magyarország egyébként nem tartozik a kiemelkedően földrengés-veszélyes területek közé, ennek ellenére érezhető rengések időnként előfordulnak. Hazánkban a földrengések következtében keletkező károk és személyi sérülések valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest, mint például a lakástüzek vagy közlekedési balesetek.
MAGYARORSZÁGON IS VANNAK FÖLDRENGÉSEK
Az ELKH CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának szeizmológusa, Wéber Zoltán lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Kárpát-medence a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a majdnem földrengésmentes Kelet-Európai-tábla között helyezkedik el. Az afrikai kontinens Európa felé mozog, miközben Európa és Afrika között találhatóak olyan mikrolemezek, mint amilyen az Adria-lemez. Ez a lemez az Isztria-félszigetnél nyomóhatást gyakorol a kontinensre, és ez az oka annak, hogy hazánkban is vannak kőzetfeszültségek, amelyek földrengésekben szabadulnak fel. Magyarország szeizmicitása összességében közepesnek tekinthető. Mint a szeizmológus elmondta, hazánkban korábban voltak már földrengések, amelyekről bizonyára sokan, akár életkorukból kifolyólag sem tudhatnak.
456-BAN VOLT AZ ELSŐ ISMERT MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉS
Az általunk ismert legrégebbi hazai földrengés kipattanásának pontos idejét csak 1998-ban sikerült meghatározni. A korabeli leírások szerint Avitus római császár uralkodásának idejében (455-456) történt a katasztrófa, Savariában, a mai Szombathelyen, 456-ban. Ezt követően 1763-ban Komáromban, Mária Terézia uralkodása idején volt a következő, amikor is az eddig ismert legerősebb hazai földrengés történt. A rengés hozzávetőleg olyan erős volt, mint a december 29-i horvátországi rengés, és amely számos halálos áldozatot is követelt. A város harmada elpusztult, 63-an meghaltak és 120-nál több volt a sebesült.
Később 1810-ben Móron, 1868-ban Jászberényben, majd a XX. században további négy földrengés történt. 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben. Az egyik legnagyobb károkat okozó hazai földrengés Dunaharasztiban történt, amelyet 31 szeizmikus esemény előzött meg. Mindhárom rengés magnitúdója jóval meghaladta az 5-ös értéket. Később 1985-ben Berhidán, 2011-ben Oroszlányban, 2013-ban pedig Tenken volt még földrengés.
Wéber Zoltán szeizmológus elmondta azt is, hogy nagyjából 40-50 évente várható 5-ösnél nagyobb intenzitású földrengés hazánkban, amely hasonló károkat okozhat, mint amilyenekről a horvátországi rengések kapcsán a híradásokban láthattunk.
FÖLDRENGÉSVESZÉLYES TERÜLETEK
Ha a környező országokat nézzük, akkor elmondható, hogy Szlovénia elég földrengés-veszélyes területnek számít. Hazánkban a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium hivatalból vizsgálja a rengéseket, de előrejelezni nem lehet, csak statisztikailag vizsgálni egy-egy földrengés valószínűségét. Ugyanakkor, ha igény mutatkozik rá, akkor meg tudják állapítani a veszélyeztetettséget is
– tette hozzá Wéber Zoltán.
Az egyik legfontosabb feladat a lehetséges károk elleni védekezés, az építkezés, hogy a várható legnagyobb rengés ne okozzon majd károkat a járulékos jelenségek miatt. A digitalizáció és az infrastruktúra fejlődik a világban, ezért is tud sokkal nagyobb károkat okozni egy-egy földrengés, mint akár 100 évvel ezelőtt. Wéber Zoltán szeizmológus elmondta, hogy a Pireneusok, Alpok, Kárpátok vonalától északra csekély a földrengés-veszélyeztetettség, délebbre azonban a földrengések meglehetősen gyakoriak. A legveszélyeztetettebb területek közé tartozik a Balkán-félsziget, különösen Görögország, valamint Olaszország. A ma is aktív lemezmozgások miatt lényegében az egész mediterrán-térség földrengés-veszélyes, különösen annak keleti medencéje.
MIT KELL TENNI FÖLDRENGÉS ESETÉN?
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a PestiSrácok.hu kérdésére elmondta, hogy ha egy földrengés során épületben tartózkodunk, soha ne kezdjünk el menekülni, mert ilyenkor a nem rögzített tárgyak, amelyek leeshetnek, sérülést okozhatnak.
A legjobb, amit tehetünk, hogy menedéket keresünk egy asztal, vagy ágy alatt. Ha olyan szobában tartózkodunk, ahol nincsenek ilyen bútorok, akkor az ajtófélfa alá állva is védve vagyunk a lehulló tárgyaktól. Ezek a rengések általában 10-30 másodpercig tartanak. Ha úgy érezzük, hogy véget ért, menjünk ki az épületből és végezzünk gyors kárfelmérést
– mondta el a tűzoltó alezredes, aki hozzátette, hogy le kell ellenőrizni azt is, nem sérült-e a gáz-, villany- és vízvezeték. Ha ezek megrongálódtak, értesíteni kell a szolgáltatót a hibáról, nagyobb baj esetén pedig azonnal tárcsázzuk a 112-es segélyhívót.
Ha éppen autóban ülünk, amikor bekövetkezik a földrengés, a lehető leghamarabb biztonságosan álljunk félre és mindenképpen maradjunk a járműben, amíg mozog a föld. Az autó karosszériája biztonságot nyújt a lehulló tárgyaktól, épületdaraboktól; ekkor is csak azután szálljunk ki és mérjük fel, hogy más nem szorul-e segítségre, ha elmúltak a rengések
– mondta el Mukics Dániel. Mint kiemelte, ha gyalogosan az utcán érne valakit a földrengés, ne meneküljünk épületekbe, kapubejárókba, reklámtáblák vagy magasabb fák alá, hiszen a már említett lehulló törmelékek itt jelentik a legnagyobb veszélyt. A legjobb, ha keresünk egy olyan nyílt teret, ahol nincsen fölöttünk épület vagy fa, és ott várjuk meg, amíg elmúlik a rengés. A tűzoltó alezredes szerint, ha elmúlt a rengés, és saját épségünkről meggyőződtünk, mindenképpen szánjunk időt arra, hogy megnézzük, a közvetlen környezetünkben valaki nem szorul-e segítségre. Ugyan a földrengéseket a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet biztonsággal előre jelezni, nem kell tőlük tartani, hiszen hazánk nem tartozik a kifejezetten veszélyeztetett országok közé, a katasztrófavédelem pedig felkészült az esetleges földrengés okozta károk kezelésére.
BIZTONSÁGBAN VANNAK A MAGYAR EMBEREK
Portálunk kérdésére Mukics Dániel arról is tájékoztatást adott, hogy az év minden napján, a nap 24 órájában 2000 tűzoltó van szolgálatban 500 járművel. Ők a riasztást követő 120 másodpercen belül elindulnak a helyszínre. Ha előfordul egy földrengés, akkor megrepedhetnek épületek falai, megsérülhetnek kémények, adott esetben le is dőlhetnek, megrongálva vagy átszakítva a tetőszerkezetet. A tűzoltók elsődleges beavatkozóként néhány perc alatt meg tudják kezdeni a helyszínen a sérültek mentését és az életveszélyes helyzet megszüntetését.
A szóvivő elmondta azt is, hogy Magyarországnak a tűzoltók mellett van egy külön ilyen esetekben bevethető elitalakulata, a HUNOR mentőszervezet (HUngarian National Organisation for Rescue services), amely Magyarország hivatalos mentőcsapata, és amelyet a legjobb hivatásos tűzoltók alkotnak. A katasztrófák esetén bevethető HUNOR az ENSZ Nemzetközi Kutatás- és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) által minősített „nehéz” minősítésű városi kutató- és mentőcsapat. Legfőbb képessége a romok alatt rekedt áldozatok felkutatása, kimentése és a sérültek elsősegélynyújtásban részesítése.
Tagjai nagy tapasztalattal, kiváló mentési rutinnal és speciális szakképzettséggel rendelkeznek. Vezetői külföldi küldetésekben jártas, idegen nyelven beszélő szakemberek. A mentőcsapat Budapesten 3 órán belül, vidéken 8 órán belül, külföldön pedig 48 órán belül képes megkezdeni az életmentést
– mondta el a tűzoltó alezredes kérdésünkre válaszolva.
A MAGYAROK BÜSZKÉK LEHETNEK
A katasztrófavédelem szóvivője kiemelte, hogy a HUNOR tagjai számos gyakorlaton és európai uniós misszióban részt vettek már, voltak segíteni többek között Ukrajnában, Japánban, Macedóniában, a 2013-as szerbiai árvíznél, de Magyarországon is többször helyt álltak már: dolgoztak a 2013-as történelmi dunai árvíznél, a rendkívüli hóhelyzetben, és egy fővárosi házrobbanásnál is végeztek kutatómunkát.
A HUNOR tagjai 10 napon keresztül 24 órás munkavégzéssel több helyszínen képesek önellátó módon dolgozni. Csaknem kétszáz tagja 8 keresőkutyával és speciális személykeresőkkel képes felkutatni romok alatt rekedt, még élő személyeket. Felszereléseikkel akár húsztonnás, több méter vastag fém- és betondarabokat is képesek átvágni és mozgatni, hogy kimentsék a romok alatt rekedt embereket.
ÖNKÉNTESEK IS TUDNAK SEGÍTENI, HA SZÜKSÉGES
A HUNOR mellett a katasztrófavédelem létrehozta a HUSZÁR mentőcsapatot is. Ez egy önkéntesekből szervezett közepes városi kutató-mentőcsapat, szintén az INSARAG irányelvek szerinti minősítéssel, amely egy erősebb földrengés vagy egyéb katasztrófa esetén azonnal bevethető
– tudtuk meg Mukics Dánieltől. A katasztrófavédelem a hivatásos tűzoltók tevékenységének kiegészítése érdekében nemcsak ezt a két mentőcsapatot hozta létre. Minden megyében létrehozott megyei mentőcsapatokat, járási szinten pedig járási mentőcsapatokat. Sok helyen települési mentőcsapatokat is alakítottak, szükség esetén tehát a szolgálatban lévő hivatásos tűzoltók munkáját sok ezer önkéntes tudja támogatni, így egy katasztrófa esetén összefogással mindent meg lehet tenni a magyar emberek biztonságáért.
A PAKSI ATOMERŐMŰ TELJESÍTI A VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKET
A decemberi horvátországi földrengések miatt itthon is több helyen keletkeztek károk. A Paksi Atomerőmű munkatársai akkor közleményt adtak ki, amelyben mindenkit megnyugtattak, hogy az erőmű zavartalanul üzemel, és a földmozgás nem tett benne kárt. (Paks légvonalban 240 kilométerre fekszik Petrinjától, a rengés központjától. A paksi erőműben érezték a december 29-én délben, a horvátországi Petrinja körzetében bekövetkezett rengést, de az olyan csekély mértékű volt, hogy károkat nem okozott és az erőművet nem kellett leállítani.)
A PestiSrácok.hu kérdésére az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű telephelyének földrengés-veszélyeztetettségét a hazai követelményeknek, a nemzetközi normáknak és jó gyakorlatnak megfelelő módon határozták meg. A Paksi Atomerőmű biztonságnövelése révén az erőmű megfelel a nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban levő hazai követelményeknek. Ezt megállapította a fukusimai balesetet követő nemzetközi felülvizsgálat is.
Egy-egy földrengés erősségének jellemzésére különféle skálákat használnak a világban. Jelenleg a legelterjedtebb a Richter-skála, amely a rengésben felszabaduló energiát jellemzi. A földrengésállóság szempontjából történő műszaki tervezéshez azonban a talajgyorsulást szokták használni, amelyet a gravitációs (nehézségi) gyorsulás (g) hányadában adnak meg. A Paksi Atomerőműre vonatkozó hazai előírások szerinti tervezési határérték a talaj maximális, szabadfelszíni, vízszintes gyorsulásértéke: 0,25 g, a 10000 évenkénti előfordulási gyakoriságot figyelembe véve.
ADOMÁNYOKKAL SEGÍTÜNK
A horvátországi földrengés áldozatait több hazai és nemzetközi szervezet adományokkal segíti és támogatja. Elsőként a magyar katasztrófavédelem küldött segélyszállítmányt Horvátországnak. Tavaly december 30-án hat raklapnyi segélyszállítmányt indított a magyar katasztrófavédelem Horvátországba a földrengés okozta helyzet kezelésére. 250 összecsukható tábori ágyat és 250 hálózsákot ajánlott fel a katasztrófavédelem, amit Horvátország el is fogadott. Magyarország nem először segített Horvátországnak földrengés miatt: a katasztrófavédelem 2020. március 23-án is küldött segélyszállítmányt Horvátországnak. Akkor egy 5,6-os erősségű földrengést követő helyzet kezeléséhez nyújtottunk segítséget 200 tábori ággyal és 200 matraccal.
Korábban, 2020. január 12-én a PestiTV stábja lehetőséget kapott arra, hogy elkísérje a Magyarországi Katolikus Karitászt a földrengés sújtotta térségbe, és forgasson a helyszínen, ahova segélyszállítmányt vittek a rászorulóknak.
Forrás: PS; Kiemelt kép: MTI/EPA/Antonio Bat
